| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Máig él Horgoson és környékén Rózsa Sándor emléke. Igaz, a régi történeteket, anekdotákat már csak néhány idős ember ismeri. A betyárvezér iránti nagy érdeklődést tapasztalva a horgosi Szécsi Zsolt úgy döntött, hogy összegyűjti egy kötetbe a mondákat, hogy megőrizze azokat az utókornak.
“Én mög vagyok a betyárok királya” - Rózsa Sándor Vajdaságban címmel jelent meg a könyv, amelynek első hivatalos bemutatója augusztus 24-én volt Szabadkán, a Népkörben, az Interetno Fesztivál kísérőprogramjaként.
- A gyűjtőmunkámat itt, Horgos környékén nagyjából 15 éve kezdtem, összegyűlt néhány történet, de utána is rendszeresen találkoztam egy-egy Rózsa Sándor nótával vagy mondával - meséli Szécsi zsolt. - Az idősek tudatában még megvolt, hogy azt hallották, hogy félni, bújni kellett előle, az állatokat éjszakára bezárták, az ajtót vassal elreteszelték. Időközben sok pedagógus megkeresett, akik tanulóikat készítették fel különböző versenyekre, hogy van-e valamilyen anyagom Rózsa Sándorról. Igazából ez adta a löketet, hogy folytassam a gyűjtőmunkát.
Bővebben:
A betyárok királya Horgoson és környékén
|
|
|
|
|
|
