| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.06.12.
Mesemondó fiatalok találkoztak Horgoson

Horgos adott otthont szerdán a XV. Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató mesemondó délvidéki elődöntőjének. 


Az idei elődöntőre 21 mesemondó érkezett, a legtöbben Felsőhegyről, Hajdújárásról, Ludasról és Zentáról – emelte ki Csányi Tamara szervező. Hozzátette, hogy a gyerekek változatos mesékkel készültek, egyetlen történet sem ismétlődött, így a közönség és a zsűri 21 különböző ...

   2026.06.12.
Vajdaság aranya

A méztermelés szempontjából, különösen a repceméz tekintetében, eddig inkább közepes, sőt gyengébb évnek ígérkezik az idei Vajdaságban. A legnagyobb gondot idén is az időjárás okozta, ugyanakkor az akácból legalább valamennyi mézet sikerült pergetni, ami az elmúlt évekhez viszonyítva már önmagában is pozitívumnak számít, derült ki a méhészek beszámolóiból.


Az idei tavasz több hullámban hozott lehűlést, erős szelet és helyenként ...

   2026.06.10.
Készülnek a beiratkozók fogadására a középiskolák

Közeleg a tanév vége. A tanulók és az iskolák számára egyaránt kihívásokkal teli ez az időszak. A diákok azért aggódnak, hogy sikerül-e az érettségi vizsgájuk, és olyan szakra iratkozhatnak-e, amilyenre szeretnének, az iskolák pedig abban reménykednek, hogy az új tanévben is sikerül feltölteniük a diáklétszámot a minisztérium által jóváhagyott szakirányokon.  


Papdi István, mezőgazdasági technikus szakon érettségiző tanuló ...

   2026.06.10.
Tiszavirágváró

Egyre többen érdeklődnek, hogy mikor virágzik a Tisza. A június közepe táján, 10-e és 15-e között esedékes látványos kérészrajzásra sokan kíváncsiak. Kevés hasonló természeti csodában lehet részünk szűkebb pátriánkban. Az idei kérésznász előjelei már csalhatatlanul mutatkoznak a Tisza egyes szakaszain, különösen ott, ahol a folyóvíz sodrása miatt a meder nem tud eliszaposodni. Ilyen ideális, szilárd aljzatú, agyagos medrű tiszavirág-élőhely a Magyarkanizsa ...

   2026.06.09.
A Magyarkanizsai Gyógyfürdő is bemutatkozott a balneológiai világkongresszuson

Első alkalommal adott otthont Szerbia a balneológia és klimatológia területét érintő témák világkongresszusának. 


A banja koviljačai gyógyfürdőben megtartott nemzetközi szakmai találkozón a világ számos országából érkezett kutatók és orvosok osztották meg tapasztalataikat a gyógyvizek, gyógyiszapok és a klímaváltozás egészségügyi hatásai kapcsán. 


Dr. Klímó Attila, a Magyarkanizsai Gyógyfürdő főorvosa elmondta: ...

 
Keresés
 

   2021.11.15.
Szennyvíziszapból gyártanak majd műtrágyát Orom környékén

A szennyvíztisztító telepeken felhalmozódó szennyvíziszapot készül újrahasznosítani a miskolci székhelyű Openware-SBS Kutatás-fejlesztési Beruházó és Üzemeltető Kft. Az üzemet vajdaságban, Orom és Völgyes közt építenék fel. A hulladékanyagból speciális eljárással bioműtrágyát állítanának elő, a cég első üzeme a tervek szerint jövőre kezd működni, írja a Növekedés.hu portál. 

A magyar cég konzorciumi partnerével első telephelyét Szerbiában hozza létre, s nem Magyarországon. A lap szerint a szennyvíziszap-feldolgozás ma még gyerekcipőkben jár Magyarországon, az a technológia pedig, amit a kutató-fejlesztő cég összeállított, régiós viszonylatban is egyedi. A szennyvíz egyre nagyobb hányadát tisztítják meg, ami pozitív dolog, csakhogy keletkezik egy melléktermék, a szennyvíziszap. Ez a hulladékanyag akár hasznos is lehet, de csak abban az esetben, ha szakszerű eljárással mezőgazdasági felhasználásra alkalmas végtermékké alakítják, amely segíti a talaj szervesanyag, és tápanyag-utánpótlását. 

A stabilizált szennyvíziszappal a szennyvíztisztító telepeken nem tudnak mit kezdeni, itt jönnek ők a képbe, mondta a Növekedés.hu-nak Szalay Zoltán, az Openware-SBS kft. ügyvezetője. Fejlesztésük lényege, hogy a szennyvíziszap előkészítését végző présrendszert zárt rendszerben, csigás konvejorral kötik össze a reaktorral, amely a karbonizálást, azaz a hőbontást végzi. 

Ami a folyamat végén keletkezik, az annyira új, hogy még a nevéről is folynak a viták. Nevezik bio-szénnek, bio műtrágyának, vagy agroszénnek, mivel alakja és színe a faszénre hasonlít. Ezt pellet formájában, vagy granulátumként tudják a mezőgazdászok felhasználni, így akár a hagyományos műtrágyához használt szórógépeken is ki tudják juttatni a földekre. 

Bővebben: 




Szennyvíziszapból gyártana műtrágyát Orom környékén egy magyar cég