| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
 

   2021.10.29.
Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók

A Magyar Tűzoltó Szövetség a szakmai és a nemzeti összetartozás erősítése érdekében kifejtett példamutató munkájáért másodmagával Gróf Széchenyi Ödön emlékplakett elismerésben részesítette Bajtai Balázs magyarkanizsa községi tűzoltóparancsnokot, a Délvidéki Tűzoltó Hálózat vezetőjét. 

Az elismerést Budapesten, az Országházban adták át október elején. Időközben október 20-án, Magyarkanizsa Község Napján a 130 éves Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökeként Bajtai Balázs átvehette a község Pro Urbe érdemérmét is. 

Az elismerések kapcsán beszélgettünk Bajtai Balázzsal hivatásról, elkötelezettségről, az önkéntes tűzoltó-egyesületek szerveződéséről és helyzetéről. 

- A tűzoltó egyesületek összeforrtak a közösséggel, s nagy szerepet játszanak egy-egy település életében. Miért van ez így? 

- Az önkéntes tűzoltó egyesületeknek nagyon nagy a tradíciójuk, hiszen 150 éves a Magyar Tűzoltó Szövetség. 150 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi Ödön, s szervezte meg a szervezett önkéntes tűzoltást. Persze ettől régebbi tűzoltó egyesületek is vannak, ez csak a szövetség létrehozásának az évfordulója. Ennek oszlopos részét képezték az adott települések önkéntes tűzoltó egyesületei, amik azóta is töretlenül működnek. Idén például 130 éves a Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelynek az elnöke vagyok. Ez is bizonyítja, hogy egy kis faluban is sokáig meg tud maradni egy ilyen “kis” egyesület. Idézőjelben kicsi, mert sok tagunk van, hála Istennek, és mindenfelé vannak kapcsolataink, úgy belföldön, mint külföldön, és minden falubeli és községbéli rendezvényen részt szoktunk venni akár csapatépítő jelleggel, akár egy főzőversenyen, mint főzők. Ugyanakkor a tűzőrséget is biztosítjuk a faluba az összes ünnepségen, ahol nyílt láng használatával főznek, de biztosítottuk már a Kanizsa Fesztet is. Mindenütt megpróbálunk ott lenni, de ezzel nem saját magunkat akarom méltatni, hisz az összes tűzoltó egyesület ugyanezt csinálja. Mindenki próbál szerepet vállalni a közéletben, s összefogni a közösséget. 

- A magyarországi szervezetekkel milyen kapcsolataik vannak? 

- Maga a kitüntetés is tulajdonképpen ennek köszönhető. Úgy kerültünk bele ebbe a körforgásba, hogy 2014-ben megkeresett bennünket a Magyar Tűzoltó Szövetség és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet azzal a kéréssel, hogy gyűjtsük össze itt, a Délvidéken a magyar tűzoltó egyesületeket, vagy a többségében magyar tagsággal rendelkező tűzoltó egyesületeket és szervezzük hálózatba őket. Akkor 36 ilyen egyesületet sikerült felkutatni, de azóta ez a szám 48-ra gyarapodott. Szerintem meg is találtuk az összes ilyen egyesületet. Az ebben a munkában kifejtett tevékenység hatalmas kapcsolati tőkét eredményezett Magyarországon és a Délvidéken egyaránt. A mi tűzoltó szövetségünk korábban csak a községben lévő egyesületeket ismerte, de a hálózatnak köszönhetően megismerkedett szinte mindenki mindenkivel. Képzéseket szervezünk Vajdaság szerte és alakulnak a kapcsolatok. Közben megalakult az erdélyi, felvidéki és a többi tűzoltóhálózat is, s elmegyünk egymáshoz vendégségbe, így mindenhol építjük a kapcsolati tőkénket. Tulajdonképpen ez a Kárpát-haza Önkéntes Tűzoltó Hálózat, s nagyon jó a kapcsolat az összes régió tűzoltóival. 

- Embereik vannak, de milyen a felszereltségük? 

- Annak ellenére, hogy ilyen nagy hagyománnyal rendelkezünk, a rendszerváltás környékén nem nagyon foglalkoztak a tűzoltókkal. 2018-ig még csak saját törvényünk sem volt, nem létezett az önkéntes tűzoltóságokról szóló törvény, ez szerencsére akkor megszületett és onnantól kezdve a törvény mellékleteként meghoztak egy szabályzatot is, hogy milyen felszereléssel kell, hogy rendelkezzen egy tűzoltó egyesület ahhoz, hogy tudja végezni a feladatát. Amellett, hogy meghozták ezt a szabályzatot, a belügyminisztérium és a kormány pénzt biztosít, hogy támogassa és felszerelje ezeket a tűzoltó egyesületeket, úgyhogy most már két kör lement ezekből a pályázatokból és meg tudjuk kapni ezeket a felszereléseket. Javul a helyzet a felszereléseket illetően. A káderellátásról is hoztak egy szabályzatot, eszerint tudásfelújítás is lesz, tanfolyamokra kell járnunk, vizsgáznunk kell, amit és nagyon pozitívnak tartok, mert mi eljárunk képzésekre és szervezünk is képzéseket, de ha azt a belügyminisztérium szervezi meg, akkor rendszeresebb is lesz, s soha nem árt a rendszeres ismétlés, hogy friss tudással rendelkezzenek a tűzoltóink és bármikor bevethetőek legyenek. 

Bővebben: 




Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók