| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
  

   2020.08.11.
Ez maga a földi paradicsom: a Velebiti-tó

Fehér Márta cikke a Hét Napban

Nemrégiben fedeztük fel ezt a gyönyörű helyet Magyarkanizsa községben, azóta is az egyik nagy kedvencünk. A párom itt ismerte meg a horgászás örömeit, a ropogósra sült törpeharcsákból és vörösszárnyú keszegekből remek vacsorát kerekítünk, rengeteg kagylót találtunk és vittünk haza, no meg Béla, a teknősbékánk is itt akadt horogra — azóta tóthfalusi házunk udvarában kapott összkomfortos lakhelyet.

A Velebiti-tóra a Magyarkanizsáról Oromra vezető útról lehet rákanyarodni, jobb oldalon kanyargós földút vezet a horgászparadicsomhoz, az egyik oldalán ringó szántóföldek, a másikon a hatalmas, náddal körbevett kékség. A parton mólók, stégek, kis faházak találhatóak, családok és magányos pecások találnak itt nyugalomra, kikapcsolódásra.

— 1982-ben „készült el” a Velebiti-tó, emberi kéz alakította ki elsősorban azzal a szándékkal, hogy a Palicsi-tó vizét felfrissítsék, megmentsék a Tisza vizével — meséli Huszta Erzsébet, a magyarkanizsai Természetjáró Egyesület elnöke. — A köztudatba azonban halastóként került be, a Kapitány-rét Halgazdaság igazgatása alá tartozik, ám nem kell külön engedély a horgászáshoz, elég az általános horgászengedély, a napi- vagy éves jegy. Tanítónő vagyok, hosszú évekkel ezelőtt gyerekek számára szerveztem egy kerékpártúrát a tóhoz, rettenetesen élvezték a kirándulást, azóta már meglett családos emberek, sokan közülük vissza-visszajárnak a saját gyermekeikkel. Jómagam az egyesülettel néhány évvel ezelőtt egy éjszakai kerékpártúra során végigkerekeztem a partot, az egész gátrendszert, mert szerettem volna tudni, hogy melyik út hová vezet. Láttam kanalasgémeket, az utóbbi időben pedig ismét feltűntek a szalakóták (népnyelven kékcsókák), melyek természetvédelmi értéket képviselnek. Nem sok, de van. Egy Európában nagyon ritka madárfaj ez. Színeiben hasonlít a gyurgyalagra, az gyakrabban előfordul, ám a szalakótának a feje is kék, nem csak a teste. Emellett rétisast láthatunk, darvakat. Leszögezhetjük, hogy a természet, maga a tó gyönyörű, csak mi nem vagyunk elég alázatosak vele. Kár, hogy rengeteg műanyaghulladékot hagynak szét a lelkiismeretlen látogatók. A növényvilágát illetően a tó sásas, nádas, hínáros, itt-ott tavirózsával. Az utóbbi években nagyon rendezett a környezet, ez annak köszönhető, hogy gátőrház és gátőr van a tónál, akinek a munkájába a környék rendezése is beletartozik. A horgászok mellett a magyarkanizsai úszók is használják. Augusztus 15-én szerettünk volna egy 30 km-es gyalogtúrát rendezni a tó körül, de a koronavírus-járvány ezt sajnos nem teszi lehetővé. Gyalog, kerékpárral azonban kisebb csoportokban érdemes felkeresni!

Bővebben:




Ez maga a földi paradicsom: a Velebiti-tó