| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


   2026.10.19.
Hagyományok a bográcsban

A hagyományok ápolása és a közösség jegyében tartották meg Martonoson a XV. Hagyományőrző Napot és körömpörkölt-főzőversenyt. A bográcsok mellett ezúttal is összegyűltek a helyiek és a környékbeli településekről érkező résztvevők, akik közül többen már évek óta visszatérő vendégei az eseménynek.


Már a délelőtti órákban rotyogtak a bográcsban főtt finomságok, a versenyzők pedig hozzáláttak a körömpörkölt elkészítéséhez. ...

 
Keresés
 

   2022.01.13.
Szennyvíziszapból műtrágya

Orom Magyarkanizsa község azon kis települései közé tartozik, ahol a lakosság szinte kivétel nélkül földműveléssel foglalkozik, ráadásul a falu minden irányból jól megközelíthető, tehát ideális hely lehet egy olyan vállalkozás számára, amely a szennyvíziszap újrahasznosításával foglalkozna. A miskolci Openware-SBS Kft. szerbiai konzorciumi partnere a tervek szerint Orom és Völgyes határában idén építené fel üzemét, amelyben mintegy száz–százhúsz állandó és ideiglenes munkahelyet létesítene. A teljes beruházás értéke nagyjából kétmilliárd forintra tehető, aminek 60 százalékát a HEPA állja a sikeresen megpályázott külpiaci növekedési támogatásnak köszönhetően. 

A kiválasztott területet a helyiek Dukai-tanyaként ismerik, azon a területen Szerbiában elsőként teljesen új és korszerű technológiával agroszenet (bioműtrágyát) készülnek előállítani. Az üzem elsősorban szennyvíziszapot, illetve a depóniából elhozott egyéb, a lakosságtól összegyűjtött szerves hulladékot dolgozna fel. 

Balásdi-Szabó István ügyvezető elmondta, hogy Európában már vannak hasonló feldolgozóüzemek, tehát ők valós rendszereket építenek össze. Mégis egészen egyedi, amit létrehoznak. Teljesen zárt, több rendszer összeépítéséből álló, folyamatos üzemű technológiával szeretnék feldolgozni a beérkező szerves hulladékot. 

– Több okból esett a választásunk Vajdaságra, elsősorban azért, mert itt most kezdődik meg az az uniós felzárkózás, ami Magyarországon már javarészt megtörtént. Gondolok itt a csatornázás és szennyvíztisztítás körüli fejlesztésekre. Másodsorban pedig kimagaslóan jó mezőgazdasági földterületekkel rendelkezik, ami a mi termékünk szempontjából csak kedvező lehet. Úgy tekintünk erre a beruházásra, mint egy bevezető, pilotprogramra. Ha a feldolgozóüzem a tervek szerint felépül és működik, a beépített technológia alapján szeretnénk további üzemeket építeni. 

A szerves hulladék szárítást igényel, megközelítőleg 90 százalékos szárazanyag-tartalomra van szükség a karbonizálás elkezdéséhez. Ezt követően a leszárított alapanyag bekerül egy karbonizálóeszközbe, amiben megfelelő (450–500 Celsius-fok) hőmérsékletre hevítve elkészül a bioszén néven ismert, mezőgazdasági felhasználásra is alkalmas végtermék. A bioszén színe és alakja nagyon hasonlít a hagyományos szénéhez. Granulátum, pellet és brikett formájában is elérhető lesz, ezáltal a gazdáknak több lehetőséget kínál a felhasználásra, így nem lesz szükségük gépparkjaik bővítésére, ugyanis a hagyományos műtrágyaszóró gépek teljes mértékben megfelelőek az agroszén szántóföldi kijuttatására. 

– Mivel az előállítási költség jóval alacsonyabb, mint a hagyományos műtrágya esetében, így egyértelmű, hogy a végtermék is jóval kedvezőbb áron lesz elérhető. Lesz egy bevezető időszakunk, amikor szeretnénk rávilágítani arra, hogy az agroszén teljes mértékben megfelel a talaj szervesanyag- és tápanyag-utánpótlására. Nem mellékesen pedig akár 10–15 százalékkal is megnövelheti a termésátlagot – tette hozzá az ügyvezető. 

Bővebben: 




Szennyvíziszapból műtrágya