| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.06.
Középkori múlt nyomában a horgosi Templomdombon

Kardok, páncélok, középkori játékok és egy különleges szabadtéri szentmise idézte meg az Árpád-kor világát szombaton Horgoson. Az Árpád-kori örökségünk című családi délután résztvevői nemcsak a település egyik legrégebbi történelmi emlékét ismerhették meg közelebbről, hanem azt is megtapasztalhatták, milyen lehetett az élet évszázadokkal ezelőtt a Templomdomb környékén. A nap egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, amikor a tatárjárás idején ...

   2026.10.06.
Szent Ferenc halálának 800. évfordulójára állítottak szobrot Martonoson

Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából plazmalemezből állíttattak fel szobrot a martonosi Szűz Mária Neve római katolikus templom kertjében. Október 4-én a katolikus egyház Assisi Szent Ferenc emléknapját ünnepli. 
Ünnepi szentmisén emlékeztek meg Assisi Szent Ferencről. Szent Ferenc a ferences rend alapítója, akit az egyszerűség, a szegénység, a béke és a természet iránti szeretet példaképeként tisztelnek. A mise után felavatták ...

   2026.10.05.
Az aszályhoz alkalmazkodó kukoricatermesztésről tanultak a diákok

A 21. Nemzetközi Kukoricafesztivál keretében a kukoricatermesztésről tartottak szakelőadást a diákoknak, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont szervezésében az intézmény tangazdaságában.  
A kukoricatermesztés vidékünkön kritikussá vált az évek óta tartó aszály miatt, és ebből kifolyólag takarmánybázisként sem számítható alapvető takarmánynak, mint korábban. A kutatócsoportok alternatív megoldásokat ...

   2026.10.05.
A kukoricáé volt a főszerep Magyarkanizsán

Kukoricajátékokkal, kukoricából készült ételekkel, kirakodóvásárral és népzenével várták az érdeklődőket a hétvégén a 21. Nemzetközi Kukoricafesztiválon, Magyarkanizsán. Az eseményt a Tisza Néptáncegyesület szervezte. A cél a hagyományok éltetése és a népzene, néptánc értékeinek bemutatása. 
Tánccal és közös énekléssel csalogatták ki a néptáncosok a helyieket a Városháza előtti kis parkba, ahol számos program várta a kilátogatókat. ...

   2026.10.05.
Nem árulták el a receptet!

Az országos ajvárfőző karavánba Magyarkanizsa község is bekapcsolódik minden évben, így idén is. A verseny Velebiten lelt otthonra, ahol a lakosság túlnyomó része líkai származású, és őrzik hagyományaikat. Hogy milyen recept szerint készítik a paprikakrémet, azt viszont nem lehetett megtudni egyik résztvevő csapattól sem. Szombaton már délelőtt serényen sütötték a gyönyörű paprikákat, zacskóba helyezték azokat, hogy könnyebben meg lehessen tisztítani ...

 
Keresés
  

   2020.08.11.
Ez maga a földi paradicsom: a Velebiti-tó

Fehér Márta cikke a Hét Napban

Nemrégiben fedeztük fel ezt a gyönyörű helyet Magyarkanizsa községben, azóta is az egyik nagy kedvencünk. A párom itt ismerte meg a horgászás örömeit, a ropogósra sült törpeharcsákból és vörösszárnyú keszegekből remek vacsorát kerekítünk, rengeteg kagylót találtunk és vittünk haza, no meg Béla, a teknősbékánk is itt akadt horogra — azóta tóthfalusi házunk udvarában kapott összkomfortos lakhelyet.

A Velebiti-tóra a Magyarkanizsáról Oromra vezető útról lehet rákanyarodni, jobb oldalon kanyargós földút vezet a horgászparadicsomhoz, az egyik oldalán ringó szántóföldek, a másikon a hatalmas, náddal körbevett kékség. A parton mólók, stégek, kis faházak találhatóak, családok és magányos pecások találnak itt nyugalomra, kikapcsolódásra.

— 1982-ben „készült el” a Velebiti-tó, emberi kéz alakította ki elsősorban azzal a szándékkal, hogy a Palicsi-tó vizét felfrissítsék, megmentsék a Tisza vizével — meséli Huszta Erzsébet, a magyarkanizsai Természetjáró Egyesület elnöke. — A köztudatba azonban halastóként került be, a Kapitány-rét Halgazdaság igazgatása alá tartozik, ám nem kell külön engedély a horgászáshoz, elég az általános horgászengedély, a napi- vagy éves jegy. Tanítónő vagyok, hosszú évekkel ezelőtt gyerekek számára szerveztem egy kerékpártúrát a tóhoz, rettenetesen élvezték a kirándulást, azóta már meglett családos emberek, sokan közülük vissza-visszajárnak a saját gyermekeikkel. Jómagam az egyesülettel néhány évvel ezelőtt egy éjszakai kerékpártúra során végigkerekeztem a partot, az egész gátrendszert, mert szerettem volna tudni, hogy melyik út hová vezet. Láttam kanalasgémeket, az utóbbi időben pedig ismét feltűntek a szalakóták (népnyelven kékcsókák), melyek természetvédelmi értéket képviselnek. Nem sok, de van. Egy Európában nagyon ritka madárfaj ez. Színeiben hasonlít a gyurgyalagra, az gyakrabban előfordul, ám a szalakótának a feje is kék, nem csak a teste. Emellett rétisast láthatunk, darvakat. Leszögezhetjük, hogy a természet, maga a tó gyönyörű, csak mi nem vagyunk elég alázatosak vele. Kár, hogy rengeteg műanyaghulladékot hagynak szét a lelkiismeretlen látogatók. A növényvilágát illetően a tó sásas, nádas, hínáros, itt-ott tavirózsával. Az utóbbi években nagyon rendezett a környezet, ez annak köszönhető, hogy gátőrház és gátőr van a tónál, akinek a munkájába a környék rendezése is beletartozik. A horgászok mellett a magyarkanizsai úszók is használják. Augusztus 15-én szerettünk volna egy 30 km-es gyalogtúrát rendezni a tó körül, de a koronavírus-járvány ezt sajnos nem teszi lehetővé. Gyalog, kerékpárral azonban kisebb csoportokban érdemes felkeresni!

Bővebben:




Ez maga a földi paradicsom: a Velebiti-tó