| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2021.07.28.
Falunapra készül Kishomok

Falunapot tartanak július 31-én, szombaton Kishomokon. A település közigazgatásilag a martonosi helyi közösséghez tartozik. A helybeliek főként állattenyésztéssel foglalkoznak, tejtermelésből élnek. A kishomoki falunapi programokról Sors Endrét, a helyi közösség tanácsának tagját kérdeztük. 

- Szombaton 10 órától fogadjuk a vendégeket a közösségi téren, azaz a játszótéren. Fél órával később ugyanott mise kezdődik, amit Savelin Zoltán martonosi atya szolgáltat. 11 órakor indulnak a művelődési műsorok. A martonosi művelődési egyesület tagjai készítenek egy előadást, de fellépnek a kishomoki gyerekek is. Van egy tanítónő, aki Szabadkáról jár ide, valamikor Kishomokon tanított, ő foglalkozik a gyerekekkel, ő állított össze egy műsort, s ez is látható lesz. Ezt követően szabadtéri zene szól, valószínűleg egészen az estébe nyúlik majd a mulatság. A zenét Juhász Szabolcs és Juhász Ákos szolgáltatja. 2013 óta szervezzük meg minden évben a falunapot, tavaly sajnos elmaradt. Köszönöm mindenkinek, aki eljön hozzánk. 

- Jellemző-e, hogy ezen a napon visszatérnek Kishomokra az onnan elszármazottak? 

- Igen, sokan hazajönnek, s a pár órás műsor alatt és közben felidézik emlékeiket, elbeszélgetnek egymással. Elmondják, hol élnek most, merre vannak. Gyakorlatilag a világ minden táján élnek kishomokiak, meg a környező településeken is. Szétszéledtünk mindenfelé. Ahogy számolom, most durván 109-en élünk a faluban. Kevés, de ezeknek az embereknek itt kell maradniuk faluhelyen, mert mezőgazdasággal foglalkoznak. A falu elöregedett. A pár fiatal, aki itt maradt, ők is mezőgazdasággal foglalkoznak. Remélem, hogy maradni is fognak, habár a mezőgazdaságban is nagy problémák vannak. Valahogyan mégis fel kell találnia magát az embernek az életben. 

Bővebben: 




Falunapra készül Kishomok