| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Egyre több látogatót vonz Randovics Lejla megnyugvást adó oromhegyesi kertje. Úton Oromhegyes felé arról beszélgettünk Randovics Lejlával, hogy milyen nevezetességei vannak a falunak, amelyeket mindenképpen érdemes megmutatni a nagyvilágnak. Szóba került a Csákó-halom, amelyet többféleképp is neveztek az idők folyamán, a Járás, a Paradicsom, a templom és megannyi épület, ember és Oromhegyes természeti adottságai folytán sok látnivaló van. Az ő kertje is ezek közé tartozik, igaz, az nem kizárólag a természetnek köszönhető, hanem az ő keze munkájának és ötleteinek, illetve elszántságának és a növények és a szép iránti szeretetének is. A mintegy 1,2 hektáron fekvő területet mára már szinte teljesen beültette különböző fákkal, cserjékkel, virágokkal, utat hagyva a feltörő és megkapaszkodó életnek, így nem ritka a pipacssokaság sem a kertjében, amely 2016-ban a Szerbia legszebb kertje címet is elnyerte. Azóta még tovább szépült, bővült a kert és mára már látogatókat is fogad. Az ökológiai módszerekkel fenntartott kert Oromhegyes kellős közepén, családi házuknál van, ahová bárki betérhet, aki szereti a szépet pásztázni, mert itt aztán el lehet bolyongani akár egy egész napot is, útközben megpihenve a nagytata által kovácsolt padokon, székeken.
A Randovics Lejlával készült interjú a Magyar Szóban jelent meg.
Bővebben:
Oázis a faluban
|
|
|
|
|
|
