| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Ma, június 15-én kezdődött a nyolcadik osztályos tanulók záróvizsgája. A szerb nyelv és irodalom, illetve a nemzeti közösségek diákjai számára az anyanyelv és irodalom tesztet 9 és 11 óra között tartották meg. Holnap matematikából, szerdán pedig a választott tantárgyból – biológiából, földrajzból, történelemből, fizikából vagy kémiából – vizsgáznak a diákok.
Hétfő délelőtt 92 diák írta meg az anyanyelvi ...
|
|
|
A közelmúltban a határgondok és a migránsválság tette ismertté Horgost, ám annyi minden van, ami ezt a vidéket híressé tette régen. Napjainkban is sokat dolgoznak a helyiek, hogy a művelődési élet pezsgő legyen, és őrzik, valamint újjá is élesztik magyar hagyományainkat. Az egykori Kamarás-fürdő például Szeged polgárságának kedvelt üdülőhelye volt. A villasoron pedig még most is megannyi épület őrzi a múlt pompáját, csak sajnos megfakult változatában. ... |
|
|
Az eseményt a Szabadkai Egyházmegye szervezésében valósították meg az ehhez a körzethez tartozó elsőáldozók számára.
A fiatalok látogatást tettek a helyi templomban, a sportcsarnokban, emellett kézműveskedtek és közösen tornáztak. Az eseményen közel 250 gyerek vett részt.
Szöllősi Tibor temerini plébános, a szervező elmondta: „Arra szeretnénk rámutatni, hogy a hitünk nemcsak imádságból áll, hanem játékból, ...
|
|
|
A magyarkanizsai községben is elkezdődött az aratás a legérettebb árpaparcellákon. Az elmúlt időszak magas hőmérséklete befolyásolta a gabona fejlődését. Az idei aratás vegyes képet mutat, de összességében közepes vagy az átlagot kevéssel alulmúló gabonatermésre számítanak a gazdák.
A tavaszi csapadékhiány és a májusi fagyok több térségben károsították az őszi vetéseket, különösen a búzát és az árpát. A szakértők szerint ezek ... |
|
|
A horgosi Művelődési Házban tartották a XIV. Nagy Honi Borverseny eredményhirdetését, illetve a Szent Orbán Borlovagrend megalapításának tizenötödik évfordulóját is megünnepelték szombaton. A nem mindennapi esemény a borrendi köszöntőkkel kezdődött, majd hálaadással és a Szent Orbán szobor megszentelésével folytatódott. Ezt követően a kóstolás sem maradhatott el, igazi borünnep volt ez a nap, amikor még azt is megtudhattuk, hogy melyik lett a polgármester ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
