| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.09.11.
Csúszik az olajrepce vetése

A június óta tartó kánikula és a csapadékhiány miatt szárazak a szántóföldek, így kénytelenek lemondani az optimális vetési időpontról a gazdák. 
Szerencsére ma már itt-ott volt égi áldás, de a termelők többsége szerint, amíg nem áznak át a földek, addig a munkálatok is váratnak magukra. 
A különféle növények betakarítása mellett augusztusban a gazdáknak már a következő aratási időszakra is gondolniuk kell. Mivel a repce a legkorábban ...

   2025.09.11.
Nyelvi képzések a Cnesában

Angol nyelvi tanfolyamokat minden korosztálynak, minden tudásszinten kínálnak, az óvodás korosztály számára pedig oviangol és oviszerb foglalkozásokat is szerveznek. 
Az ovisok 25 órás, játékos tanfolyamon vehetnek részt. A gyerekek dalokon, játékokon és különféle feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a nyelvekkel. Oviangolra szeptember 12-ig lehet jelentkezni, az oviszerb csoportba pedig szeptember 19-ig várják az érdeklődőket. A tandíj havi részletekben ...

   2025.09.09.
Falunapot ünnepelt Oromhegyes

A helyi közösség egész napon át tartó színes programokkal várta a helyieket, illetve a más településről érkezőket. 
A Faluház, a futballpálya és a park adott otthont a falunapnak. A bográcsokban főtt ételek, a rostélyokon pedig sült húsok készültek. Számos baráti társaság látogatott ki, a szervezők mindenki számára ajándékcsomagokkal készültek. 
A legkisebbeket gyermekprogramok várták, de volt kirakodóvásár is. A régiségek iránt ...

   2025.09.08.
144 éve született Bartók Béla

Bartók Béla születésének 144. évfordulójáról emlékeztek meg Horgoson az Órás Villánál. 
A horgosi Órás Villa Polgári Egyesület és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség minden évben alkalmi műsorral tiszteleg Bartók Béla munkássága előtt. A magyar zeneszerző helyi népdalokat gyűjtött Horgoson 1906. augusztusában. A műsorban az Alapfokú Zeneiskola és a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület tagjai, valamint Baráth László tárogatóművész ...

   2025.09.08.
A népzenéé volt a főszerep

A XVII. Élő népzene elnevezésű rendezvényre szeptember 6-án, délután gyűltek össze a községbeli és távolabbi néphagyományt őrzők és tovább vivők. A Cnesa előcsarnokában kiállítása fogadta az érkezőket, a nyári hímzőtanfolyamon készült munkákból. Magyarkanizsáról, Zentáról és Adáról összesen tízen ismerkedtek a komádi, kalotaszegi, drávaszögi és szentistváni hímzéssel, melyet most a nagyközönségnek is megmutattak. 
A színpadon ...

 
Keresés
| Gazdaság |
 

   2022.01.31.
Mindig egy lépéssel tovább

A sikeres vállalkozások titkát kutatva, tegyük a szívünkre a kezünket, árgus szemekkel figyeljük, hogyan csinálják, akik folyamatosan fejlődnek, fejlesztenek. Panaszkodhatunk országra, rendszerre, munkaadóra, szedhetjük a sátorfánkat, vagy megkérdezhetünk egy cégvezetőt, aki nem csinál belőle titkot, hogy ő hogyan tud nem csak talpon, esetünkben akár sítalpon is megmaradni. Akár Horgoson. Azon a Magyarkanizsa községbeli, határ menti kis településen, ahonnan a szlovén síparadicsomokba is kerül faelem. Többek között ezzel is foglalkozik a Bagrem, vagyis Akác nevű fafeldolgozó, mely több családnak ad megélhetést. Nincs titok, nincs misztikum, csak edzettség, csavaros ész, folyamatos fejlődés és tenni akarás. Mint ahogy nincs megállás se a horgosi fűrésztelepen, legyen szó nyári vagy téli időszakról, a munkakedv töretlen, az ötletek tárháza pedig kifogyhatatlan a tulajdonos, Kiss Géza jóvoltából. Bár hangsúlyozza, a dicsekvés egy kicsit sem a kenyere, de nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy Horgosról Szlovéniába szállítja azokat a fa elemeket, amiket náluk gyártanak le, és amiket később beépítenek a sítalpakba.


