| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2021.10.29.
Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók

A Magyar Tűzoltó Szövetség a szakmai és a nemzeti összetartozás erősítése érdekében kifejtett példamutató munkájáért másodmagával Gróf Széchenyi Ödön emlékplakett elismerésben részesítette Bajtai Balázs magyarkanizsa községi tűzoltóparancsnokot, a Délvidéki Tűzoltó Hálózat vezetőjét. 

Az elismerést Budapesten, az Országházban adták át október elején. Időközben október 20-án, Magyarkanizsa Község Napján a 130 éves Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökeként Bajtai Balázs átvehette a község Pro Urbe érdemérmét is. 

Az elismerések kapcsán beszélgettünk Bajtai Balázzsal hivatásról, elkötelezettségről, az önkéntes tűzoltó-egyesületek szerveződéséről és helyzetéről. 

- A tűzoltó egyesületek összeforrtak a közösséggel, s nagy szerepet játszanak egy-egy település életében. Miért van ez így? 

- Az önkéntes tűzoltó egyesületeknek nagyon nagy a tradíciójuk, hiszen 150 éves a Magyar Tűzoltó Szövetség. 150 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi Ödön, s szervezte meg a szervezett önkéntes tűzoltást. Persze ettől régebbi tűzoltó egyesületek is vannak, ez csak a szövetség létrehozásának az évfordulója. Ennek oszlopos részét képezték az adott települések önkéntes tűzoltó egyesületei, amik azóta is töretlenül működnek. Idén például 130 éves a Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelynek az elnöke vagyok. Ez is bizonyítja, hogy egy kis faluban is sokáig meg tud maradni egy ilyen “kis” egyesület. Idézőjelben kicsi, mert sok tagunk van, hála Istennek, és mindenfelé vannak kapcsolataink, úgy belföldön, mint külföldön, és minden falubeli és községbéli rendezvényen részt szoktunk venni akár csapatépítő jelleggel, akár egy főzőversenyen, mint főzők. Ugyanakkor a tűzőrséget is biztosítjuk a faluba az összes ünnepségen, ahol nyílt láng használatával főznek, de biztosítottuk már a Kanizsa Fesztet is. Mindenütt megpróbálunk ott lenni, de ezzel nem saját magunkat akarom méltatni, hisz az összes tűzoltó egyesület ugyanezt csinálja. Mindenki próbál szerepet vállalni a közéletben, s összefogni a közösséget. 

- A magyarországi szervezetekkel milyen kapcsolataik vannak? 

- Maga a kitüntetés is tulajdonképpen ennek köszönhető. Úgy kerültünk bele ebbe a körforgásba, hogy 2014-ben megkeresett bennünket a Magyar Tűzoltó Szövetség és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet azzal a kéréssel, hogy gyűjtsük össze itt, a Délvidéken a magyar tűzoltó egyesületeket, vagy a többségében magyar tagsággal rendelkező tűzoltó egyesületeket és szervezzük hálózatba őket. Akkor 36 ilyen egyesületet sikerült felkutatni, de azóta ez a szám 48-ra gyarapodott. Szerintem meg is találtuk az összes ilyen egyesületet. Az ebben a munkában kifejtett tevékenység hatalmas kapcsolati tőkét eredményezett Magyarországon és a Délvidéken egyaránt. A mi tűzoltó szövetségünk korábban csak a községben lévő egyesületeket ismerte, de a hálózatnak köszönhetően megismerkedett szinte mindenki mindenkivel. Képzéseket szervezünk Vajdaság szerte és alakulnak a kapcsolatok. Közben megalakult az erdélyi, felvidéki és a többi tűzoltóhálózat is, s elmegyünk egymáshoz vendégségbe, így mindenhol építjük a kapcsolati tőkénket. Tulajdonképpen ez a Kárpát-haza Önkéntes Tűzoltó Hálózat, s nagyon jó a kapcsolat az összes régió tűzoltóival. 

- Embereik vannak, de milyen a felszereltségük? 

- Annak ellenére, hogy ilyen nagy hagyománnyal rendelkezünk, a rendszerváltás környékén nem nagyon foglalkoztak a tűzoltókkal. 2018-ig még csak saját törvényünk sem volt, nem létezett az önkéntes tűzoltóságokról szóló törvény, ez szerencsére akkor megszületett és onnantól kezdve a törvény mellékleteként meghoztak egy szabályzatot is, hogy milyen felszereléssel kell, hogy rendelkezzen egy tűzoltó egyesület ahhoz, hogy tudja végezni a feladatát. Amellett, hogy meghozták ezt a szabályzatot, a belügyminisztérium és a kormány pénzt biztosít, hogy támogassa és felszerelje ezeket a tűzoltó egyesületeket, úgyhogy most már két kör lement ezekből a pályázatokból és meg tudjuk kapni ezeket a felszereléseket. Javul a helyzet a felszereléseket illetően. A káderellátásról is hoztak egy szabályzatot, eszerint tudásfelújítás is lesz, tanfolyamokra kell járnunk, vizsgáznunk kell, amit és nagyon pozitívnak tartok, mert mi eljárunk képzésekre és szervezünk is képzéseket, de ha azt a belügyminisztérium szervezi meg, akkor rendszeresebb is lesz, s soha nem árt a rendszeres ismétlés, hogy friss tudással rendelkezzenek a tűzoltóink és bármikor bevethetőek legyenek. 

Bővebben: 




Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók