| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2022.01.13.
Szennyvíziszapból műtrágya

Orom Magyarkanizsa község azon kis települései közé tartozik, ahol a lakosság szinte kivétel nélkül földműveléssel foglalkozik, ráadásul a falu minden irányból jól megközelíthető, tehát ideális hely lehet egy olyan vállalkozás számára, amely a szennyvíziszap újrahasznosításával foglalkozna. A miskolci Openware-SBS Kft. szerbiai konzorciumi partnere a tervek szerint Orom és Völgyes határában idén építené fel üzemét, amelyben mintegy száz–százhúsz állandó és ideiglenes munkahelyet létesítene. A teljes beruházás értéke nagyjából kétmilliárd forintra tehető, aminek 60 százalékát a HEPA állja a sikeresen megpályázott külpiaci növekedési támogatásnak köszönhetően. 

A kiválasztott területet a helyiek Dukai-tanyaként ismerik, azon a területen Szerbiában elsőként teljesen új és korszerű technológiával agroszenet (bioműtrágyát) készülnek előállítani. Az üzem elsősorban szennyvíziszapot, illetve a depóniából elhozott egyéb, a lakosságtól összegyűjtött szerves hulladékot dolgozna fel. 

Balásdi-Szabó István ügyvezető elmondta, hogy Európában már vannak hasonló feldolgozóüzemek, tehát ők valós rendszereket építenek össze. Mégis egészen egyedi, amit létrehoznak. Teljesen zárt, több rendszer összeépítéséből álló, folyamatos üzemű technológiával szeretnék feldolgozni a beérkező szerves hulladékot. 

– Több okból esett a választásunk Vajdaságra, elsősorban azért, mert itt most kezdődik meg az az uniós felzárkózás, ami Magyarországon már javarészt megtörtént. Gondolok itt a csatornázás és szennyvíztisztítás körüli fejlesztésekre. Másodsorban pedig kimagaslóan jó mezőgazdasági földterületekkel rendelkezik, ami a mi termékünk szempontjából csak kedvező lehet. Úgy tekintünk erre a beruházásra, mint egy bevezető, pilotprogramra. Ha a feldolgozóüzem a tervek szerint felépül és működik, a beépített technológia alapján szeretnénk további üzemeket építeni. 

A szerves hulladék szárítást igényel, megközelítőleg 90 százalékos szárazanyag-tartalomra van szükség a karbonizálás elkezdéséhez. Ezt követően a leszárított alapanyag bekerül egy karbonizálóeszközbe, amiben megfelelő (450–500 Celsius-fok) hőmérsékletre hevítve elkészül a bioszén néven ismert, mezőgazdasági felhasználásra is alkalmas végtermék. A bioszén színe és alakja nagyon hasonlít a hagyományos szénéhez. Granulátum, pellet és brikett formájában is elérhető lesz, ezáltal a gazdáknak több lehetőséget kínál a felhasználásra, így nem lesz szükségük gépparkjaik bővítésére, ugyanis a hagyományos műtrágyaszóró gépek teljes mértékben megfelelőek az agroszén szántóföldi kijuttatására. 

– Mivel az előállítási költség jóval alacsonyabb, mint a hagyományos műtrágya esetében, így egyértelmű, hogy a végtermék is jóval kedvezőbb áron lesz elérhető. Lesz egy bevezető időszakunk, amikor szeretnénk rávilágítani arra, hogy az agroszén teljes mértékben megfelel a talaj szervesanyag- és tápanyag-utánpótlására. Nem mellékesen pedig akár 10–15 százalékkal is megnövelheti a termésátlagot – tette hozzá az ügyvezető. 

Bővebben: 




Szennyvíziszapból műtrágya