| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

   2026.01.19.
Túrós lepény készült az oromi Varázsfalatok kis konyhájában

Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta. 
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken. 
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ...

   2026.01.19.
A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent

Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára. 
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével. 
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: ...

   2026.01.19.
Közös akarat a megmaradásért

Pénteken, január 16-án délután Magyarkanizsán tartották meg a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033) tervezetének utolsó nyilvános közvitáját. A második gazdaságfejlesztési stratégia kiemelt céljai közé tartozik a modern, biztos alapokon nyugvó, fejlődőképes gazdaság kialakítása.  
A vajdasági magyar közösség megmaradását és fejlődését előtérbe helyező stratégiatervezet közvitáját ...

   2026.01.16.
Lecsengőben van az influenzajárvány Vajdaságban

A szakemberek szerint továbbra is a megelőzésre kell helyzeni a hangsúlyt, ugyanis a vírus cseppfertőzéssel terjed. 
Vajdaságban, így Magyarkanizsa községben is lecsengőben van az influenza. Az elmúlt héten a legtöbb influenzaszerű megbetegedést a 15-29 éves korosztályban regisztrálták, 274 esetet jegyeztek fel, míg akut légúti fertőzéssel 1136 páciens esetében kértek orvosi segítséget, főként a legfiatalabb, 0-4 éves korosztály érintett.  

 
Keresés
 

   2022.01.13.
Szennyvíziszapból műtrágya

Orom Magyarkanizsa község azon kis települései közé tartozik, ahol a lakosság szinte kivétel nélkül földműveléssel foglalkozik, ráadásul a falu minden irányból jól megközelíthető, tehát ideális hely lehet egy olyan vállalkozás számára, amely a szennyvíziszap újrahasznosításával foglalkozna. A miskolci Openware-SBS Kft. szerbiai konzorciumi partnere a tervek szerint Orom és Völgyes határában idén építené fel üzemét, amelyben mintegy száz–százhúsz állandó és ideiglenes munkahelyet létesítene. A teljes beruházás értéke nagyjából kétmilliárd forintra tehető, aminek 60 százalékát a HEPA állja a sikeresen megpályázott külpiaci növekedési támogatásnak köszönhetően. 

A kiválasztott területet a helyiek Dukai-tanyaként ismerik, azon a területen Szerbiában elsőként teljesen új és korszerű technológiával agroszenet (bioműtrágyát) készülnek előállítani. Az üzem elsősorban szennyvíziszapot, illetve a depóniából elhozott egyéb, a lakosságtól összegyűjtött szerves hulladékot dolgozna fel. 

Balásdi-Szabó István ügyvezető elmondta, hogy Európában már vannak hasonló feldolgozóüzemek, tehát ők valós rendszereket építenek össze. Mégis egészen egyedi, amit létrehoznak. Teljesen zárt, több rendszer összeépítéséből álló, folyamatos üzemű technológiával szeretnék feldolgozni a beérkező szerves hulladékot. 

– Több okból esett a választásunk Vajdaságra, elsősorban azért, mert itt most kezdődik meg az az uniós felzárkózás, ami Magyarországon már javarészt megtörtént. Gondolok itt a csatornázás és szennyvíztisztítás körüli fejlesztésekre. Másodsorban pedig kimagaslóan jó mezőgazdasági földterületekkel rendelkezik, ami a mi termékünk szempontjából csak kedvező lehet. Úgy tekintünk erre a beruházásra, mint egy bevezető, pilotprogramra. Ha a feldolgozóüzem a tervek szerint felépül és működik, a beépített technológia alapján szeretnénk további üzemeket építeni. 

A szerves hulladék szárítást igényel, megközelítőleg 90 százalékos szárazanyag-tartalomra van szükség a karbonizálás elkezdéséhez. Ezt követően a leszárított alapanyag bekerül egy karbonizálóeszközbe, amiben megfelelő (450–500 Celsius-fok) hőmérsékletre hevítve elkészül a bioszén néven ismert, mezőgazdasági felhasználásra is alkalmas végtermék. A bioszén színe és alakja nagyon hasonlít a hagyományos szénéhez. Granulátum, pellet és brikett formájában is elérhető lesz, ezáltal a gazdáknak több lehetőséget kínál a felhasználásra, így nem lesz szükségük gépparkjaik bővítésére, ugyanis a hagyományos műtrágyaszóró gépek teljes mértékben megfelelőek az agroszén szántóföldi kijuttatására. 

– Mivel az előállítási költség jóval alacsonyabb, mint a hagyományos műtrágya esetében, így egyértelmű, hogy a végtermék is jóval kedvezőbb áron lesz elérhető. Lesz egy bevezető időszakunk, amikor szeretnénk rávilágítani arra, hogy az agroszén teljes mértékben megfelel a talaj szervesanyag- és tápanyag-utánpótlására. Nem mellékesen pedig akár 10–15 százalékkal is megnövelheti a termésátlagot – tette hozzá az ügyvezető. 

Bővebben: 




Szennyvíziszapból műtrágya