| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

   2026.01.19.
Túrós lepény készült az oromi Varázsfalatok kis konyhájában

Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta. 
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken. 
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ...

   2026.01.19.
A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent

Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára. 
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével. 
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: ...

 
Keresés
 

   2021.11.15.
Szennyvíziszapból gyártanak majd műtrágyát Orom környékén

A szennyvíztisztító telepeken felhalmozódó szennyvíziszapot készül újrahasznosítani a miskolci székhelyű Openware-SBS Kutatás-fejlesztési Beruházó és Üzemeltető Kft. Az üzemet vajdaságban, Orom és Völgyes közt építenék fel. A hulladékanyagból speciális eljárással bioműtrágyát állítanának elő, a cég első üzeme a tervek szerint jövőre kezd működni, írja a Növekedés.hu portál. 

A magyar cég konzorciumi partnerével első telephelyét Szerbiában hozza létre, s nem Magyarországon. A lap szerint a szennyvíziszap-feldolgozás ma még gyerekcipőkben jár Magyarországon, az a technológia pedig, amit a kutató-fejlesztő cég összeállított, régiós viszonylatban is egyedi. A szennyvíz egyre nagyobb hányadát tisztítják meg, ami pozitív dolog, csakhogy keletkezik egy melléktermék, a szennyvíziszap. Ez a hulladékanyag akár hasznos is lehet, de csak abban az esetben, ha szakszerű eljárással mezőgazdasági felhasználásra alkalmas végtermékké alakítják, amely segíti a talaj szervesanyag, és tápanyag-utánpótlását. 

A stabilizált szennyvíziszappal a szennyvíztisztító telepeken nem tudnak mit kezdeni, itt jönnek ők a képbe, mondta a Növekedés.hu-nak Szalay Zoltán, az Openware-SBS kft. ügyvezetője. Fejlesztésük lényege, hogy a szennyvíziszap előkészítését végző présrendszert zárt rendszerben, csigás konvejorral kötik össze a reaktorral, amely a karbonizálást, azaz a hőbontást végzi. 

Ami a folyamat végén keletkezik, az annyira új, hogy még a nevéről is folynak a viták. Nevezik bio-szénnek, bio műtrágyának, vagy agroszénnek, mivel alakja és színe a faszénre hasonlít. Ezt pellet formájában, vagy granulátumként tudják a mezőgazdászok felhasználni, így akár a hagyományos műtrágyához használt szórógépeken is ki tudják juttatni a földekre. 

Bővebben: 




Szennyvíziszapból gyártana műtrágyát Orom környékén egy magyar cég