| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
  

   2018.11.30.
Szép munka volt, mester!

A magyarkanizsai vállalkozók egyesületének tagjai közel egy hónapja, éppen a községnapra időzítve nyitották meg kiállításukat.

A magyarkanizsai mesterek, mesterségek és kézműipar a 19–20. században című kiállítást időszakosra tervezték, de azóta is töretlen az érdeklődés iránta, és az egykori iparosok utódai folyamatosan érkeznek a letűnt korok mesterségeinek féltve őrzött tárgyaival. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy állandósítják a kiállítást, és a vállalkozók egyesületének székhelyén bárki betekinthet a régi idők mindennapjaiba, különösen az egykori iparosokéba. Cégtábláktól kezdve régi képeken át az iparosok által használt tárgyakig mindent felvonultatnak, ami nemcsak a hagyományőrzés szempontjából fontos, hanem akár példaértékkel is szolgálhat a ma emberének, hiszen régen is csak kemény munkával lehetett érvényesülni, és ma is ez az elsődleges a vállalkozókat tömörítő egyesület számára, ahogy azt az elnöktől, Raffai Máriától megtudtuk. A dolguk nem egyszerű, sok küzdelem van mögöttük, de természetesen a sikerek sem maradnak el.

– 1932-ben a magyarkanizsai iparosság összefogott, és önerőből megvásárolt egy magántulajdonban lévő házat tevékenységének biztosítására, mert akkor is az volt az elképzelés, hogy a gazdasági tevékenység és a tagság felkarolása mellett kulturális rendezvényeket is szervezzen. Téglajegyek néven összeadták a pénzt, és megvásárolták ezt az épületet, amelyet ma is használunk. Ez a komplett épület az akkori iparosság érdekeit szolgálta, mindaddig, míg 1964-ben először bérbe vették tőlünk az épület egy részét, a régi mozit, majd később átruházták az Univerzal kereskedelmi vállalatra, vagyis eladták. De a vállalkozók sosem adták el, csak eltulajdonították tőlük. Tizennégy éve teszünk azért, hogy újra birtokba vehessük, hiszen a kanizsai kisvállalkozók kulturális és egyéb rendezvények megtartását is szorgalmazzák. Annál is inkább szükségét éreztük ennek, mivel a létszámunk 60 főre duzzadt, és a tagok szívesen részt vettek volna a rendezvényeken. A maradék épületünkben csak 35 fős terem volt, amely szűknek bizonyult. Sokáig sikertelennek és reménytelennek tűnt a törekvésünk, de a mostani tulajdonos rendelkezésünkre bocsátotta az épületet. Öt évre kaptuk el, és ingyen használhatjuk, mi újítjuk fel, úgy, ahogy nekünk megfelel.

Bővebben:

 




Szép munka volt, mester!


Fotó: Puskás Károly építészmérnök