| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

   2025.11.14.
Egy nap a színház jegyében

Egész napos színházi élménnyel, irodalmi csemegékkel gazdagodhattak november 13-án, csütörtökön a magyarkanizsaiak. A legkisebbtől a felnőttig mindenki megtalálhatta a kedvére való előadást a Határtalan Déryné programban, mely Ada után Magyarkanizsán szólt a közönséghez. A Művészetek Házában a részleg vezetője, Nadrljanski Tornai Erika mesélte el, hogy mi minden fért bele ebbe az egy napba. 
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Déryné Program ...

 
Keresés
   

   2019.06.25.
Porzik utánuk az út

Az Oromot Csantavérrel összekötő földes utat a gazdák tették rendbe, az oromi helyi közösség támogatásával

Néhány évtizeddel ezelőtt teljesen természetes volt, hogy az oromi lakosok a közeli Csantavérre jártak akár piacra, akár templomba, mivel őnáluk akkor még egyik sem létezett. A mintegy hét kilométernyi szakaszt, amit meg kellett ezért tenniük, nem voltak restek gyalogszerrel, vagy a tehetősebbek lóval megtenni, hogy beszerezzék a mindennapi élethez szükséges dolgokat. Nem kellett autópályán közlekedni, sem a legközelebbi városon keresztülhaladni ezért, hanem a két település közötti földesúton jártak-keltek. Még ma is gyakran megszokásból oda utaznak, hogy takarmányt vegyenek vagy adjanak el, de az sem ritkaság, hogy a jószágokat ott értékesítik, mint ahogy az sem, hogy a csantavéri vásáron mindig sok oromi arcot lehet látni. Azóta is használják azt a mintegy hét kilométernyi földes útszakaszt, de amikor kiadós esőt küldenek fentről, mint ahogy ez az elmúlt hetekben is történt, az nagyban megnehezíti a problémamentes haladást.

A szántóföldekhez való eljutás is akadályba ütközik emiatt, de az sem javít a helyzeten, hogy sok nagy munkagép halad ott el, meghagyva maga után a nyomokat, barázdákat. Éppen ezért minden évben a talpraesett gazdák együttes erővel azon dolgoznak, hogy önmaguk és mások számára is használhatóvá tegyék ezt a szakaszt. Kijelölnek egy napot, amikor traktoraikkal gyülekeznek és rövid idő alatt újra alkalmassá járhatóvá teszik a nyári utat. Ehhez pedig az oromi helyi közösség is hozzájárul, mégpedig olyan módon, hogy biztosítja a szükséges üzemanyagot.

Lékó Róbert, az oromi helyi közösség elnöke már évek óta az ügy mellé áll, s az idén sem volt ez másképp, amikor a nagy esőzések utáni hirtelen rekkenő hőségben kivonultak a helyszínre.

– Minden évben a két település gazdái összefognak, hogy a falvakat összekötő mintegy hét kilométeres utat összeszántsák, megdolgozzák munkagépekkel abból a célból, hogy jól járható legyen. Az idei akció kicsit tolódott a kedvezőtlen időjárás miatt, de így is elértük a célunkat, mégpedig azt, hogy egész éven át fennakadás nélkül el tudnak jutni innen a gazdák a földjeikhez, de az sem elhanyagolandó tényező, hogy élénk forgalom is lebonyolódik itt a távolság csökkentése érdekében, nemcsak személyautók, hanem nagyobb teherjárművek is közlekednek itt.

Bővebben:




Porzik utánuk az út

Összefogással járhatóvá tették a földes utat Orom és Csantavér között

Orom és Csantavér között a gazdák felújították a földesutat