November 15-én, csütörtökön, 17.00 órától a József Attila Könyvtárban Ágh István-est lesz, melynek szervezője a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.

Vendég: Ágh István, költő, író (Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze, MMA rendes tag), Rátóti Zoltán, színművész (Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, MMA rendes tag)

Beszélgetőtárs: Pécsi Györgyi, irodalomtörténész (Kölcsey-díj, József Attila-díj, a MMA levelező tagja)

A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.

A belépés díjtalan.

Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Kevés ismertebb vers van az elmúlt fél évszázadból, mint Nagy László fenti költeménye. Utolsó két sorát a hétköznapokban is idézik, idézzük. Azt már kevesen tudják, hogy Nagy László édes testvére Ágh István, aki korunk egyik legjelentősebb költőjévé nőtte ki magát, öregkori versei a ritkán tapasztalható szépség és lelkiség gazdag tárházai. A 80 éves költőnek először lesz önálló estje Magyarkanizsán. Költeményeit a szerző és Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas, Érdemes művész előadásában hallhatják az érdeklődők. A beszélgetést Pécsi Györgyi irodalomtörténész, szerkesztő vezeti.

Ágh István: Fekete Bácska (részlet)

Ám az a kép, amire tulajdon földünk
emlékének gazdagságát vetítettem,
bácskai jelenlétem idején hamar eltűnt,
s olyan üres magányosság szakadt rám,
mint az utolsó őszi terelés visszhangjától,
lakodalom másnapján, vendégek nélkül,
s a tériszonyba szédítő végtelenség ellenére
szívemig zsugorodtam az ég kupolája alatt,
az Alföld sötétzöld aljára vetett mákszem.

Ágh István, költő, író

Ágh István (eredeti név: Nagy István) (Iszkáz, 1938. március 24. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Nagy László öccse. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (1992), a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

1961-ben nyert magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet és okleveles könyvtáros diplomát.

Először könyvtárosi pályára lépett, majd folyóirat-szerkesztőként dolgozott. 1961-1962 között az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben könyvtáros. Tagja volt a Hetek nevű költői csoportosulásnak.(1967-68-ban tanulmányúton járt Jugoszláviában, Macedóniában. 1968-1970 között a Munka című folyóirat kulturális rovatának vezetője. 1971-től szabadfoglalkozású író. 1975-ben az Új Írás versrovatvezetője. 1985-1990 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa irodalmi publicisztikára. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1997 óta a Hitel c. folyóirat munkatársa. A közbeeső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású író. A 2008-ban alapított Bella István-díj, illetve a 2000-ben alapított Zelk Zoltán-díj kuratóriumának tagja.

Első verskötete 1965-ben jelent meg. Azóta több mint tucatnyi új verses- és három válogatott kötete látott napvilágot. Versei a peremlétet világítják meg szürrealisztikus képgazdagsággal, több verstípusa van: dal, többszólamú kompozíció és mozaik vers. Gyermekversei Krumplinyomó huszár (1977) című kötetében olvashatók. Versei gyakran jelentek meg a Kortársban, a Tiszatájban és más szépirodalmi folyóiratokban. Prózája is több típust foglal magában, jegyzeteket, naplókat, szociografikus írásokat, tárcákat, kritikákat, portrékat, s önéletrajzi forrásokból táplálkozó műveket, melyek testvérének, Nagy Lászlónak alakjára is rávilágítanak. Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb, szlovén nyelvekből fordított verseket, melyek különböző antológiákban olvashatók. Mile Nedelkoszki versei című kötete 1982-ben jelent meg, testvérével, Nagy Lászlóval fordította. Miodrag Pavlović: Fényes és sötét ünnepek című kötetet fordította Ács Károllyal és másokkal (1988). Ágh István a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója.

Rátóti Zoltán, színművész

1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Pécsi Györgyi, irodalomtörténész

1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.

Az MMA levelező tagja.

Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012), Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2018)