| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött az ünnepély szerda délután Horgoson a Havas Boldogasszony római katolikus templomban és a templomkertben. Március 11-e különleges nap a falu életében, ugyanis 1771-ben Kárász Miklós ezen a napon kapta meg Mária Teréziától a területre és a betelepítésre vonatkozó adománylevelet. Egy új korszak kezdete volt ez, a mai Horgos megszületésének történelmi pillanata. Ezért tartják ezen a napon a falu napját, illetve ilyenkor ... |
|
|
A magyarkanizsai Partizan Atlétikaklubban télen sem áll meg a munka. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tornatermében mintegy 60 gyermek edz szorgalmasan Rekecki Petra és Pósa Tamás edzők, valamint Mészáros Kornél klubelnök és edző irányításával. A sportegyesület hamarosan rekortánborítású atlétikai pályát kap, melynek köszönhetően nemcsak a feltételek javulnak a klubban, hanem a versenyek szervezéséből is kivehetik a részüket.
Az ...
|
|
|
Szombaton, március 7-én ismét megtelt az oromhegyesi Faluház olyan emberekkel, akiknek fontosak a hagyományok, a népművészet és a magyar kultúra. A XXXVIII. Gazdag ág, hagyományos, nagy múltú rendezvényt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte meg, nagy sikerrel, hisz az egész magyarkanizsai községből érkeztek csapatok, illetve Hajdújárás és Ludas is bekapcsolódott a rendezvénybe.
A szemle öt teljesítendő feladatból ...
|
|
|
Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért – ez az anyaországi A Szakkör mottója. A program már évek óta folyik, és Magyarkanizsán mindig nagy érdeklődés övezi a különféle régi mesterségek újratanulását. Erről szól valójában a program, és természetesen arról is, hogy a hagyományaink megőrzése, újratanulása és továbbadása mellett a résztvevők minden egyes alkalommal közösségben vannak, összekovácsolódnak. Már-már a régi korok szellemét idézi ... |
|
|
Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az őrző-védő jelleg hagyományát minden egyes vajdasági magyar építésznek fel kell vállalnia. Azzal, hogy az üres tér helyett emlékezéssel telített térbe tervezi épületeit – vallja, Valkay Zoltán zentai származású magyarkanizsai építészmérnök. Az architektusok munkájuk eredményét, kezük nyomát mindig ott hagyják, ahol éppen éltek és dolgoztak. A házakat nem lehet csak úgy elvinni valahová. Azok abba a földbe gyökereznek, ahonnan kinőttek. Valkay Zoltánnal az általa megálmodott Vajdasági Bírkózóakadémia épületéről beszélgetett Fejős Csilla. Az interjút a Magyar Szó közli.
A Vajdasági Birkózóakadémia megtervezése az eddigi legnagyobb megbízásod. Mik voltak az építészeti tervezés legnagyobb kihívásai?
– Igen, valóban a legnagyobb megbízásom. Kihívást jelentett a sport-rendeltetésben meglelni valami többletet és miként készíteni egy üzenettel telített sportépületet. Annál is inkább, mivel adva volt két egyébként különböző funkció, egy nagy edzőterem, illetve egy több kisebb egységből összeálló szállásadó (kollégiumi) rész. Úgy adódott, hogy éppenséggel ezen ellentmondás feloldásában leltem meg a ház architekturális mondanivalóját azzal, hogy mindkét rendeltetéshez sajátságos térformát rendeltem.
Bővebben:
Az alföldi szellemiség, lelkiség megtestesítője
|
|
|
|
|
|
