Az oromi Pletikoszity Árpád mindössze 25 éves, és már a saját vállalkozását irányítja. Az Újvidéki Egyetemen végzett mechatronikus doktori disszertációjának témája a drónok alkalmazása a mezőgazdaságban. 

Már egészen fiatalon érdekelték a különböző távirányítós dolgok, robotok és egyéb elektronikai kütyük. Így nem volt kérdés, hogy a gimnázium után a mechatronika szakot választja. 2018-ban csatlakozott az egyetem robotikacsapatához, ahol elsősorban önjáró robotokat fejlesztettek. Ennek köszönhetően versenyek révén a világ minden tájáról találkozhatott a hasonló érdeklődési körű, fejlődni vágyó szakmabeliekkel. Elmondása szerint leírhatatlan érzés az, amikor egy ilyen találkozó alkalmával mindenkinek egy a célja, és minden sikernek együtt örül több száz ember. Számos hazai versenyen is részt vett, és egyre jobban foglalkoztatta az ötlet, hogy hogyan tudná tudását hasznosítani a mezőgazdaságban. Mivel az őszi permetezés hosszú távon nagymértékű problémákat okozhat, a víz- és vegyszerfelhasználás csökkenthető lehet a drónok alkalmazásával, így ebben az irányban gondolkodott. Sok kutatómunka, külföldi és belföldi partnerekkel történő beszélgetés után dolgozta ki tervét. 

2020 novemberében a Prosperitati Alapítvány startup pályázatának köszönhetően indította be saját Dronteh elnevezésű vállalkozását, ezt követően pedig vásárolt egy multispektrális permeteződrónt. 
– Eddigi kutatómunkáim teljes mértékben alátámasztják, hogy a drónokra igenis szükségünk van a mezőgazdaságban. Míg hagyományos permetezés útján 1 hektár termőföld esetében 200–250 liter vízre van szükségünk, a drónnal való permetezés alkalmával ehhez elegendő csupán 15–20 liter víz. Mindamellett, hogy odafigyelünk a környezetünkre, földjeink elsavasodására, a költséghatékonyság sem mellékes. Nem kevés időt és pénzt spórolhatnak meg a gazdák ezáltal. Célom, hogy ne csak szolgáltatóként legyünk jelen, hanem forgalmazóként is. Ha megnézzük egy hagyományos permetező árát, a drón sokkal kevesebbe kerül, és permetezőként is funkcionál. Nem mellékes, hogy egy permetező esetében még szükség van traktorra, üzemanyagra, emberi munkaerőre is. Mivel a drónok akkumulátorokkal, elektromotorokkal működnek, így nincs szükségük üzemanyagra. Területi korlátai természetesen vannak, az 1 hektárra kijuttatott 15–20 liter nagyjából a maximum kapacitása egy drónnak. Óránként megközelítőleg 5–6 hektár az, ami kényelmesen kezelhető, és ez egy hagyományos permetező kapacitásával felér, egy nagyobb permetezőétől azonban elmarad. Itt jönnek képbe az úgynevezett drónflották, illetve több drónból álló csapatok – magyarázta a fiatalember. 

A vállalkozásban a permetezés mellett foglalkoznak még multispektrális analízisekkel is, ami által tulajdonképpen a növény összes színbéli elváltozásait fel tudják mérni drónból. 
– Hat spektrumban dolgozik a kamera, ami azt jelenti, hogy minden lencse egy színt vizsgál, ezekből a képekből, mondjuk, a klorofill jobban visszaveri az ultraibolyát, egy matematikai algoritmus segítségével összehasonlítja a pirosat és az ultraibolyát, és ebből tudja megállapítani a növény klorofilltartalmát. Gyakorlatilag a klorofilltartalomból szinte mindenre következtethetünk. Mintavételezést követően egy térképet készítünk, ami alapján tanácsadói segítséggel már reagálni tud a gazda az elváltozásokra – mondta. 

Bővebben: