| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2021.11.23.
Állattenyésztés: egyenetlen a kereslet, ingadozik az ár

A gazdák nem tudnak előre tervezni, sokan lecsökkentették, vagy pedig teljesen felszámolták a gazdaságot. 

Változó a jószág iránti kereslet, és nagyon ingadozó a felvásárlási ár is. Az adorjáni Bicskei család szarvasmarha-állomány nevelésével és tejtermeléssel foglalkozik. Elmondásuk szerint a faluban egyre kevesebben foglalkoznak ezzel az ágazattal, sokan felszámolták a gazdaságot, hisz egyre nehezebb azt fenntartani. Csúsznak a tejprémium kifizetésével, hiába történt meg a 3 dináros emelés, továbbra is 25 dinár körül mozog a tej felvásárlási ára, és az idei évben sajnos a terméshozam kiesés is nagy gondot okoz a tenyésztőknek - panaszolják. Hiába a több hold termőföld, sok esetben takarmányt kell venni. 

Bicskei Mária adorjáni állattenyésztő elmondta: „Vettünk ott október elején herét, mert a környékbeli gazdák kitartották az árát, tehát nem tudtunk venni sem herét, sem szénát, semmit. Mi Moholról hozattuk akkor 19 dinár volt kilója, majd egy hét után elgondoltuk, hogy veszünk még, akkor már 27 dinárért adták.” 

Az állattenyésztőknek a magas gabonaárak sem kedveznek, ugyanis ezzel együtt nőtt a kész takarmány, illetve az adalékanyag ára is. Balázs Tibor ilonafalvi állattenyésztő elmondta: „Mindig úgy tanultuk a szüleinktől, hogy a termelőnek nem kell számítani, mert akkor mínuszba jön. De az meg bolond ember, aki nem számol.” 

A szarvasmarha iránti kereslet is változó, így a gazdák sok esetben nem tudnak számolni az értékesítés által befolyt összeggel. Jelen pillanatban a vágó tehén ára minőségtől függően 1,10 és 1,80 euró között mozog, míg az extra minőségű hízóbikáért 2,40 eurót fizetnek élősúlyban. Sajnos a sertéstenyésztés sincs sokkal jobb helyzetben, az alacsony felvásárlási árak miatt sokan csak pár darab hízót nevelnek otthon, saját részre.  

Zsoldos Róbert tóthfalui felvásárló arról beszélt, hogy kereslet lenne, de a kínálat most már egyre gyatrább. Felhagynak az emberek a hizlalással az ingadozó árak miatt. 

Tóthfaluban a napokban 185 dinárt fizettek az élő sertés kilogrammjáért, viszont a következő hetekben számítani lehet ennek a csökkenésére - tette hozzá a felvásárló. 

Bővebben: 




Állattenyésztés: egyenetlen a kereslet, ingadozik az ár