Sőt, folyamatosan egy lépéssel tovább is halad Kiss Géza, talán azért is, mert az élet lépcsőfokait megfeszített tempóval járta végig az egykor korán árván maradt fiú, aki mára érett, cicomátlan, segítő jobbot is nyújtó horgosiként besíel Szlovéniába, de itt nem is áll meg.


Hosszú út vezetett Szlovéniáig?


– Harminckilenc éve vagyok vállalkozó. A háború előtt kőművességgel foglalkoztam, majd ezt követően a komolyabb munkák híján nyargaltam át a fával való foglalkozásra. Fatelepeket nyitottam, majd termelésbe fogtam és fűrésztelepet hoztam létre és annál is maradtam. A mostanit 93-ban kezdtem el építeni, és azóta is dolgozunk kisebb-nagyobb nehézségekkel.


Az inflációs időszak kényszerítette más tevékenységre?


– Templomokat építettünk, szépítettünk, mely komoly munkák a háború ideje alatt ellehetetlenedtek, ezért kellett más irányba tekinteni, az elvem szerint pedig, hogy mindig egy lépéssel tovább, tovább, ezt eredményezte, ahol most tartunk.


Jelenleg hány munkással, hogyan dolgoznak a horgosi fűrésztelepen?


– Az egykori 30–40-hez képest most kevesebben vagyunk, tizennyolcan, de két és fél éve egy nagy munkát voltunk kénytelenek abbahagyni, mert az akkor fő tevékenységünknek számító palettagyártás napszámosmunka számba ment, a járványhelyzet okozta károkról nem is beszélve.


Az irányváltás szükségességét időben felismerve egy lépést előre merre vezetett az út?


– A sporteszközök gyártása felé. Az egész termelésünket átváltottuk. Sítalp- és snowboard-alkatrészeket kezdtünk készíteni.


Nem a legkézenfekvőbb ötlet a kívülálló számára, a szakmában annak számít?


– Már a palettagyártás alkalmával kínáltak hasonló munkákat, de akkor még nem rendelkeztünk olyan felszereltséggel, ami ezt lehetővé tette volna. Hat-hét éve, amikor lehetőségünk lett volna belevágni, még nem voltak meg a feltételeink, de minden évben a nyereségünket visszaforgattuk, és egy idő után már kicsit szélesebb körben is tekingethettünk. Szárítót vásároltam, biomasszás kályhánk is van, és mivel a paletta már nem volt nyereséges, új lehetőségeket kerestem és a régebben felkínálthoz tértem vissza. Mára pedig Európa három legnagyobb szlovéniai sítalpgyárával dolgozunk, amelyek a legminőségibb termékeket állítják elő.


Milyen elemeket tudnak gyártani a szlovénoknak?


– Síléchez, sítalphoz való, durvább léceket gyártunk jelenleg, amit a sílécgyárban tovább megmunkálnak. Ragasztják, fűrészelik vékony lemezecskékbe, ami belekerül a sítalpba, ugyanígy a snowboardhoz is ezeket használják fel.


Ebben a Horgoson gyártott elemeknek is jelentős része van, mint a mesében, de tényleg ennyire egyszerűen, zökkenőmentesen működött kezdettől fogva?


– A harmadik gyártóval, az Elánnal folytatott tárgyalás után nagy örömmel tértem haza épp a járvány előtt, hogy a termelésünk 95 százaléka biztosított. Aztán jött a feketeleves. Az elmúlt két év épp a járványhelyzet miatt őrületes nagy nehézségekkel sújtott minket is, a síelést is, mint minden turisztikai ágazatot nagyban érintettek a korlátozások, így mi is megsínylettük. De nem adtuk fel, és most már megy a gyártás, igaz, nem teljesen zökkenőmentesen: még mindig előáll az a helyzet, hogy víz van, vödör nincs, vödör van, víz nincs, ha mindkettő van, akkor nem lesz, aki vigye. Ilyennel még időnként szembesülünk, de bizakodásra is van okunk, látjuk az alagút végén a fényt és örömre ad okot, hogy egy négy évvel ezelőtti ötlet gyümölcse is beérni látszik.


Bővebben:

 




Mindig egy lépéssel tovább