| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Máig él Horgoson és környékén Rózsa Sándor emléke. Igaz, a régi történeteket, anekdotákat már csak néhány idős ember ismeri. A betyárvezér iránti nagy érdeklődést tapasztalva a horgosi Szécsi Zsolt úgy döntött, hogy összegyűjti egy kötetbe a mondákat, hogy megőrizze azokat az utókornak.
“Én mög vagyok a betyárok királya” - Rózsa Sándor Vajdaságban címmel jelent meg a könyv, amelynek első hivatalos bemutatója augusztus 24-én volt Szabadkán, a Népkörben, az Interetno Fesztivál kísérőprogramjaként.
- A gyűjtőmunkámat itt, Horgos környékén nagyjából 15 éve kezdtem, összegyűlt néhány történet, de utána is rendszeresen találkoztam egy-egy Rózsa Sándor nótával vagy mondával - meséli Szécsi zsolt. - Az idősek tudatában még megvolt, hogy azt hallották, hogy félni, bújni kellett előle, az állatokat éjszakára bezárták, az ajtót vassal elreteszelték. Időközben sok pedagógus megkeresett, akik tanulóikat készítették fel különböző versenyekre, hogy van-e valamilyen anyagom Rózsa Sándorról. Igazából ez adta a löketet, hogy folytassam a gyűjtőmunkát.
Bővebben:
A betyárok királya Horgoson és környékén
|
|
|
|
|
|
