| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2020.08.21.
Mindennapi kenyerünk kiállítás Magyarkanizsán

A közelgő Szent István napjához kapcsolódva, Mindennapi kenyerünk címmel új, szemléltető kiállítás nyílt a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban, amely az egykor az aratásnál és a kenyérsütésél használt eszközökből és fotókból állt össze. A kiállítás anyaga, vagyis a fotók és a tárgyak mintegy 20 községbeli polgár segítségével gyűlt össze és ezáltal szemlélteti, hogyan arattak egykor és hogyan is készült a kenyér.

A tárlat fényképeit ...

   2020.08.21.
Szent István napja Martonoson

Az ünnepi szentmisét Savelin Zoltán martonosi plébános celebrálta. Beszédében Szent István államalapítót méltatta, majd az új kenyeret is megáldotta. „Méltóképpen szerettük volna mi is megünnepelni, csatlakozni a világ össz magyarjainak az ünnepléséhez, és nem csak a világon mi, magyarok ünnepelünk, hanem velünk ünnepel most a mennyország is, minden magyar szentjeivel, minden magyar boldogával együtt, és természetesen Isten minden drága szentjével.”

A ...

   2020.08.19.
Nyári tanoda is várja a diákokat Kispiacon

Szeptembertől nyári tanoda, interaktív tábla és felújított tornaterem várja majd az iskolába induló diákokat a Kárász Karolina Általános Iskola kispiaci Móricz Zsigmond kihelyezett tagozatánál.

A jelenleg is épülő, pavilonnal ellátott nyári tanoda ezentúl lehetőséget ad majd a szabadtéri oktatásra, amelyet a helyi Ékszer Női Egyesület gyűjtőakcióiból valósítottak meg 120 ezer dinár értékben, a helyi közösség és az iskola vezetőségének segítségével. ...

   2020.08.19.
Falfestmény a Napsugár óvoda kerítésén

Új díszítőelemmel bővül Magyarkanizsa, amely a helyi Napsugár óvoda kerítésének külső homlokzatát színesíti majd. Tijana Šćekić Kukli, magyarkanizsai művész tervei alapján, egy műhelymunka keretében készül a festmény, amely a község fő szimbólumait, vagyis a városházát, a Tiszát, a tiszavirágot és a Magyarkanizsán élő népek kultúráját mutatja be. A festmény kidolgozásában mintegy húszan vesznek részt. Vígi László, a Wemsical Serbia Ifjúsági ...

   2020.08.11.
Ez maga a földi paradicsom: a Velebiti-tó

Fehér Márta cikke a Hét Napban

Nemrégiben fedeztük fel ezt a gyönyörű helyet Magyarkanizsa községben, azóta is az egyik nagy kedvencünk. A párom itt ismerte meg a horgászás örömeit, a ropogósra sült törpeharcsákból és vörösszárnyú keszegekből remek vacsorát kerekítünk, rengeteg kagylót találtunk és vittünk haza, no meg Béla, a teknősbékánk is itt akadt horogra — azóta tóthfalusi házunk udvarában kapott összkomfortos lakhelyet.

A ...

 
Keresés
 

   2019.09.03.
Szeptember 5-én kezdődik a 67. Kanizsai Írótábor

Az immár 67 éves Kanizsai Írótábor szeptember 5. és 7. között kerül megrendezésre, melyhez Bordás Győző, a szervezőbizottság elnöke írt előzetest:

