| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
 

   2021.10.29.
Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók

A Magyar Tűzoltó Szövetség a szakmai és a nemzeti összetartozás erősítése érdekében kifejtett példamutató munkájáért másodmagával Gróf Széchenyi Ödön emlékplakett elismerésben részesítette Bajtai Balázs magyarkanizsa községi tűzoltóparancsnokot, a Délvidéki Tűzoltó Hálózat vezetőjét. 

Az elismerést Budapesten, az Országházban adták át október elején. Időközben október 20-án, Magyarkanizsa Község Napján a 130 éves Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökeként Bajtai Balázs átvehette a község Pro Urbe érdemérmét is. 

Az elismerések kapcsán beszélgettünk Bajtai Balázzsal hivatásról, elkötelezettségről, az önkéntes tűzoltó-egyesületek szerveződéséről és helyzetéről. 

- A tűzoltó egyesületek összeforrtak a közösséggel, s nagy szerepet játszanak egy-egy település életében. Miért van ez így? 

- Az önkéntes tűzoltó egyesületeknek nagyon nagy a tradíciójuk, hiszen 150 éves a Magyar Tűzoltó Szövetség. 150 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi Ödön, s szervezte meg a szervezett önkéntes tűzoltást. Persze ettől régebbi tűzoltó egyesületek is vannak, ez csak a szövetség létrehozásának az évfordulója. Ennek oszlopos részét képezték az adott települések önkéntes tűzoltó egyesületei, amik azóta is töretlenül működnek. Idén például 130 éves a Martonosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelynek az elnöke vagyok. Ez is bizonyítja, hogy egy kis faluban is sokáig meg tud maradni egy ilyen “kis” egyesület. Idézőjelben kicsi, mert sok tagunk van, hála Istennek, és mindenfelé vannak kapcsolataink, úgy belföldön, mint külföldön, és minden falubeli és községbéli rendezvényen részt szoktunk venni akár csapatépítő jelleggel, akár egy főzőversenyen, mint főzők. Ugyanakkor a tűzőrséget is biztosítjuk a faluba az összes ünnepségen, ahol nyílt láng használatával főznek, de biztosítottuk már a Kanizsa Fesztet is. Mindenütt megpróbálunk ott lenni, de ezzel nem saját magunkat akarom méltatni, hisz az összes tűzoltó egyesület ugyanezt csinálja. Mindenki próbál szerepet vállalni a közéletben, s összefogni a közösséget. 

- A magyarországi szervezetekkel milyen kapcsolataik vannak? 

- Maga a kitüntetés is tulajdonképpen ennek köszönhető. Úgy kerültünk bele ebbe a körforgásba, hogy 2014-ben megkeresett bennünket a Magyar Tűzoltó Szövetség és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet azzal a kéréssel, hogy gyűjtsük össze itt, a Délvidéken a magyar tűzoltó egyesületeket, vagy a többségében magyar tagsággal rendelkező tűzoltó egyesületeket és szervezzük hálózatba őket. Akkor 36 ilyen egyesületet sikerült felkutatni, de azóta ez a szám 48-ra gyarapodott. Szerintem meg is találtuk az összes ilyen egyesületet. Az ebben a munkában kifejtett tevékenység hatalmas kapcsolati tőkét eredményezett Magyarországon és a Délvidéken egyaránt. A mi tűzoltó szövetségünk korábban csak a községben lévő egyesületeket ismerte, de a hálózatnak köszönhetően megismerkedett szinte mindenki mindenkivel. Képzéseket szervezünk Vajdaság szerte és alakulnak a kapcsolatok. Közben megalakult az erdélyi, felvidéki és a többi tűzoltóhálózat is, s elmegyünk egymáshoz vendégségbe, így mindenhol építjük a kapcsolati tőkénket. Tulajdonképpen ez a Kárpát-haza Önkéntes Tűzoltó Hálózat, s nagyon jó a kapcsolat az összes régió tűzoltóival. 

- Embereik vannak, de milyen a felszereltségük? 

- Annak ellenére, hogy ilyen nagy hagyománnyal rendelkezünk, a rendszerváltás környékén nem nagyon foglalkoztak a tűzoltókkal. 2018-ig még csak saját törvényünk sem volt, nem létezett az önkéntes tűzoltóságokról szóló törvény, ez szerencsére akkor megszületett és onnantól kezdve a törvény mellékleteként meghoztak egy szabályzatot is, hogy milyen felszereléssel kell, hogy rendelkezzen egy tűzoltó egyesület ahhoz, hogy tudja végezni a feladatát. Amellett, hogy meghozták ezt a szabályzatot, a belügyminisztérium és a kormány pénzt biztosít, hogy támogassa és felszerelje ezeket a tűzoltó egyesületeket, úgyhogy most már két kör lement ezekből a pályázatokból és meg tudjuk kapni ezeket a felszereléseket. Javul a helyzet a felszereléseket illetően. A káderellátásról is hoztak egy szabályzatot, eszerint tudásfelújítás is lesz, tanfolyamokra kell járnunk, vizsgáznunk kell, amit és nagyon pozitívnak tartok, mert mi eljárunk képzésekre és szervezünk is képzéseket, de ha azt a belügyminisztérium szervezi meg, akkor rendszeresebb is lesz, s soha nem árt a rendszeres ismétlés, hogy friss tudással rendelkezzenek a tűzoltóink és bármikor bevethetőek legyenek. 

Bővebben: 




Egyre nagyobb figyelmet kapnak a tűzoltók