| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
   

   2019.06.25.
Porzik utánuk az út

Az Oromot Csantavérrel összekötő földes utat a gazdák tették rendbe, az oromi helyi közösség támogatásával

Néhány évtizeddel ezelőtt teljesen természetes volt, hogy az oromi lakosok a közeli Csantavérre jártak akár piacra, akár templomba, mivel őnáluk akkor még egyik sem létezett. A mintegy hét kilométernyi szakaszt, amit meg kellett ezért tenniük, nem voltak restek gyalogszerrel, vagy a tehetősebbek lóval megtenni, hogy beszerezzék a mindennapi élethez szükséges dolgokat. Nem kellett autópályán közlekedni, sem a legközelebbi városon keresztülhaladni ezért, hanem a két település közötti földesúton jártak-keltek. Még ma is gyakran megszokásból oda utaznak, hogy takarmányt vegyenek vagy adjanak el, de az sem ritkaság, hogy a jószágokat ott értékesítik, mint ahogy az sem, hogy a csantavéri vásáron mindig sok oromi arcot lehet látni. Azóta is használják azt a mintegy hét kilométernyi földes útszakaszt, de amikor kiadós esőt küldenek fentről, mint ahogy ez az elmúlt hetekben is történt, az nagyban megnehezíti a problémamentes haladást.

A szántóföldekhez való eljutás is akadályba ütközik emiatt, de az sem javít a helyzeten, hogy sok nagy munkagép halad ott el, meghagyva maga után a nyomokat, barázdákat. Éppen ezért minden évben a talpraesett gazdák együttes erővel azon dolgoznak, hogy önmaguk és mások számára is használhatóvá tegyék ezt a szakaszt. Kijelölnek egy napot, amikor traktoraikkal gyülekeznek és rövid idő alatt újra alkalmassá járhatóvá teszik a nyári utat. Ehhez pedig az oromi helyi közösség is hozzájárul, mégpedig olyan módon, hogy biztosítja a szükséges üzemanyagot.

Lékó Róbert, az oromi helyi közösség elnöke már évek óta az ügy mellé áll, s az idén sem volt ez másképp, amikor a nagy esőzések utáni hirtelen rekkenő hőségben kivonultak a helyszínre.

– Minden évben a két település gazdái összefognak, hogy a falvakat összekötő mintegy hét kilométeres utat összeszántsák, megdolgozzák munkagépekkel abból a célból, hogy jól járható legyen. Az idei akció kicsit tolódott a kedvezőtlen időjárás miatt, de így is elértük a célunkat, mégpedig azt, hogy egész éven át fennakadás nélkül el tudnak jutni innen a gazdák a földjeikhez, de az sem elhanyagolandó tényező, hogy élénk forgalom is lebonyolódik itt a távolság csökkentése érdekében, nemcsak személyautók, hanem nagyobb teherjárművek is közlekednek itt.

Bővebben:




Porzik utánuk az út

Összefogással járhatóvá tették a földes utat Orom és Csantavér között

Orom és Csantavér között a gazdák felújították a földesutat