| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Több helyen is sérültek a május elsejei fagyok miatt a gyümölcsösök Magyarkanizsa községben. Érintett rész volt Horgos, ugyanakkor Magyarkanizsa területén is több termelő búcsúzhat a terméstől.
Május végéig ugyanakkor a tapasztalatok szerint előfordulhat még fagy, ami kárt okozhat.
A fiatal fák különösen érzékenyek, mivel nincs még akkora lombkoronájuk, hogy a levelek megvédjék a termést. Az idősebb fák jobban tudnak védekezni a ... |
|
|
A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban közlekedésbiztonsági ifjúsági fórumot tartottak az „Autó nélkül az érettségi bálra” elnevezésű kampány keretében. A végzős diákoknak a Közlekedésbiztonsági ügynökség emberei tartottak előadást egy közlekedési balesetben megsérült személy példáján keresztül.
Bajtai Balázs, Magyarkanizsa Község Közlekedésbiztonsági Bizottságának koordinátora ...
|
|
|
Dukai Tivadar kertészetében a virág mellé táp és jó szó is jár
Dukai Tivadar neve Tóthfaluban egyet jelent a virággal, muskátlival, árvácskával, petúniával és a krizantémmal. Az egykori kávépörkölő és üdítőkészítő már évtizedek óta foglalkozik virágtermesztéssel, és nemcsak a környéken, hanem tágabb környezetében is ismerik és elismerik, hiszen a minőség nála garantált, a virágok meg ezer színben pompáznak. Jelenleg a muskátlikat ... |
|
|
Az épület külső renoválására és festésére kerül sor a következő időszakban, amely anyaországi forrásokból és önrészből valósul meg, mintegy 5,5 millió dinár értékben.
A tóthfalui Munkás Szent József-templom viszonylag fiatal épületnek számít, hiszen a XX. század elején, 1902-ben kezdték el építeni, majd 1925-ben került felszentelésre. Az első ilyenhez hasonló, komolyabb felújítást 40 évvel ezelőtt végezték el.
|
|
|
A jogot nem magolni kell, hanem érteni – vallja Nyilas Mihály, akit nemrég a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Úgy véli, a szabályokat csak akkor lehet jól alkalmazni, ha az ember az élethelyzeteket is látja mögöttük. Ez a szemlélet kísérte végig bíróként, ügyvédként és közéleti szereplőként is. Életútinterjúnkban az oromi indulásról, a pályakezdésről, a politikába kerülésről, az oktatásról, a kisebbségi jogokról és a vajdasági ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
