| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község szinte majdnem minden településén jó szolgálatot tesznek az önkéntes tűzoltók. A hivatásosak nincsenek elegen, ezért sokszor az önkéntesek segítenek kisebb és nagyobb tűzeseteknél is. A községben ebben az évben is sok munkájuk akadt, ugyanakkor arra is van erejük, hogy távolabbra is elmenjenek, hisz a tűzoltó ott segít, ahol csak tud. Ahol nagy a baj, ott minden segítő kéz jól jön. A közelmúltban értesülhettünk az országban pusztító ... |
|
|
Évek óta a magyarkanizsai strandot tartják a legrendezettebbnek és legszebbnek a Tisza szerbiai szakaszán. Igazán bőséges a pluszkínálat is, nem csupán a fürdési lehetőség csalogatja a felfrissülni vágyókat. A közelmúltban egy minigolfpálya is megnyitotta kapuit. Nagy Anikó és Csanádi Bertalan családi vállalkozása, az Amigo egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ahogy a család tagjai mesélték, már régóta kacérkodtak ezzel a lehetőséggel, és az idén belevágtak, ... |
|
|
A horgosi karaula valamikor a határőrség fontos bázisa volt, most már csak szeméttel van tele.
Ha átengednék a vadászegyesületeknek, meg lehetne menteni a karaulák épületeit, mondta Srđan Arsić, a horgosi határőrház (karaula) előtt állva, nem tagadva, ma is erős érzelmek kötik a területhez, ugyanis ő volt ennek a karaulának a parancsnoka. Nagyot sóhajtott, majd kiemelte: innen lefelé egészen a Holt-Tiszáig, a másik irányban egészen fel, Királyhalomig, ... |
|
|
Szent István királyra és az államalapításra emlékezett a martonosi közösség tegnap. A Mária Neve római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisén az új kenyeret is megáldották.
Az ünnep a martonosiak számára nemcsak a történelmi örökség felidézéséről szól, hanem a hit és a hagyományok továbbadásának fontosságára is ráirányítja a figyelmet.
A martonosiak számára augusztus 20-a évről évre fontos alkalom ...
|
|
|
Az augusztus 20-i ünnep ezúttal is a Havas Boldogasszony-templomban kezdődött. A hívek közösen vonultak be, az új búzából készült kenyeret pedig gyerekek vitték a szentmisére. A kenyér a horgosi közösség összetartozását is kifejezte, az idei évtől ugyanis új hagyományt kezdeményeztek: a kenyeret minden évben más helyi lakos készíti el, így az ünnephez évről évre egy-egy horgosi család is személyesen hozzáteheti a maga részét.
A szentmisét ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
