| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

   2025.11.14.
Egy nap a színház jegyében

Egész napos színházi élménnyel, irodalmi csemegékkel gazdagodhattak november 13-án, csütörtökön a magyarkanizsaiak. A legkisebbtől a felnőttig mindenki megtalálhatta a kedvére való előadást a Határtalan Déryné programban, mely Ada után Magyarkanizsán szólt a közönséghez. A Művészetek Házában a részleg vezetője, Nadrljanski Tornai Erika mesélte el, hogy mi minden fért bele ebbe az egy napba. 
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Déryné Program ...

 
Keresés
 

   2019.02.14.
Sajtgyártás Kispiacon

A kispiaci Sárkány-sajtnak már messze híre ment, egészen Kikindától Zomboron át, Szabadkát és Magyarkanizsát is érintve, de saját hazájukban is próféták, ugyanis Kispiacon is vásárolják a termékeiket. Kispiaci kisüzemükbe azonban a munkásokon kívül nem engednek be senkit, ügyelve arra, hogy az egyedi receptúra még véletlenül se kerüljön ki, avatatlan szemek ne figyeljék a szorgos kezeket. Sárkány Jenő, a tulajdonos, egészen a kezdetektől elmesélte vállalkozásának történetét, és persze emellé jóféle Sárkány-sajt is dukált, aminek nem kell cégér, elég csak megkóstolni. Bár felénk nem terjedt el és nem is árusítják kicsiben. A sajt mellett tejfölt, tejszínt és joghurtot és készítenek. A joghurt és a tejföl esetében sokunknak a szabadkai az etalon, de Sárkányéké inkább tekinthető a miénknek, annál is inkább, mert a helyben felvásárolt kispiaci és kishomoki tehenek tejéből készül, teljesen adalék- és tartósítószer-mentesen.

Sárkány Jenő kitartóan dolgozik már évtizedek óta, ugyanazt az ízt biztosítva vevőkörének, és meglepő módon nem pályázatok révén szeretne boldogulni, mint napjainkban a többség, mert neki, illetve termékeinek neve van már a sajtpalettán. Persze, bővíthetne, növelhetné és korszerűsíthetné a kapacitást és a gépeket is, hogy az időszerű divatoknak megfeleljen, de neki esze ágában sincs a vidékünktől idegen kultúrákkal sem kísérletezni, sem felvenni a kesztyűt, hanem nemes egyszerűséggel csak három fajta sajtot állít elő hat munkásával, ami az „elúriasodott” világban már csodaszámba megy. Egyszerűség, jó és tiszta ízek, a tej legmegszokottabb feldolgozási formái és termékei, épp ez teszi érdekessé, mint valami régi vágású úriember, aki szavak helyett tettekkel és nüansznyi finomságokkal,  teremékei  egyszerű bájával bűvöli el környezetét. A kispiaci „sajtgyáros” sem törekszik fellegzős nevű sajtok készítésére, de minek is tenné, mikor az a néhány is lefedi a palettát, mindent, amire szükségünk lehet, mint a századokkal ezelőtti egyszerű világban, amikor igaz, nem ettek „vertest” a hasukkal, gyalogoltak mindenhová, és a kényszerű mértékletesség alapozta meg a hosszú életet.

Az irodája faláról is visszaköszönnek a régi emlékek, még az 1900-as évek elejéről is őriz képeket, ahol az ősei a jószágokkal együtt fényképezkedtek. Érdekes családi fotó, ahol a tehén is rákerül, szinte családtagként a képre. – A nagyszüleim akkor még túrót és tejfölt készítettek, én pedig abban az illatban nőttem fel, amit azóta is őrzök, így mondhatom, hogy ennek szeretete már az anyatejjel ivódott belém.

Bővebben:




Titkok által övezett sajtgyártás

Titkok által övezett sajtgyártás – Info Tv