| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A zene összeköt címet viselte az az ünnepség, amelyet a Cantilena Kamarakórus fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartottak meg Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Képtárban. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola 100. évfordulójára megalakult pedagóguskórus 2005 óta civil szervezetként működik.
A Cantilena Kamarakórus jubileuma alkalmából szervezett ünnepi kiállítás és hangverseny méltó összefoglalója volt az elmúlt negyed évszázadnak. ... |
|
|
Az életvédelem állt a középpontjában a Keresztény Értelmiségi Kör által szervezett magyarkanizsai Hitismereti Napnak. A program szentmisével kezdődött, majd a résztvevők a Tisza-parton folytatták a programot, ahol Osztie Zoltán plébános tartott előadást a keresztény hit és értékek fontosságáról.
A mindenki számára nyitott lelki napra mintegy 130-an érkeztek Magyarkanizsára Vajdaság számos településéről. Voltak közöttük olyanok is, akik első ... |
|
|
Idén is megszervezték az Élő népzenei hagyományőrző találkozót Magyarkanizsán. Az eseményen a község, valamint a környező települések népdalkórusai léptek színpadra. A rendezvényt az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület szervezte.
A találkozón mintegy 120 fellépő lépett színpadra. Köztük volt Balog Áron is, aki hat éve hegedül, két éve pedig zenekart is alapított társaival:
„A népzenében látok egy megindító ... |
|
|
(…) az elherdált
rét bűbájos harmata hűti a
lüktető szem lázát,
a bennszülött imája-átka
lángol, – baljós máglya a
táj. (…)
Koncz István: Kanizsai tájkép
A járási legelőt kettészelő aszfaltos úton félreállok az autóval, hogy jobban szemügyre vegyem a csatornán túl legelő gulyát. Velebit alatt vagyok, de mivel a jószágok a falutól balra, az öntözőcsatornán ... |
|
|
Jelentős jubileumot ünnepel idén a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola azonos nevű épülete, amelyben 125 éve jelentős és minőségi munka folyik. Az évfordulóról csütörtök délután egy különleges, mindent átfogó alkalmi műsorral emlékeztek meg az iskola tanárai és diákjai. Az ünnepségen tiszteletét tette Jerasz Anikó oktatási államtitkár, Ótott Róbert, tartományi kormányalelnök, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
