| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.24.
Egy nép szívdobbanása

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók. 
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ...

   2025.10.24.
A munkából még mindig meg lehet élni

Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ...

   2025.10.23.
Felnőttoktatás Horgoson korszerű eszközökkel

A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.   
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ...

   2025.10.23.
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete

A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.  
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ...

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ...

 
Keresés
 

   2021.12.14.
A rend biztonságot ad

Alig van Magyarkanizsa községben olyan hivatalos vagy szórakoztató rendezvény, mely nélküle múlna el. Az önkormányzat protokollügyekkel és tájékoztatással megbízott szakmunkatársa sajátos hanghordozásával, megjelenésével ismerősként van jelen a köztudatban. Egyedül, de férjével két nyelven is vezet műsort, az alkalomhoz teljes mértékben igazodva mutatja ezer arcát. Vranić Váradi Lívia a helyi tévécsatorna képernyőjén is feltűnik, továbbá az aktuális polgármester munkáját segíti tájékoztatási ügyekben, mindemellett még kétgyermekes családanya is. 

Karácsonyhoz közeledve a Magyar Szó számára készült interjúban szót ejtettek a hétköznapokról, melyek mögött oly sokszor megfeszített tempó van, munkáról, mely mögött még több átdolgozott este van, amikor a család már pihenőre tér, és ünnepről, ami az előzőekből adódóan néha a tervezettől eltérően alakul. 

Nagy rendezvényeken, már tágabb körben is közszereplőként tűnsz fel, és elengedhetetlen, hogy ügyesen bánj a szavakkal, mert azokon ilyen esetekben is egy egész esemény sikere múlhat. A kommunikáció az egész életünket beszövi, de követniük kell a cselekedeteknek is, csak akkor lehet hiteles. Milyen jelentőséggel bírnak a szavak számodra? 

– Nagyon meg kell gondolni, hogy hogyan fogalmazunk, és nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy milyen szavakat használunk, hanem arra is, hogy hogyan mondjuk ki őket. Nem mondom, hogy az egyetemen a hagyományos oktatás keretében el lehet sajátítani a kommunikáció minden csínját-bínját, azt sem állítom, hogy magas színvonalon művelem. Még mindig vannak olyan új tapasztalataim, amelyekből én is épülök és tanulok, sőt megragadom az alkalmat minden továbbképzésre, ami a kommunikációról szól, mert hiszek benne, hogy a szavaknak hatalma van, de a szavakat kiegészíti egyrészt a hangsúly, másrészt a mimikánk, a testtartásunk, a környezet, amit teremtünk, amikor kimondjuk őket. 

Protokolláris és kötetlenebb események egyaránt a munkád részét képezik, különböző módon kell megszólítani a közönséget, melyik áll közelebb hozzád? 

– Vannak rendezvények, ahol a hivatalos program jelleget kell betartani, ez áll közelebb a szívemhez, ebben találom fel jobban magam, mert úgy érzem, hogy a rend biztonságot ad. Ha van egy program, amit követnem kell, az az én nyugalmam garanciája és azt a kiszámíthatóságot biztosítja a közönség, illetve a résztvevők számára, amiben ők is feltalálják magukat. 2005 óta, amikor befejeztem az egyetemet és elhelyezkedtem az önkormányzatban, sok rendezvényt lebonyolítottam, többet a férjemmel együtt, aki szerb nyelven vezeti a műsort. Tőle viszont távol áll a protokolláris kötöttség, és ez az elmúlt tizenhat év kellett ahhoz, hogy oldottabb legyek mellette, ez az olyan programokon különösen fontos, ahol hangulatot kell kelteni és azt fokozni a közönség soraiban, akkor valahol az ő szárnyain én is rá tudok hangolódni és tudok lazább lenni. 

Magyarországon végezted felsőfokú tanulmányaidat és azon kevesek közé tartozol, aki ezután hazajött. Miért döntöttél úgy, hogy itt vállalsz munkát? 

– Magyarországi környezetben vajdasági magyarként feltalálni magam – én ebben nem hittem, nem bíztam. Nem mondom, hogy zárt ajtókra találtam. Dolgoztam a Szegedi Nemzeti Színház marketingirodáján az egyetemmel párhuzamosan, ahol nagyon kedves kollégáim voltak, megboldogult Székhelyi József volt az akkori főigazgató, aki úgy fogadott el engem, mintha a lánya lettem volna. Családias, kellemes, jó hangulatú és légkörű munkahely volt, de nem éreztem úgy, hogy én Magyarországon szeretnék élni és dolgozni. Magyarkanizsa biztosította a kiszámítható, ismerős közeget, ami engem visszahúzott, de a szívem is, mert a párom itt volt, aki nem zárta ki annak lehetőségét se, hogy ott eresszünk gyökeret, de én az ötlettel nem tudtam azonosulni. Magyarkanizsán minden fát, minden házat, nagyon sok embert ismerek, ami nekem szükséges a biztonságérzethez. Nem szeretem a nagy váltásokat. A mérleg lelkem mindig az egyensúlyra törekszik és fontos, hogy nyugalom legyen körülöttünk. Az itt maradásomhoz nagyban hozzájárult az is, hogy szeretem azt, amit csinálok. Minden munkának megvannak a maga árnyoldalai is természetesen, de úgy érzem, hogy én ezáltal tudok adni a közösségnek és ki tudok teljesedni szakmailag is. 

Bővebben: 




A rend biztonságot ad