| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.24.
Segítettek az oltásban

Magyarkanizsa község szinte majdnem minden településén jó szolgálatot tesznek az önkéntes tűzoltók. A hivatásosak nincsenek elegen, ezért sokszor az önkéntesek segítenek kisebb és nagyobb tűzeseteknél is. A községben ebben az évben is sok munkájuk akadt, ugyanakkor arra is van erejük, hogy távolabbra is elmenjenek, hisz a tűzoltó ott segít, ahol csak tud. Ahol nagy a baj, ott minden segítő kéz jól jön. A közelmúltban értesülhettünk az országban pusztító ...

   2026.08.24.
Minigolf Magyarkanizsán

Évek óta a magyarkanizsai strandot tartják a legrendezettebbnek és legszebbnek a Tisza szerbiai szakaszán. Igazán bőséges a pluszkínálat is, nem csupán a fürdési lehetőség csalogatja a felfrissülni vágyókat. A közelmúltban egy minigolfpálya is megnyitotta kapuit. Nagy Anikó és Csanádi Bertalan családi vállalkozása, az Amigo egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ahogy a család tagjai mesélték, már régóta kacérkodtak ezzel a lehetőséggel, és az idén belevágtak, ...

   2026.08.24.
A határőrség DNS-e tartja őket össze

A horgosi karaula valamikor a határőrség fontos bázisa volt, most már csak szeméttel van tele. 
Ha átengednék a vadászegyesületeknek, meg lehetne menteni a karaulák épületeit, mondta Srđan Arsić, a horgosi határőrház (karaula) előtt állva, nem tagadva, ma is erős érzelmek kötik a területhez, ugyanis ő volt ennek a karaulának a parancsnoka. Nagyot sóhajtott, majd kiemelte: innen lefelé egészen a Holt-Tiszáig, a másik irányban egészen fel, Királyhalomig, ...

   2026.08.21.
Martonoson is megemlékeztek az államalapításról

Szent István királyra és az államalapításra emlékezett a martonosi közösség tegnap. A Mária Neve római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisén az új kenyeret is megáldották. 


Az ünnep a martonosiak számára nemcsak a történelmi örökség felidézéséről szól, hanem a hit és a hagyományok továbbadásának fontosságára is ráirányítja a figyelmet. 


A martonosiak számára augusztus 20-a évről évre fontos alkalom ...

   2026.08.21.
Szent István királyra és az államalapításra emlékeztek Horgoson is

Az augusztus 20-i ünnep ezúttal is a Havas Boldogasszony-templomban kezdődött. A hívek közösen vonultak be, az új búzából készült kenyeret pedig gyerekek vitték a szentmisére. A kenyér a horgosi közösség összetartozását is kifejezte, az idei évtől ugyanis új hagyományt kezdeményeztek: a kenyeret minden évben más helyi lakos készíti el, így az ünnephez évről évre egy-egy horgosi család is személyesen hozzáteheti a maga részét. 


A szentmisét ...

 
Keresés
 

   2019.02.14.
Sajtgyártás Kispiacon

A kispiaci Sárkány-sajtnak már messze híre ment, egészen Kikindától Zomboron át, Szabadkát és Magyarkanizsát is érintve, de saját hazájukban is próféták, ugyanis Kispiacon is vásárolják a termékeiket. Kispiaci kisüzemükbe azonban a munkásokon kívül nem engednek be senkit, ügyelve arra, hogy az egyedi receptúra még véletlenül se kerüljön ki, avatatlan szemek ne figyeljék a szorgos kezeket. Sárkány Jenő, a tulajdonos, egészen a kezdetektől elmesélte vállalkozásának történetét, és persze emellé jóféle Sárkány-sajt is dukált, aminek nem kell cégér, elég csak megkóstolni. Bár felénk nem terjedt el és nem is árusítják kicsiben. A sajt mellett tejfölt, tejszínt és joghurtot és készítenek. A joghurt és a tejföl esetében sokunknak a szabadkai az etalon, de Sárkányéké inkább tekinthető a miénknek, annál is inkább, mert a helyben felvásárolt kispiaci és kishomoki tehenek tejéből készül, teljesen adalék- és tartósítószer-mentesen.

Sárkány Jenő kitartóan dolgozik már évtizedek óta, ugyanazt az ízt biztosítva vevőkörének, és meglepő módon nem pályázatok révén szeretne boldogulni, mint napjainkban a többség, mert neki, illetve termékeinek neve van már a sajtpalettán. Persze, bővíthetne, növelhetné és korszerűsíthetné a kapacitást és a gépeket is, hogy az időszerű divatoknak megfeleljen, de neki esze ágában sincs a vidékünktől idegen kultúrákkal sem kísérletezni, sem felvenni a kesztyűt, hanem nemes egyszerűséggel csak három fajta sajtot állít elő hat munkásával, ami az „elúriasodott” világban már csodaszámba megy. Egyszerűség, jó és tiszta ízek, a tej legmegszokottabb feldolgozási formái és termékei, épp ez teszi érdekessé, mint valami régi vágású úriember, aki szavak helyett tettekkel és nüansznyi finomságokkal,  teremékei  egyszerű bájával bűvöli el környezetét. A kispiaci „sajtgyáros” sem törekszik fellegzős nevű sajtok készítésére, de minek is tenné, mikor az a néhány is lefedi a palettát, mindent, amire szükségünk lehet, mint a századokkal ezelőtti egyszerű világban, amikor igaz, nem ettek „vertest” a hasukkal, gyalogoltak mindenhová, és a kényszerű mértékletesség alapozta meg a hosszú életet.

Az irodája faláról is visszaköszönnek a régi emlékek, még az 1900-as évek elejéről is őriz képeket, ahol az ősei a jószágokkal együtt fényképezkedtek. Érdekes családi fotó, ahol a tehén is rákerül, szinte családtagként a képre. – A nagyszüleim akkor még túrót és tejfölt készítettek, én pedig abban az illatban nőttem fel, amit azóta is őrzök, így mondhatom, hogy ennek szeretete már az anyatejjel ivódott belém.

Bővebben:




Titkok által övezett sajtgyártás

Titkok által övezett sajtgyártás – Info Tv