| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Balázs G. Árpád (Felsőtőkés, 1887 – Szeged, 1981) festő- és grafikusművész meghatározó, úgymond ikonikus alakja nemcsak a vajdasági, de az összmagyar képzőművészeti világnak. 1947-1957 között Szegeden rajztanárként, újságillusztrátorként dolgozott, majd 1957-ben hazatért Jugoszláviába, Horgoson és Szabadkán élt. 1957-től húsz éven keresztül a horgosi Szent János utcai műtermében alkotott.
Egykori házának falán vasárnap emléktáblát avattak, hogy a 250 éves falu így tisztelegjen egykori neves lakójának emléke előtt. Az emléktábla a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának jóvoltából valósult meg. Felállításának kezdeményezője a Juvenior Polgárok Egyesülete volt. Az emléktáblát Gutási Ákos atya szentelte fel és áldotta meg, az első koszorúkat pedig a VMSZ és a Juvenior egyesület nevében helyezték el a táblánál.
Balázs Gábor, a festő unokája családtagjaival vett részt a táblaavatón. Elmondta, hogy élt még emlékeiben az a széles utca, ahol nagyapja nagy háza állt, s meghatottan állt most itt újra a ház előtt. Elmondta, róla is készített nagyapja portrét, s gyerekként szóvá tette, hogy nem hasonlít rá a kubista alkotás, mire nagyapja mérgesen mondta, ha azt akarod, hogy hasonlítson, fényképészhez menj, mert egy művész mindig másként látja az embert, mint amilyen.
Bővebben:
Felavatták Balázs G. Árpád emléktábláját Horgoson
|
|
|
|
|
|
