| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát.
Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ... |
|
|
Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat.
A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ... |
|
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Balázs G. Árpád (Felsőtőkés, 1887 – Szeged, 1981) festő- és grafikusművész meghatározó, úgymond ikonikus alakja nemcsak a vajdasági, de az összmagyar képzőművészeti világnak. 1947-1957 között Szegeden rajztanárként, újságillusztrátorként dolgozott, majd 1957-ben hazatért Jugoszláviába, Horgoson és Szabadkán élt. 1957-től húsz éven keresztül a horgosi Szent János utcai műtermében alkotott.
Egykori házának falán vasárnap emléktáblát avattak, hogy a 250 éves falu így tisztelegjen egykori neves lakójának emléke előtt. Az emléktábla a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának jóvoltából valósult meg. Felállításának kezdeményezője a Juvenior Polgárok Egyesülete volt. Az emléktáblát Gutási Ákos atya szentelte fel és áldotta meg, az első koszorúkat pedig a VMSZ és a Juvenior egyesület nevében helyezték el a táblánál.
Balázs Gábor, a festő unokája családtagjaival vett részt a táblaavatón. Elmondta, hogy élt még emlékeiben az a széles utca, ahol nagyapja nagy háza állt, s meghatottan állt most itt újra a ház előtt. Elmondta, róla is készített nagyapja portrét, s gyerekként szóvá tette, hogy nem hasonlít rá a kubista alkotás, mire nagyapja mérgesen mondta, ha azt akarod, hogy hasonlítson, fényképészhez menj, mert egy művész mindig másként látja az embert, mint amilyen.
Bővebben:
Felavatták Balázs G. Árpád emléktábláját Horgoson
|
|
|
|
|
|
