| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

   2026.04.02.
Gyerekdíszek a horgosi tojásfákon

Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi. 
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ...

 
Keresés
 

   2019.02.14.
Sajtgyártás Kispiacon

A kispiaci Sárkány-sajtnak már messze híre ment, egészen Kikindától Zomboron át, Szabadkát és Magyarkanizsát is érintve, de saját hazájukban is próféták, ugyanis Kispiacon is vásárolják a termékeiket. Kispiaci kisüzemükbe azonban a munkásokon kívül nem engednek be senkit, ügyelve arra, hogy az egyedi receptúra még véletlenül se kerüljön ki, avatatlan szemek ne figyeljék a szorgos kezeket. Sárkány Jenő, a tulajdonos, egészen a kezdetektől elmesélte vállalkozásának történetét, és persze emellé jóféle Sárkány-sajt is dukált, aminek nem kell cégér, elég csak megkóstolni. Bár felénk nem terjedt el és nem is árusítják kicsiben. A sajt mellett tejfölt, tejszínt és joghurtot és készítenek. A joghurt és a tejföl esetében sokunknak a szabadkai az etalon, de Sárkányéké inkább tekinthető a miénknek, annál is inkább, mert a helyben felvásárolt kispiaci és kishomoki tehenek tejéből készül, teljesen adalék- és tartósítószer-mentesen.

Sárkány Jenő kitartóan dolgozik már évtizedek óta, ugyanazt az ízt biztosítva vevőkörének, és meglepő módon nem pályázatok révén szeretne boldogulni, mint napjainkban a többség, mert neki, illetve termékeinek neve van már a sajtpalettán. Persze, bővíthetne, növelhetné és korszerűsíthetné a kapacitást és a gépeket is, hogy az időszerű divatoknak megfeleljen, de neki esze ágában sincs a vidékünktől idegen kultúrákkal sem kísérletezni, sem felvenni a kesztyűt, hanem nemes egyszerűséggel csak három fajta sajtot állít elő hat munkásával, ami az „elúriasodott” világban már csodaszámba megy. Egyszerűség, jó és tiszta ízek, a tej legmegszokottabb feldolgozási formái és termékei, épp ez teszi érdekessé, mint valami régi vágású úriember, aki szavak helyett tettekkel és nüansznyi finomságokkal,  teremékei  egyszerű bájával bűvöli el környezetét. A kispiaci „sajtgyáros” sem törekszik fellegzős nevű sajtok készítésére, de minek is tenné, mikor az a néhány is lefedi a palettát, mindent, amire szükségünk lehet, mint a századokkal ezelőtti egyszerű világban, amikor igaz, nem ettek „vertest” a hasukkal, gyalogoltak mindenhová, és a kényszerű mértékletesség alapozta meg a hosszú életet.

Az irodája faláról is visszaköszönnek a régi emlékek, még az 1900-as évek elejéről is őriz képeket, ahol az ősei a jószágokkal együtt fényképezkedtek. Érdekes családi fotó, ahol a tehén is rákerül, szinte családtagként a képre. – A nagyszüleim akkor még túrót és tejfölt készítettek, én pedig abban az illatban nőttem fel, amit azóta is őrzök, így mondhatom, hogy ennek szeretete már az anyatejjel ivódott belém.

Bővebben:




Titkok által övezett sajtgyártás

Titkok által övezett sajtgyártás – Info Tv