| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2019.04.24.
Egy orgona titkai

Tavaly volt a kétszázötvenedik évfordulója annak, hogy felépült a magyarkanizsai nagytemplom. Az évforduló alkalmából a templomot, templombelsőt gyönyörűen felújították, és az orgonába is új lelket leheltek az orgonamesterek. Egy szakembercsoport a taksonyi Varga László vezetésével varázsolta újjá az orgonát, és most már tökéletes hangon kísérheti a hívek ájtatosságát. Másfél év munka kellett ahhoz, hogy a magyarkanizsaiak Szent Őrangyalok templomának orgonája ismét a régi, erőteljes búgásával szólaljon meg.

Varga László a Budapest melletti Taksonyban kezdte el az orgona restaurálását, és az utolsó simításokat a helyszínen fejezték be, közben megannyi érdekességre is rábukkantak munkájuk során. Varga Lászlóék orgonaépítéssel foglalkoznak, nagy orgonákat restaurálnak. Magyarországon 2014-ben nyilvánították hungarikummá az egyik, általuk restaurált hangszert, ez is bizonyíték lehet arra, hogy a magyarkanizsai orgona jó, hozzáértő kezekbe került.

A templomban két héten át dolgoztak, de azt megelőzően másfél évet. Hosszú, tapasztalatokkal teli folyamat lehetett.

– Az 1700-as évek végén készült ez az orgona, a Historia Domus szerint Besztercebányáról hozták ide, már használtan. Valószínűleg van benne igazság, mert amiket mi restaurálás közben találtunk, korábbi feljegyzéseket egy egységben, aszerint 1805-ben javították először. A kanizsai nagytemplom, ami most már „óriástemplom”, az valaha egy kistemplom volt, ezt nyilván a helyiek nagyon jól tudják. 1910-ig egyhajós templom volt, kereszthajó nélkül, majd 1910-ben bővítették. Ez azért fontos, mert a régi orgona a nagy templom kisebbik változatához készült, és ahhoz a maga tizenegy változatával nyilvánvalóan a liturgiát ki is szolgálta. Létezett egy nagy orgonaház, ami jelen pillanatban is megvan, egy játékasztal, amin az orgonista játszott, és egy rück pozitív (egy karzatkorlátba beépített kis orgona, a nagynak a kicsinyített mása, amibe általában a második manuált teszik). Ezt onnan tudjuk bizonyosan, hogy így volt, mert amikor elbontottuk a hangszert, a nagy orgonaház aljában találtuk meg ezt az egységet, ennek az egységnek a külső részén ugyanazok a márványmintás díszítések vannak, ami eredetileg az orgonaházon volt. Most már faerezetet kapott, de alatta ott a márványminta is. Két manuál tizenegy regiszterből állt, rück pozitívba épített második manuálból és egy nagy orgonaházból. Ez létezett 1910-ig. Aztán az első világháborúban a homlokzati sípokat elvitték, hogy puskagolyót öntsenek belőlük, rekvirálták a homlokzati sípokat. Utána valószínűleg jó pár évig homlokzat nélkül állhatott az orgona, majd pótolták a sípokat horganysípokkal, mindez két évvel ezelőttig szolgált benne. Tudomásunk szerint 1934-ben egy zágrábi mester, Milan Majdak építette át az orgonát oly módon, hogy ezt a kis pozitívot kiegészítette még egy regiszterrel. Próbálkoztak, de summa summárum elmondható, hogy végig csak toldozgatták-foldozgatták az egész hangszert. Amikor az orgona átépítése, restaurálása, bővítése felvetődött, az lett az alapkoncepció, amit mi tanácsoltunk, és amit végül az egyházközség el is fogadott, hogy őrizzük meg azokat az egységeket a régi orgonából, ami jó, és ami még eredeti állapotban van, és azokat az elemeket, amiket már az utókor barkácsolt bele, azokat dobjuk ki, mivel sem ipartörténeti emlékük, sem művészi értékük nem volt ezeknek az egységeknek. A terv, amit kiviteleztünk, az volt, hogy építsünk egy olyan orgonát, ami a templomhoz és az orgonaházhoz, továbbá a meglévő állapothoz teljesen illeszkedik, egy barokk hangképű orgonát. Ebből az valósult meg, hogy megőriztük az eredeti orgonaházat, az első manuált, vagyis a fő művet, az ahhoz tartozó sípállományt, a szélládát, a mechanikáját restauráltuk, majd építettünk hozzá egy második, erősségében és karakterében is illeszkedő második manuált.

Közben találtak feljegyzéseket és egy rajzot is.

– Feljegyzések vannak a szélládában, hogy mikor és ki javította az orgonát, továbbá egy rajzra is rábukkantunk. Egy katonát ábrázol. Szerintünk a második világháborúban kerülhetett oda. A sípra rárajzolta valaki, dátuma azonban nincs. Ezt meg is őriztük, nem csiszoltuk le.

Az orgonaépítő mester szerint a magyarkanizsai nagytemplomban lévő orgona vidáman használható még legalább kétszáz évig. Jobb, mint új korában, ahogy mondani szokás, de rajta az ősök kézjegye látható, amikor megszólaltatják, több száz év cseng vissza, most már mai köntösben.

Bővebben:




Egy orgona titkai