| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A természet szeretete, a természet iránt való rajongás, kötődés nem új keletű dolog. Ha végig gondoljuk a művészeti irányzatokat, igen sokban fellelhető a természet közelsége, a természetbe való kivonulás vagy akár a természeti motívumok megjelenése, alakváltozata. Lehet ez zene, irodalom vagy akár a képzőművészet. Gondoljunk csak Szinyei Merse Pál, Claude Monet vagy akár Georges Seurat festményeire, amelyeken a zöld pázsit, park jelenik ... |
|
|
Nem mindennapi találkozót tartottak Magyarkanizsán április harmadik hétvégéjén. Az egykori diákok, akik fél évszázada fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, a Galaxis étteremben ünnepelték meg azt, hogy egykor egy iskola padjait koptatták. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola Ady részlegébe jártak ők ötven éve, most pedig az étteremben gyűltek össze emlékezni és ünnepelni. A találkozóról az egyik fő szervező, Szajkó Erzsébet számolt ... |
|
|
Nyílt, ügyességi íjászversenyt szervezett a magyarkanizsai Íjászkör az új erdei ösvényen. Izgalmas célpontok várták a versenyzőket, 9 évestől egészen a veterán korosztályig, Vajdaság egész területéről.
A versenyzők összesen 12 mozgó és álló célpontra lőhettek 3-3 vesszővel, két körben. A hobbiíjászok, akik különösen szeretik a mozgó célokat, szívesen eljöttek; számukra nemcsak az eredmény volt fontos, hanem a barátkozás és a természetben ... |
|
|
A horgosi Verskötél rendezvényt idén ötödik alkalom szervezték meg. Ennek keretében a település lakói minden évben megemlékeznek József Attila születésnapjáról, és egyben a magyar költészet napjáról. A program a József Attila Könyvtár horgosi fiókkönyvtára és a Művelődési Ház szervezésében valósult meg.
A szerda délelőtti órákban a helyi óvodások és általános iskolások látogattak ki a Verskötélhez, ahol rendhagyó ... |
|
|
Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát.
Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
