| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.21.
Dobó Tihamér magyarkanizsai festőre emlékeztek

A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.


Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.


Ninkov ...

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


 
Keresés
 

   2018.12.31.
Falufiatalítás

A kis falvak állóvizét gyakran fel kell kavarni, hogy az ott élők érezzék, nincsenek elszigetelve és igen is jó ott élni. Ehhez többféle módon tudnak a vezetők hozzájárulni. Fejlesztéssel, megtartással, a művelődési élet felpezsdítésével és az összetartozás érzésének erősítésével is. Megcáfolhatatlan azonban, hogy a jövő a fiatalokban van, ezért rájuk még nagyobb odafigyeléssel érdemes tekinteni. Ezt ismerte fel Orom Helyi Közösségének vezetősége is, éppen ezért a fiatalok bevonásával valami egészen új dologra készülnek. December közepén meg is tartották az első összejövetelt annak érdekében, hogy megvitassák, milyen eszközökkel és ötletekkel tudnak azért tenni, hogy a felnőttség küszöbén lévő vagy éppen azt átlépők érezzék, megéri itthon, pontosabban Oromon maradni, és ott keresni a boldogság és a boldogulás forrását. Létrehoztak egy kezdeményezést, melyről először novemberben lehetett hallani a falunapkor. A Program a fiatalok itthon tartására, haza- és ideköltözésére elnevezésű akció célja az, hogy együtt, közös erővel kidolgozzanak egy olyan programot, amellyel el tudják érni azt, hogy a helyi közösség mindhárom faluja váljon a fiatalok falujává! Orom, Völgyes és Újfalu képezi a helyi közösséget megközelítőleg kétezres lélekszámmal, amely, mint a falvak többsége a környéken, fogyatkozó tendenciát mutat.
Erdélyi Olivér, a program koordinátora a helyben való boldogulást választotta, a tartományi kormány segítségével vásárolt a faluban házat, ahol párjával él, és egy pillanatig sem fordult meg a fejében, hogy elhagyja a szülőfaluját. A vele készült interjú a Magyar Szóban jelent meg.
Mi az, ami itt marasztalt a szülőfaludban?
– Az, hogy itt születtem és nőttem fel, természetesen nem lett volna elegendő motiváció az itt maradásra, viszont számos olyan plusz van a falunkban, amire eddig sehol máshol nem akadtam. Kisgyerekként adott volt a lehetőség, hogy ne kelljen elutazni a környező településekre annak érdekében, hogy óvodába járhassunk, ezt követően ugyanez volt az iskolával is. A nyugalom- és biztonságérzet is adott volt mindig. Középiskolásként Szabadkára utaztam, viszont soha nem fordult meg a fejemben, hogy ott lakást béreljek, mivel az összeköttetés megfelelő volt, habár a maihoz viszonyítva messze nem volt a legideálisabb, de ezt az apró problémát is simán leküzdöttük. Az egyetemi éveim alatt ugyanez volt a helyzet, erre érkezett is kritika a barátaim részéről, hogy miért nem bérlek egy lakást, így több időm marad tanulni, valamint a hétvégi szórakozási lehetőségek is biztosítottak. Úgy gondolom, hogy az egyetem befejeztével kijelenthetem, hogy maradt idő tanulásra is, valamint a hétvégi szórakozások sem maradtak ki az életemből. Ezután Oromon kaptam lehetőséget, mint pályakezdő, hogy munkába álljak, ezt el is vállaltam, és 3,5 évet töltöttem el Oromon dolgozva. Ezután jött a fordulat, ismét szóba került az utazás, mivel Kanizsán kezdtem el dolgozni, majd pedig Szabadkán. Számomra ez egyáltalán nem jelent gondot, sőt egyrészt még kijelenthetem, hogy van, amikor olyan érzés tölt el, hogy mindennap, amikor hazamegyek a munkából, olyan, mint ha egy „hétvégi kirándulás” lenne, mert az a nyugodtság, amely a falut jellemzi, szinte leírhatatlan a városi rohanó, egymásra oda nem figyelő életmód mellett. Közben megalapítottam a saját vállalkozásomat is, amelyben könyvelési szolgáltatásokat végzünk, itt is sok kritika ért, hogy nem fogom tudni működtetni, mivel nincs potenciális piac Oromon, viszont ennek ellenére belevágtam, és mára azt mondhatom, helyes döntés volt.

Bővebben:




Falufiatalítás