| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A hagyományőrző és közösségépítő tábor ezúttal is gazdag élményeket kínál a résztvevőknek, akik a délutáni foglalkozások során a népmesék varázslatos világában kalandozhatnak.
Mesék, játékok, kézműves foglalkozások és önfeledt szórakozás várja a gyerekeket az adorjáni Népmese Táborban. Az idei program középpontjában a királylányok és királyfik világa áll, a résztvevők pedig a mesék feldolgozása mellett számos kreatív ...
|
|
|
Nagy Elvira neve a környéken, de már messzebb is egyet jelent a levendulával. Minden vásár állandó részvevője, legyen az nyári vagy téli, messziről lehet látni és érezni, hogy a levendulás stand is megérkezett. Ki gondolná, hogy egy ilonafalvi tanyán szökkentek szárba annak idején, tizenkét éve az akkor még ritkaságszámba menő bokrok, amelyek mára már hatalmas, lila Pannon-tengerré álltak össze? Ahhoz, hogy a termés szép legyen, gondos kezek is kellenek, amelyekből ... |
|
|
Magyarkanizsa Helyi Közösség Napját idén is június 28-án rendezik meg. Ez alkalomból gazdag programkínálattal készülnek minden korosztály számára.
A délután folyamán megkoszorúzzák a helyi közösség épületén található emléktáblát, valamint megnyitják a magyarkanizsai gyökerekkel rendelkező Bata Anikó kiállítását.
Ezt követően a díszülés keretében adják át a helyi közösség elismeréseit. Idén ...
|
|
|
Az eseményt kilenc éve szervezik meg. A program célja a vajdasági kultúra sokszínűségének bemutatása és ápolása. Az elmúlt egy hétben közel 150 gyerek vett részt a táborban a magyarkanizsai Tisza-parton 15 vajdasági középiskolából. Az esemény a tartományi oktatási titkárság és a helyi Bro'S Gym edzőterem által valósult meg.
Precizitásra, gyorsaságra és igazi csapatmunkára volt szükség az utolsó játékhoz. Az elmúlt egy hétben ...
|
|
|
Magyarkanizsán az egyik fő célkitűzés napjainkban a térség adottságainak minél szélesebb körben való bemutatása, valamint a község által kínált kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeknek a távolabbról érkező vendégek előtti megnyitása. Ennek érdekében folyamatosak a fejlesztések, a felújítások, amelyekbe nemcsak az önkormányzat, hanem a szervezetek és a magánszemélyek is igyekeznek minél hatékonyabban bekapcsolódni. Az érdeklődők ma már a számítógép ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
