| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Emléktáblát avattak október 21-én Dan Ivan Reisinger (1934-2019) magyarkanizsai születésű, világhírű izraeli grafikus szülőházának falán. Ezt megelőzően a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban rövid megemlékezés keretében méltatták munkásságát, amelyen jelen volt a festő fia, az ismerősei, de képviseltette magát Izrael belgrádi nagykövetsége, illetve a magyarkanizsai önkormányzat is.
Fejsztámer Róbert polgármester elmondta, hogy az emléktábla állítását a család kezdeményezte Izraelből. Öröm az, hogy vannak olyan Magyarkanizsáról elszármazott emberek, akik a nemzetközi hírnév után is úgy gondolnak a szülővárosukra, mint ha még mindig ez lenne az otthonuk, s a család is hasonló szeretettel gondol Magyarkanizsára. A város feladata tehát, hogy ápolják a grafikus emlékét, hírnevét, azt a tudást, amit az utókorra hagyott. A táblának köszönhetően egyre több ember ismerheti majd meg Dan Reisinger munkásságát, képzőművészeti hagyatékát.
A polgármester felidézte azt is, hogy egyszer alkalma volt személyesen is találkoznia a város e neves szülöttével.
Dan Reisinger a holokauszt során elvesztette családja nagy részét, 1949-ben édesanyjával és nevelőapjával Izraelbe költözött. 1956-ban plakátot tervezett, amelyben a magyar forradalom menekültjeinek megsegítésére hívta fel a nyugati világ figyelmét. Egy másik ismert plakátján arra szólította fel az egykori Szovjetuniót, hogy engedje külföldre vándorolni az ott élő zsidókat.
Budapesten tervei alapján készült el a Teleki téren 2016-ban a munkaszolgálatra elhurcolt áldozatok és túlélők emlékét őrző szoborkompozíció. Az egyik leghíresebb munkája az általa tervezett öröknaptár, amelyet a The Museum of Modern Art adott ki New York-ban. Képein szerepelnek magyarkanizsai motívumok is, például a városháza.
Barátai szerint Dan Reisinger élete végéig igazi kanizsai maradt. Ezt nem csak a magánhangzóiból lehetett kihallani, hanem mondatai tartalmából is. Kevés embert tudott úgy beszélni a Tiszáról, mint ahogyan ő. A folyó a gyermekkorát jelentette: a szépséget, a kalandot, az örömöt és a fájdalmat egyaránt. Sokszor beszélt a kanizsai halászléről, miközben barátai házának teraszáról a Földközi-tengert csodálták.
2019. november 26-án hosszú betegség után hunyt el Tel-Avivban. Dan Reisingerre mint a mai Izrael képzőművészetének egyik meghatározó egyéniségére emlékeznek ma is.
Bővebben:
Emléktáblát avattak Dan Reisinger világhírű grafikus magyarkanizsai szülőházának a falán
Emléktáblát kapott Dan Ivan Reisinger szülőháza
A színek magyarkanizsai mestere
|
|
Fotó: Puskás Károly
|
|
|
|
