| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2021.11.23.
Állattenyésztés: egyenetlen a kereslet, ingadozik az ár

A gazdák nem tudnak előre tervezni, sokan lecsökkentették, vagy pedig teljesen felszámolták a gazdaságot. 

Változó a jószág iránti kereslet, és nagyon ingadozó a felvásárlási ár is. Az adorjáni Bicskei család szarvasmarha-állomány nevelésével és tejtermeléssel foglalkozik. Elmondásuk szerint a faluban egyre kevesebben foglalkoznak ezzel az ágazattal, sokan felszámolták a gazdaságot, hisz egyre nehezebb azt fenntartani. Csúsznak a tejprémium kifizetésével, hiába történt meg a 3 dináros emelés, továbbra is 25 dinár körül mozog a tej felvásárlási ára, és az idei évben sajnos a terméshozam kiesés is nagy gondot okoz a tenyésztőknek - panaszolják. Hiába a több hold termőföld, sok esetben takarmányt kell venni. 

Bicskei Mária adorjáni állattenyésztő elmondta: „Vettünk ott október elején herét, mert a környékbeli gazdák kitartották az árát, tehát nem tudtunk venni sem herét, sem szénát, semmit. Mi Moholról hozattuk akkor 19 dinár volt kilója, majd egy hét után elgondoltuk, hogy veszünk még, akkor már 27 dinárért adták.” 

Az állattenyésztőknek a magas gabonaárak sem kedveznek, ugyanis ezzel együtt nőtt a kész takarmány, illetve az adalékanyag ára is. Balázs Tibor ilonafalvi állattenyésztő elmondta: „Mindig úgy tanultuk a szüleinktől, hogy a termelőnek nem kell számítani, mert akkor mínuszba jön. De az meg bolond ember, aki nem számol.” 

A szarvasmarha iránti kereslet is változó, így a gazdák sok esetben nem tudnak számolni az értékesítés által befolyt összeggel. Jelen pillanatban a vágó tehén ára minőségtől függően 1,10 és 1,80 euró között mozog, míg az extra minőségű hízóbikáért 2,40 eurót fizetnek élősúlyban. Sajnos a sertéstenyésztés sincs sokkal jobb helyzetben, az alacsony felvásárlási árak miatt sokan csak pár darab hízót nevelnek otthon, saját részre.  

Zsoldos Róbert tóthfalui felvásárló arról beszélt, hogy kereslet lenne, de a kínálat most már egyre gyatrább. Felhagynak az emberek a hizlalással az ingadozó árak miatt. 

Tóthfaluban a napokban 185 dinárt fizettek az élő sertés kilogrammjáért, viszont a következő hetekben számítani lehet ennek a csökkenésére - tette hozzá a felvásárló. 

Bővebben: 




Állattenyésztés: egyenetlen a kereslet, ingadozik az ár