| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Bábvilág kapujában elnevezéssel tartottak továbbképzést Tóthfaluban a topolyai Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete és a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény közös szervezésében. Az eseménynek a helyi óvoda adott otthont.
Tótfaluban első alkalommal szervezték meg az eseményt, amelyen elsőként a helyi óvodás gyerekek A kis gömböc című bábelőadást tekinthették meg a magyarkanizsai Bóbita Bábcsoport előadásában.
|
|
|
Interaktív mesefoglalkozást tartottak a József Attila Könyvtár horgosi fiókkönyvtárában. A programban a Kárász Karolina Általános Iskola harmadikosai vettek részt.
A különleges, papírszínházi foglalkozást a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár gyermekrészlegének könyvtárosa tartotta.
A foglalkozás témája Janikovszky Éva Bertalan és Barnabás című műve volt. Feldolgozása kártyák segítségével, közös játékkal ...
|
|
|
A környező települések középiskoláit, gimnáziumait és lakhatási lehetőségeit ismerhették meg a hetedik és a nyolcadik osztályos tanulók Magyarkanizsán.
A Középiskolák Börzéjét már 14-dik alkalommal szervezte meg a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola. Az Ady épületében szervezték meg az eseményt, ahol az osztálytermekben egy-egy középiskola, gimnázium kapott helyett. A gyerekek így közel két órán át ismerkedhettek az intézményekkel.
|
|
|
Horgoson zajlott március 14-én, szombaton a Szabadkai Egyházmegye nagyböjti bűnbánati napja, melyre a környékből és távolabbról is sok hívő érkezett. A bevezető imádsággal kezdődő eseményt a Havas Boldogasszony Római Katolikus templomban tartották, ezt követően pedig a szegedi Ft. Dr. Serfőző Levente atya előadására került sor.
Ezután keresztutat jártak a Kálvárián, majd szentségimádással, gyónással és zsolozsmával folytatódott a lelki nap, ... |
|
|
Pénteken Oromhegyesen gyűltek össze azok a helyi és környékbeli gazdák, akik a pályázati lehetőségekről szerettek volna bővebben érdeklődni. Erre alkalmuk is nyílt, ugyanis Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkár és Tóth Zoltán, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes számolt be az időszerű és a közeljövőben várható köztársasági és tartományi pályázatokról. A Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében megvalósult fórum oromhegyesi állomása ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