„Azok, akik a Kanizsai Írótábor megalapításakor születtek, már nyugdíjas korúak, de a rendezvény még korántsem nyugdíjas éveit éli. Pedig 67. életévébe lépett, s e hét végén lesz az idei találka, a várva várt eszmecsere, csevegés, kiállítás, tanácskozás. A sorok írója hatvankilencben, tehát pontosan ötven éve járt először a táborban Fehér Gyula szerkesztővel, hogy az Újvidéki Televíziónak (akkor még Belgrádhoz tartozott) tudósítsa a nézőket az ottani eseményekről, s bizony irigykedve hallgattuk az idős írókat – Majtényi Mihályt, Gál Lászlót, Bogdánfi Sándort, Herceg Jánost és az akkor még középkorúnak számított Pap Józsefet, Fehér Ferencet, Ács Károlyt, Bori Imrét, Németh István, Major Nándort –, ahogyan irodalmi témákról csevegnek s vitatkoznak, néha hevesen is a kanizsai régi fürdő vigadójának teraszán, nekünk meg hol egyiküket, hol másikukat kellett kamera elé kérnünk, hogy Lányi István rendezővel és Németh Árpád operatőrrel eleven, élethű jelentéseket készítsünk. Emlékszem, Koncz Istvánt, a szervezőt is megszólaltattam, aki arról beszélt, hogy a legelső táborozástól kezdve ott van, s az írótábor lényegét legtöbben az írói társalgásban, beszélgetésekben, tehát a feloldásban és kalandozásban látja. Sáfrány Imrére is emlékszem, aki akkor szintén újságíróként, a 7 Nap megbízásából (is) volt jelen, de hozta magával a festőállványt, hogy megfesse az ismert, hatalmas lombozatú kanizsai kőrisfát, amelynek árnyékában, mint mondta, olyan jó megpihenni.

Aztán ott voltam, immár lapunk tudósítójaként, 1972-ben is. Igen, folytak a viták, jól emlékszem, a könyvkiadás és folyóiratok sorsa, jelene és jövője volt a téma, s az irodalomi műfajokról is kifejtették véleményüket. Majtényi pipázgatva a maga lassúságával fejtette ki például, hogy szerinte a tárca is rendkívül komoly irodalmi műfaj, hiszen a történetet úgy kell megkomponálni, hogy tömör, némi humorral fűszerezett és plasztikus legyen, de fedje is bizonyos titokzatosság, valami különös, s végső soron elgondolkodtatót tárjon olvasója elé.

Herceg szerint pedig a novella akkor jó, amikor olvasóként fejbe csap, legyen kínos vagy mulatságos, de történetére még sokáig emlékezzünk. Bori pedig a regényben arra kíváncsi, mit tud az író a világról, pontosabban ne csak fölvillantson, hanem történetmondásával tárjon is elénk egy teljes világot.

Később már folyóirat-, majd könyvszerkesztőként jártam évi rendszerességgel a táborba, sőt 1982-ben Fehér Kálmán akkor a kiadói-főszerkesztői fölkérésére recenzense lehettem a Kanizsai Írótábor harmincadik évfordulójára megjelent, máig emlékezetes kötetének, A csönd városának. Gál László 1955-ben a Hídban közölt Kanizsa című hangadó verse már a védőborítón is olvasható volt, miszerint: „Ez a Csönd szép városa / magam is halkan írom / most elmegyek és a szívem egy darabja / marad és csöndesen emlékezik / a Tiszára és a parkra: a halkszavú emberekre / – köztük barátokra is – szép volt. // Kanizsa a csönd szép városa / hangos időkben.” A kötetben kilencven író, költő, képzőművész, történész és helytörténész szerepel. A fotósok száma is majd tíz. Ahogy most a Pató Imre által összeállított, szerzőkről készült életrajzi adatokat olvasgatom, szinte mellbe vág, hogy közülük alig vannak még életben. De ismét beleolvasva a könyvbe, látom, hogy ez – azon túl, hogy Kanizsa bédekkere – olyan komoly esztétikai értéket képviselő több műfajú irodalmi szövegeket tartalmaz, amelyek méltán megérdemelnék, hogy egy hasonmás kötetben ismét megjelenjenek.”

 

A teljes cikk itt olvasható: Kanizsai (könyves) emlékek (https://www.magyarszo.rs/hu/4081/mellekletek_uveggolyo/207376/Kanizsai-(k%C3%B6nyves)-eml%C3%A9kek.htm)

A Nézőpont c. műsor az írótáborról (https://www.youtube.com/watch?v=9WQ3iHbxs8c)



Letöltés: Plakát