| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2019.11.05.
Hauser Beáta textilművész kiállítása

A Dobó Tihamér Képtárban november 9-én, szombaton, 17.00 órakor nyílik Hauser Beáta textilművész kiállítása a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával, a Regionális Kreatív Műhely szervezésében. Közreműködő: MABE Kft., Budapest.
„Mindig az ember érdekelt, cselekedetei, gondolkodása, tudatos, és ösztönös megnyilvánulásai, és annak következményei, megfejtése, megértése, vállalása. Kimeríthetetlen téma, a mennytől a pokolig. Keresés, a jó, az igaz út megtalálása, létezik-e ilyen, s egyben kritika, önkritika gyakorlása is." (Hauser Beáta)
Magyarkanizsán tartózkodik a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata, amely a hosszú hétvége alatt ellátogat néhány délvidéki városba, hogy közelről is megtekinthesse a délvidéki magyarság művészetének egy részét.
Ez alkalomból Hauser Beátának, a tagozat egyik textilművészének, aki az MMA rendes tagja, Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, önálló kiállítása nyílik Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér képtárban. A kiállításon Hauser Beáta egyedi stílusú textilképeivel és grafikáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A kiállítást megnyitja: Bicskei Zoltán, valamint Tim Trevor-Briscoe - szaxofon (GB).
A belépés díjtalan

“A magyar textilművészetnek, főképp azóta, hogy az alkotás plasztikai formáival évtizedekkel ezelőtt kilépett a térbe, ezer útja van. Hiszen nemcsak a szövés tudományáról van szó – legalább is annál, aki maga szövi kárpitjait –, hanem a felületkezelés-képszervezés tudományáról is. Hiszen az applikációval mint technikai „csodával" és a különleges anyagokkal (fémmel, porcelánnal, csonttal stb.) kitágított megjelenítési mód igénybe veszi a művész kézügyességen túli alkotóképességét is.
Hauser Beátát az efféle bonyolultság nem érinti. Ő textiljeivel, a maga szőtte kárpitokkal úgy akar nyújtózni a térbe, hogy mindezen illúzió alapja a világ – a történelem, a közösségi és személyes sors – összes dolgával együtt lélegző rajz legyen. Számára nem a festett kartonok képvalóságának pontos átvitele, az egyébként nem lebecsülendő, sok száz éves szövési mód (francia gobelin) jelenti az izgalmat, hanem a jól kigondolt kompozíció (grafika) munka közbeni esetleges alakítása. Hogy ne menjen veszendőbe egyetlen új, az alkotási lázat forrponton tartó invenció sem.
Nyilván alkati tulajdonságok is alakították eme alkotásmódot: az anyaggal való együttlélegzés, a formavariációk azonnali kipróbálására való igény, a komor szövőszéket is megregulázó szellem invenciózus játéka. A biztos tudásnál is biztosabb, ám önnön erejét a kételyek ellenére sem elengedni illanó okos konokság.” Szakolczay Lajos