Fehér Márta cikke a Hét Napban

Nemrégiben fedeztük fel ezt a gyönyörű helyet Magyarkanizsa községben, azóta is az egyik nagy kedvencünk. A párom itt ismerte meg a horgászás örömeit, a ropogósra sült törpeharcsákból és vörösszárnyú keszegekből remek vacsorát kerekítünk, rengeteg kagylót találtunk és vittünk haza, no meg Béla, a teknősbékánk is itt akadt horogra — azóta tóthfalusi házunk udvarában kapott összkomfortos lakhelyet.

A Velebiti-tóra a Magyarkanizsáról Oromra vezető útról lehet rákanyarodni, jobb oldalon kanyargós földút vezet a horgászparadicsomhoz, az egyik oldalán ringó szántóföldek, a másikon a hatalmas, náddal körbevett kékség. A parton mólók, stégek, kis faházak találhatóak, családok és magányos pecások találnak itt nyugalomra, kikapcsolódásra.

— 1982-ben „készült el” a Velebiti-tó, emberi kéz alakította ki elsősorban azzal a szándékkal, hogy a Palicsi-tó vizét felfrissítsék, megmentsék a Tisza vizével — meséli Huszta Erzsébet, a magyarkanizsai Természetjáró Egyesület elnöke. — A köztudatba azonban halastóként került be, a Kapitány-rét Halgazdaság igazgatása alá tartozik, ám nem kell külön engedély a horgászáshoz, elég az általános horgászengedély, a napi- vagy éves jegy. Tanítónő vagyok, hosszú évekkel ezelőtt gyerekek számára szerveztem egy kerékpártúrát a tóhoz, rettenetesen élvezték a kirándulást, azóta már meglett családos emberek, sokan közülük vissza-visszajárnak a saját gyermekeikkel. Jómagam az egyesülettel néhány évvel ezelőtt egy éjszakai kerékpártúra során végigkerekeztem a partot, az egész gátrendszert, mert szerettem volna tudni, hogy melyik út hová vezet. Láttam kanalasgémeket, az utóbbi időben pedig ismét feltűntek a szalakóták (népnyelven kékcsókák), melyek természetvédelmi értéket képviselnek. Nem sok, de van. Egy Európában nagyon ritka madárfaj ez. Színeiben hasonlít a gyurgyalagra, az gyakrabban előfordul, ám a szalakótának a feje is kék, nem csak a teste. Emellett rétisast láthatunk, darvakat. Leszögezhetjük, hogy a természet, maga a tó gyönyörű, csak mi nem vagyunk elég alázatosak vele. Kár, hogy rengeteg műanyaghulladékot hagynak szét a lelkiismeretlen látogatók. A növényvilágát illetően a tó sásas, nádas, hínáros, itt-ott tavirózsával. Az utóbbi években nagyon rendezett a környezet, ez annak köszönhető, hogy gátőrház és gátőr van a tónál, akinek a munkájába a környék rendezése is beletartozik. A horgászok mellett a magyarkanizsai úszók is használják. Augusztus 15-én szerettünk volna egy 30 km-es gyalogtúrát rendezni a tó körül, de a koronavírus-járvány ezt sajnos nem teszi lehetővé. Gyalog, kerékpárral azonban kisebb csoportokban érdemes felkeresni!

Bővebben: