Szépen fejlődik a szőlő a vincellérek szerint. A vajdasági borászok kiváló minőségű szőlőtermésre számítanak. Az eső hiánya azonban őket is aggasztja.
A magyarkanizsai Sagmeister Ernő kilenc éve van jelen a piacon. Szerémségben telepített tőkéket évekkel ezelőtt. Társával elsősorban őshonos szőlőfajtákkal foglalkoznak, organikus művelést folytatnak. Elégedett a szőlő jelenlegi állapotával.
Sagmeister Ernő: „Annak ellenére, hogy ezek a korlátozások sokakat valószínűleg zavartak, mi talán a legszebb állapotban láttuk a szőlőt. Az elmúlt évek során először van ilyen szép szőlőnk, azt kell, hogy mondjam. A csapadék viszont hiányzik, az egyértelmű, nem most, mert most még ki fogja magát hajtani azokból a nedvességekből, talajnedvességből a szőlő, amennyire kell, de problémát okozhat a nyáron ez a szárazság.”
Bálint Ákos társával már közel húsz éve foglalkozik szőlészettel és borászattal, mára már közel 4 hektáros területet művelnek, ahol kilencféle szőlő található meg. A termelő elmondta, hogy ugyan most szépen fejlődik a gyümölcs, azonban ha nem lesz csapadék a közeljövőben, akkor komoly károk keletkezhetnek a gazdaságban: „A tél is nagyon száraz volt, szinte nem volt rendes csapadékunk. Nagyon hiányzik az eső, nagyon hiányzik a víz a talajból és annak ellenére, hogy a szőlő gyökerei le tudnak menni 10 méterre is, hogy keresse a vizet magának, de megérzi a szőlő ezt a szárazságot. Most van abban az intenzív hajtási stádiumban, hogy nagyon szüksége van a nedvességre.”

A koronavírus miatt bevezetett intézkedések, szigorítások a mezőgazdaságra is komoly hatást gyakoroltak. Az állattenyésztők a piacok bezárása miatt nem tudták megfelelően értékesíteni portékájukat, valamint külföldre sem szállíthattak. Ennek következtében a legtöbb gazdaságban komoly károk keletkeztek.
Az ilonafalui Kálmán-tanyán több száz birka és bárány van, ezért egész évben akad tennivaló a tanya környékén. A járvány és a korlátozások az ő gazdaságukat kevésbé érintette, ugyanis a bárányokat sikerült eladni még a járvány előtt.
Voltak azonban olyan állattenyésztők, akiket több ezer eurós kár ért. A magyarkanizsai Takács József és családja bárányok eladásával és birkatarhó árusításával foglalkozik már csaknem negyven éve. A bárányokat a járvány ideje alatt mindössze 200 dinárért tudták értékesíteni, holott januárban még 300 dinárt kaptak a bárány kilójáért, valamint a tarhó eladásánál is akadályokba ütköztek. A birkatartók az állam és Magyarkanizsa község jóvoltából is számíthatnak támogatásokra az idei évben.

Megnehezítette a marhatenyésztők helyzetét is az elmúlt időszak - csökkent a kivitel és a felvásárlás is. A koronavírus-járvány előtt akár a két eurót is megkapták a hízómarha kilójáért, jelenleg ez az ár 1,70 és 2 euró között mozog - mondják az ágazatban tevékenykedők.
Madár József, oromi tenyésztő elmondta, jól jönne a támogatás, hiszen az elmúlt két hónapban a kereslet és a felvásárlási ár is csökkent. „A kereslet most a hízóborjak után is csökkent, és ez magával vonja azt, hogy az árak lefelé mennek, vagyis nem is az hogy lefelé, hanem egy alacsony szinten vannak az árak, de viszont a kereslet nagyon kicsi, és nem tudja az ember eladni a hízó jószágot. Jelen pillanatban tudomásom szerint ha euróba számítjuk, akkor 1,70-től 2-ig lehet eladni, de a kettőnek már nagyon szép, meg extra minőségű jószágnak kell, hogy legyen.”

Bővebben: