| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.26.
Elkezdődött az idei vetésforgók bejegyzése

A mezőgazdasági termelők többsége a helyi falugazdász irodához fordul segítségért, hogy zökkenőmentes legyen az adatbevitel az online platformon. 
Nagy a mozgolódás a magyarkanizsai falugazdász irodában. A termelők elkezdték a 2026-os bejegyzéseket és az online ügyintézést. 
Sándor Ferenc adorjáni termelő elmondta: „A 2025-ös évre már minden le volt rendezve, úgyhogy most a 2026-os évre a gazdaság felújítását intéztem. Zökkenőmentesen ...

   2026.01.26.
Átadták a VMMSZ elismeréseit a magyar kultúra napja alkalmából

Két magyarkanizsai díjazottja is van idén a Magyar Életfa Díjnak! A délvidéki központi ünnepség keretében Losoncz Piroska és Tóth Vilmos vették át a vajdasági magyar kultúra egyik legjelentősebb kitüntetését. A Pannon RTV így tudósított az eseményről: 
Aranyplakett díjjal ismerték el Szili Katalin magyar miniszterelnöki főtanácsadó munkáját, de díjazták a vajdasági magyar művelődésszervezők és kultúrmunkások tevékenységét is, illetve kiosztották ...

   2026.01.26.
Mese a muzsikáról szívveréssel a magasban

Évek óta visszatérő, már-már hazajáró vendég Magyarkanizsára Berecz András énekes, mesemondó, aki ismét a Tisza-parti városba látogatott, ezúttal a magyar kultúra napján. A Regionális Kreatív Műhely szervezésében méltó módon ünnepelhették a magyarkanizsaiak ezt a napot a Cnesában. A sokrétű művész nem jött üres kézzel, hisz ezúttal a fotóit is magával hozta, amelyekből a Dobó Tihamér Képtárban Szívverés a magasban címmel kiállítás nyílt, amelyet ...

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

 
Keresés
 

   2019.02.14.
Sajtgyártás Kispiacon

A kispiaci Sárkány-sajtnak már messze híre ment, egészen Kikindától Zomboron át, Szabadkát és Magyarkanizsát is érintve, de saját hazájukban is próféták, ugyanis Kispiacon is vásárolják a termékeiket. Kispiaci kisüzemükbe azonban a munkásokon kívül nem engednek be senkit, ügyelve arra, hogy az egyedi receptúra még véletlenül se kerüljön ki, avatatlan szemek ne figyeljék a szorgos kezeket. Sárkány Jenő, a tulajdonos, egészen a kezdetektől elmesélte vállalkozásának történetét, és persze emellé jóféle Sárkány-sajt is dukált, aminek nem kell cégér, elég csak megkóstolni. Bár felénk nem terjedt el és nem is árusítják kicsiben. A sajt mellett tejfölt, tejszínt és joghurtot és készítenek. A joghurt és a tejföl esetében sokunknak a szabadkai az etalon, de Sárkányéké inkább tekinthető a miénknek, annál is inkább, mert a helyben felvásárolt kispiaci és kishomoki tehenek tejéből készül, teljesen adalék- és tartósítószer-mentesen.

Sárkány Jenő kitartóan dolgozik már évtizedek óta, ugyanazt az ízt biztosítva vevőkörének, és meglepő módon nem pályázatok révén szeretne boldogulni, mint napjainkban a többség, mert neki, illetve termékeinek neve van már a sajtpalettán. Persze, bővíthetne, növelhetné és korszerűsíthetné a kapacitást és a gépeket is, hogy az időszerű divatoknak megfeleljen, de neki esze ágában sincs a vidékünktől idegen kultúrákkal sem kísérletezni, sem felvenni a kesztyűt, hanem nemes egyszerűséggel csak három fajta sajtot állít elő hat munkásával, ami az „elúriasodott” világban már csodaszámba megy. Egyszerűség, jó és tiszta ízek, a tej legmegszokottabb feldolgozási formái és termékei, épp ez teszi érdekessé, mint valami régi vágású úriember, aki szavak helyett tettekkel és nüansznyi finomságokkal,  teremékei  egyszerű bájával bűvöli el környezetét. A kispiaci „sajtgyáros” sem törekszik fellegzős nevű sajtok készítésére, de minek is tenné, mikor az a néhány is lefedi a palettát, mindent, amire szükségünk lehet, mint a századokkal ezelőtti egyszerű világban, amikor igaz, nem ettek „vertest” a hasukkal, gyalogoltak mindenhová, és a kényszerű mértékletesség alapozta meg a hosszú életet.

Az irodája faláról is visszaköszönnek a régi emlékek, még az 1900-as évek elejéről is őriz képeket, ahol az ősei a jószágokkal együtt fényképezkedtek. Érdekes családi fotó, ahol a tehén is rákerül, szinte családtagként a képre. – A nagyszüleim akkor még túrót és tejfölt készítettek, én pedig abban az illatban nőttem fel, amit azóta is őrzök, így mondhatom, hogy ennek szeretete már az anyatejjel ivódott belém.

Bővebben:




Titkok által övezett sajtgyártás

Titkok által övezett sajtgyártás – Info Tv