| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Ismét megszervezték a több mint 30 éve töretlen sikert arató lábteniszbajnokságot Magyarkanizsán. A tornára ebben az évben neveztek be a legtöbben, összesen 26 páros. A bajnokságot helyi cégek és Magyarkanizsa önkormányzata támogatja. Az eseményen felnőttek és gyerekek egyaránt pályára lépnek majd.
Minden nap délután négytől folynak a csoportmérkőzések a magyarkanizsai Tisza-parton. A felnőttek hat csoportban versenyeznek, a legjobb 16 ...
|
|
|
A magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ Digitális írástudás a korszerű iskolában című projektje részeként csütörtökön műhelyfoglalkozást tartottak az épületben a Kisokos tábor résztvevőinek. Ettől az évtől a központ együttműködésével valósul meg a tábor, így még inkább bővültek a programok, nagyobb hangsúlyt kapott a megfelelő internethasználat. A gyerekek érdeklődéssel hallgatták az előadást, melyet Bagány Igor informatikatanár ... |
|
|
A magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózó Akadémián nyáron sem áll meg a munka. A héten az Összetartozás táborban vesznek részt a fiatal szerbiai, magyarországi és romániai birkózók.
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia a megalakulásától kezdve minden évben megszervezi az összetartozás tábort, amelyen a budapesti akadémián tanulók mellett a vajdasági és a székelyföldi birkózók vesznek részt. Az előző években az Összetartozás ...
|
|
|
A termelőknek ilyenkor különösen fontos, hogy megtalálják a megfelelő pillanatot, hiszen a szőlő cukortartalma és savtartalma is folyamatosan változik. Míg a hagyományos szüreti időszakig heteket kellene várni, a vajdasági termelők már javában dolgoznak a szőlőskertekben.
Az észak bácskai szőlőültetvényeken már megkezdődött a korai szüret. Hogy mikor érik be a szőlő, azt több tényező is befolyásolja: a szőlőfajta, a talaj adottságai ...
|
|
|
A Tisza Néptáncegyesület idei táborában a fiatalok nemcsak új tánclépéseket sajátíthatnak el, hanem a közös programokon keresztül a hagyományokhoz is közelebb kerülhetnek.
Öt napra a néptáncos fiatalok vették birtokba a magyarkanizsai Cserkésztelepet. A nap nagy része a tánclépések elsajátításáról szól, de jut idő a közösségi programokra, táncházakra és természetesen sok-sok önfeledt táncra is.
Perpauer Dániel, ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
