| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


   2026.10.19.
Hagyományok a bográcsban

A hagyományok ápolása és a közösség jegyében tartották meg Martonoson a XV. Hagyományőrző Napot és körömpörkölt-főzőversenyt. A bográcsok mellett ezúttal is összegyűltek a helyiek és a környékbeli településekről érkező résztvevők, akik közül többen már évek óta visszatérő vendégei az eseménynek.


Már a délelőtti órákban rotyogtak a bográcsban főtt finomságok, a versenyzők pedig hozzáláttak a körömpörkölt elkészítéséhez. ...

 
Keresés
 

   2021.10.29.
Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók

A Magyar Tűzoltó Szövetség a szakmai és a nemzeti összetartozás erősítése érdekében kifejtett példamutató munkájáért másodmagával Gróf Széchenyi Ödön emlékplakett elismerésben részesítette Bajtai Balázs magyarkanizsa községi tűzoltóparancsnokot, a Délvidéki Tűzoltó Hálózat vezetőjét. 

Az elismerést Budapesten, az Országházban adták át október elején. Időközben október 20-án, Magyarkanizsa Község Napján a 130 éves Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökeként Bajtai Balázs átvehette a község Pro Urbe érdemérmét is. 

Az elismerések kapcsán beszélgettünk Bajtai Balázzsal hivatásról, elkötelezettségről, az önkéntes tűzoltó-egyesületek szerveződéséről és helyzetéről. 

- A tűzoltó egyesületek összeforrtak a közösséggel, s nagy szerepet játszanak egy-egy település életében. Miért van ez így? 

- Az önkéntes tűzoltó egyesületeknek nagyon nagy a tradíciójuk, hiszen 150 éves a Magyar Tűzoltó Szövetség. 150 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi Ödön, s szervezte meg a szervezett önkéntes tűzoltást. Persze ettől régebbi tűzoltó egyesületek is vannak, ez csak a szövetség létrehozásának az évfordulója. Ennek oszlopos részét képezték az adott települések önkéntes tűzoltó egyesületei, amik azóta is töretlenül működnek. Idén például 130 éves a Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelynek az elnöke vagyok. Ez is bizonyítja, hogy egy kis faluban is sokáig meg tud maradni egy ilyen “kis” egyesület. Idézőjelben kicsi, mert sok tagunk van, hála Istennek, és mindenfelé vannak kapcsolataink, úgy belföldön, mint külföldön, és minden falubeli és községbéli rendezvényen részt szoktunk venni akár csapatépítő jelleggel, akár egy főzőversenyen, mint főzők. Ugyanakkor a tűzőrséget is biztosítjuk a faluba az összes ünnepségen, ahol nyílt láng használatával főznek, de biztosítottuk már a Kanizsa Fesztet is. Mindenütt megpróbálunk ott lenni, de ezzel nem saját magunkat akarom méltatni, hisz az összes tűzoltó egyesület ugyanezt csinálja. Mindenki próbál szerepet vállalni a közéletben, s összefogni a közösséget. 

- A magyarországi szervezetekkel milyen kapcsolataik vannak? 

- Maga a kitüntetés is tulajdonképpen ennek köszönhető. Úgy kerültünk bele ebbe a körforgásba, hogy 2014-ben megkeresett bennünket a Magyar Tűzoltó Szövetség és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet azzal a kéréssel, hogy gyűjtsük össze itt, a Délvidéken a magyar tűzoltó egyesületeket, vagy a többségében magyar tagsággal rendelkező tűzoltó egyesületeket és szervezzük hálózatba őket. Akkor 36 ilyen egyesületet sikerült felkutatni, de azóta ez a szám 48-ra gyarapodott. Szerintem meg is találtuk az összes ilyen egyesületet. Az ebben a munkában kifejtett tevékenység hatalmas kapcsolati tőkét eredményezett Magyarországon és a Délvidéken egyaránt. A mi tűzoltó szövetségünk korábban csak a községben lévő egyesületeket ismerte, de a hálózatnak köszönhetően megismerkedett szinte mindenki mindenkivel. Képzéseket szervezünk Vajdaság szerte és alakulnak a kapcsolatok. Közben megalakult az erdélyi, felvidéki és a többi tűzoltóhálózat is, s elmegyünk egymáshoz vendégségbe, így mindenhol építjük a kapcsolati tőkénket. Tulajdonképpen ez a Kárpát-haza Önkéntes Tűzoltó Hálózat, s nagyon jó a kapcsolat az összes régió tűzoltóival. 

- Embereik vannak, de milyen a felszereltségük? 

- Annak ellenére, hogy ilyen nagy hagyománnyal rendelkezünk, a rendszerváltás környékén nem nagyon foglalkoztak a tűzoltókkal. 2018-ig még csak saját törvényünk sem volt, nem létezett az önkéntes tűzoltóságokról szóló törvény, ez szerencsére akkor megszületett és onnantól kezdve a törvény mellékleteként meghoztak egy szabályzatot is, hogy milyen felszereléssel kell, hogy rendelkezzen egy tűzoltó egyesület ahhoz, hogy tudja végezni a feladatát. Amellett, hogy meghozták ezt a szabályzatot, a belügyminisztérium és a kormány pénzt biztosít, hogy támogassa és felszerelje ezeket a tűzoltó egyesületeket, úgyhogy most már két kör lement ezekből a pályázatokból és meg tudjuk kapni ezeket a felszereléseket. Javul a helyzet a felszereléseket illetően. A káderellátásról is hoztak egy szabályzatot, eszerint tudásfelújítás is lesz, tanfolyamokra kell járnunk, vizsgáznunk kell, amit és nagyon pozitívnak tartok, mert mi eljárunk képzésekre és szervezünk is képzéseket, de ha azt a belügyminisztérium szervezi meg, akkor rendszeresebb is lesz, s soha nem árt a rendszeres ismétlés, hogy friss tudással rendelkezzenek a tűzoltóink és bármikor bevethetőek legyenek. 

Bővebben: 




Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók