| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Kedden reggel (szeptember 29.) hatezer bárány indult útnak az adorjáni Kontakt Kft. telephelyéről Izraelbe. Borsos Csaba, a liszt- és gabonakereskedelemmel, valamint állatok továbbértékesítésével foglalkozó Kontakt Kft. igazgatója a Magyar Szónak elmondta, hogy idén áprilisban Líbiába küldtek egy hajónyi bárányt, májusban pedig repülővel küldtek Algériába bárányokat. Mint mondta, a Kontakt Kft. már több mint harminc éve folyamatosan vásárolja föl a vágóállatokat, ... |
|
|
A 2026-os strandidény nagyon sokakat vonzott Magyarkanizsára. A Tisza-part és az azt körülvevő létesítmények mindegyike zsúfolásig megtelt minden egyes nap. Rengeteg fürdőző, kempingező érkezett a rendezett partszakaszra, akik nemcsak fürdőzhettek, hanem sportolhattak is, na és persze jókat ehettek és ihattak. Arról, hogy mennyi látogató volt, és hogyan alakult a nyári szezon, Izetović Szintiát, a Hello Kanizsa Turisztikai Információs Központ koordinátorát kérdeztük.
|
|
|
A szombat délután (szeptember 26.) az ünneplés jegyében telt Adorjánon, ahol a falu fennállásának 828. évfordulóját ünnepelték a helyiek és a meghívott vendégek. Az iskolaudvarban színvonalas kultúrműsort követhettek figyelemmel, melyben fellépett a legkisebbtől a legidősebbig a falu apraja és nagyja. Az óvodások, az iskolások, a zeneiskolások, de a Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai is szebbé tették fellépésükkel az ünnepet. A kis közösség számára ... |
|
|
Nagy érdeklődés övezte az idei, harminchatodik szüreti napokat Horgoson, ahol ezúttal is szép számban érkeztek látogatók. A rendezvény ideje alatt számos közösségi és hagyományőrző program várta az érdeklődőket.
Horgoson már javában zajlanak a Szüreti Napok programjai. A háromnapos rendezvényen a hagyományok, a gasztronómia és a szórakozás is főszerepet kapott.
A Szüreti Napok pénteken terménykiállítással ...
|
|
|
A zene összeköt címet viselte az az ünnepség, amelyet a Cantilena Kamarakórus fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartottak meg Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Képtárban. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola 100. évfordulójára megalakult pedagóguskórus 2005 óta civil szervezetként működik.
A Cantilena Kamarakórus jubileuma alkalmából szervezett ünnepi kiállítás és hangverseny méltó összefoglalója volt az elmúlt negyed évszázadnak. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
