| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.09.
Középpontban a magyar történelem

Pénteken a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban tartották meg azt a tartalmi közvitát, amelyen mintegy negyvenöt Tisza menti pedagógus volt jelen. Az összejövetel tárgya nem más volt, mint az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére olyan segédtankönyveket adnak ki várhatóan a nyáron, amelyek a magyar nemzet történelmét foglalják össze az általános és a középiskolások számára. Segítség lesz ez a diákoknak, ugyanakkor ...

   2026.01.06.
Téli szünidei játszóház Magyarkanizsán

A magyarkanizsai József Attila Könyvtárban idén 35. alkalommal rendezték meg a több mint három évtizedes hagyománnyal rendelkező téli szünidei játszóházat. A program ezúttal is élménydús és hasznos elfoglaltságokat kínált a kisiskolások számára. 
A téli szünidei játszóház minden évben nagy népszerűségnek örvend a helyi kisiskolások körében. A könyvtárban változatos és kreatív programok várják a gyerekeket, akik közül sokan évről évre ...

   2026.01.05.
Magyarkanizsán több évtizedes hagyománya van a téli tánciskolának

42. alkalommal szervezett a Bolero Művelődési Táncegyesület Magyarkanizsán téli tánciskolát a nyolcadikos tanulóknak, amelyre idén 55-en jelentkeztek. A téli szünidő alatt lehetőségük van elsajátítani a sztenderd és a latin-amerikai táncokat. video icon 
A mintegy 20 alkalmat felölelő táncoktatáson már elsajátították az alaplépéseket, és a táncok felét is megtanulták a diákok, de még sokat kell gyakorolniuk ahhoz, hogy ügyesebben mozogjanak a táncparketten. ...

   2026.01.05.
Népzene a hóesésben

Péntek óta tart a kilencedik Dúrmoló téli népzenei tábor Tóthfaluban. A templom tőszomszédságában, a kollégium, a parókia és az egykori nyomda irányából népzene dallamai szűrődtek ki hétfőn is, amikor meglátogattuk a táborozókat. A hóesésben, kint a falu utcáin szánkózó gyerekek voltak láthatóak minden irányban. Hóembert gyúrók az udvarokban, a templomkertben pedig a hangszeres, magyar zene hallatszódott. Igazi, falusi idill. Tóthfaluban, ahogy azt már ...

   2026.01.02.
Magyarkanizsáról Martonosra

Január 2-án reggel indult el a csapat, jó szokásához híven Magyarkanizsáról Martonosra. A Természetjáró Egyesület tagjai már hosszú éve óta minden január 2-án megszervezik az év első gyalogtúráját, mely mindig is nagy népszerűségnek örvendett. A túrázok ezúttal is a téglagyár pavilonjánál gyülekeztek, ahonnan jókedvűen, felkészülve az évkezdésre elsétáltak Martonosra. A tizenhatodik gyalogtúra az egyesület fennállásának huszadik évében ugyanolyan ...

 
Keresés
 

   2021.05.07.
Könyv Magyarkanizsa művelődéstörténetéről

Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak. 

Bővebben: 




Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül

„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek