| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A nyár elején avatták fel a Tisza-parton az OZ Magyarkanizsa Községi Ifjúsági Iroda StrandHázát. Minden nap nyitva voltak, találkozhattak egymással a fiatalok, beszélgethettek, de gyakran programokat is szerveztek a számukra. Az első szezont augusztus utolsó napjaiban egy háromnapos kendama work-shoppal zárták.
A kendama egy japán ügyességi fajáték. Fejleszti a szem-kéz koordinációt, koncentráló képességet, az egyensúlyérzéket és a reflexet, magyarázta a két oktató, Hubai Dávid és Szabó Ádám, amikor ellátogattam a képzés zárónapján hozzájuk.
- Nagyon érdekes a játék. Valójában az a cél, hogy a golyót feljuttassuk a kalapács valamelyik oldalára, ami sok gyakorlást és ügyességet igényel - tartott egy rövid bemutatót Dávid.
- A kalapács oldalain a vájatok nagysága is változik. Ezek kombinálásával lehet különböző trükköket kitalálni, amelyekkel még érdekesebbé lehet tenni a játékot - magyarázta Ádám.
Természetesen azonnal a kezembe vettem egy kendamát. Eleinte csak idegesen ugrált a madzagon a golyó, de azután a fiúk tanácsai alapján ráérezve a trükk lényegére, felkerült a kalapács egyik vájatába, ahol a helye van. Itt azonban el is akadtam, az alaptrükkön kívül mást nem voltam képes megcsinálni, ezért inkább áttértünk az interjúra.
Bővebben:
Kendamával búcsúztak a nyártól és a StrandHáztól a magyarkanizsai fiatalok
|
|
|
|
|
|
