| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

   2026.04.02.
Gyerekdíszek a horgosi tojásfákon

Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi. 
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ...

 
Keresés
 

   2021.07.28.
Falunapra készül Kishomok

Falunapot tartanak július 31-én, szombaton Kishomokon. A település közigazgatásilag a martonosi helyi közösséghez tartozik. A helybeliek főként állattenyésztéssel foglalkoznak, tejtermelésből élnek. A kishomoki falunapi programokról Sors Endrét, a helyi közösség tanácsának tagját kérdeztük. 

- Szombaton 10 órától fogadjuk a vendégeket a közösségi téren, azaz a játszótéren. Fél órával később ugyanott mise kezdődik, amit Savelin Zoltán martonosi atya szolgáltat. 11 órakor indulnak a művelődési műsorok. A martonosi művelődési egyesület tagjai készítenek egy előadást, de fellépnek a kishomoki gyerekek is. Van egy tanítónő, aki Szabadkáról jár ide, valamikor Kishomokon tanított, ő foglalkozik a gyerekekkel, ő állított össze egy műsort, s ez is látható lesz. Ezt követően szabadtéri zene szól, valószínűleg egészen az estébe nyúlik majd a mulatság. A zenét Juhász Szabolcs és Juhász Ákos szolgáltatja. 2013 óta szervezzük meg minden évben a falunapot, tavaly sajnos elmaradt. Köszönöm mindenkinek, aki eljön hozzánk. 

- Jellemző-e, hogy ezen a napon visszatérnek Kishomokra az onnan elszármazottak? 

- Igen, sokan hazajönnek, s a pár órás műsor alatt és közben felidézik emlékeiket, elbeszélgetnek egymással. Elmondják, hol élnek most, merre vannak. Gyakorlatilag a világ minden táján élnek kishomokiak, meg a környező településeken is. Szétszéledtünk mindenfelé. Ahogy számolom, most durván 109-en élünk a faluban. Kevés, de ezeknek az embereknek itt kell maradniuk faluhelyen, mert mezőgazdasággal foglalkoznak. A falu elöregedett. A pár fiatal, aki itt maradt, ők is mezőgazdasággal foglalkoznak. Remélem, hogy maradni is fognak, habár a mezőgazdaságban is nagy problémák vannak. Valahogyan mégis fel kell találnia magát az embernek az életben. 

Bővebben: 




Falunapra készül Kishomok