| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Táncpróbák, kézműves foglalkozások - a téli hónapokban sem áll meg a munka az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesületében. A szervezet célja a minőségi foglalkozások biztosítása kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Folyamatosak a táncpróbák az egyesület berkein belül. A néptáncoktatás hét évvel ezelőtt kezdődött a Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete jóvoltából. Akkor is és most is két csoport, az általános iskola alsós és felsős tanulói alkották. Csárdást, frissest és férfi táncokat tanulnak.
Az egyesület másik legközkedveltebb foglalkozásai közé tartozik a kézműves tevékenység. Az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete 2010-ben alakult. Fő célja az volt, hogy a környékbeli fiatalokat összehozza és kézműves tevékenységre biztassa. Különféle táborokat szerveznek, iskolákban foglalkozásokat tartanak és minden környékbeli rendezvényen jelen vannak. A szervezet munkájára fiatalok és idősek egyaránt igényt tartanak. Muhi Zsuzsanna az egyesület elnöke kiemelte, az elsődleges céljuk, hogy minőségi foglalkozásokat nyújtsanak az érdeklődőknek.
„Tulajdonképpen nem nagy taglétszámmal dolgozunk, de akikkel dolgozunk, ők mind olyanok, akikre rá lehet bízni egy-egy kézműves foglalkozást, és mondjuk a táboraink megszervezésénél mind-mind ott vannak és mindenki a saját dolgát csinálja.”
Bővebben:
Télen is aktívak az oromiak
|
|
|
|
|
|
