| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2018.03.14.
Beszélgetés Koncz Lázárral

Ebben az évben került megrendezésre a harmincadik Gazdag Ág, az oromhegyesiek legnépszerűbb rendezvénye. Minden évben más-más téma köré csoportosítják a szemlét, amely, mint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Koncz Lázár elmondásából kiderült, igen nagy fejtörést okoz, de hála istennek, mindig volt és van, aki fogja a kezüket, ötleteivel segít. Egykor Bajusz Terike néni volt, aki a forgatókönyvet írta, de rengeteget segített Burány Béla és Bodor Anikó is. Sajnos mára már csak az emléküket őrzik, de a hagyományokat továbbvivő rendezvényt máig áthatja az ő szellemiségük.

Oromhegyesen a művelődési egyesületben természetesen más említésre méltó dolgok is történnek, de hogy hogyan indultak, és hol tartanak most, arról Koncz Lázár mesélt:

– A falu kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az 50-es évek eleje óta működik. Tevékenysége akkor két-három színdarab bemutatásából és havi négy-öt alkalommal tartott mozielőadásból állt. Ez akkor óriási teljesítmény volt, mert még villanyárammal sem rendelkezett a falu. Az áramot egy traktor hajtotta áramfejlesztő szolgáltatta. Az egyesület mai formájában egy televíziós vetélkedő alkalmával 1987-ben alakult.

Hol tartanak ma?

– Ma 55–60 aktív és pártoló tag tartozik az egyesülethez, amely 1995-ben a népdaléneklés, a citeraoktatás és a Gazdag Ág hagyományőrző szemle szervezéséért a Vajdasági Néprajzi Társaság Arnold György-díját, 1997-ben a Durindó vajdasági népzenei szemlén elért eredményéért a Vajdasági Citerások Egyesületének Vass Lajos-oklevelét, 2004-ben Magyarkanizsa község Pro Urbe díját érdemelte ki, és 2010 óta a Gazdag Ág a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye. 2009 óta hagyományt teremtettünk a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok elnevezésű népzenei találkozónkkal, amelyen évről évre egyre színvonalasabb előadásokat hallhatunk a környékbeli és anyaországi egyesületektől, de egy-egy előadóművészt is szívesen látunk köreinkben. 2011 novemberében első alkalommal az András-napi Sokadalmat is megszerveztük, ami egyben kocsonyafesztivál is, 2017-ben pedig az Eszterlánc, a kis táncosok találkozója is bekerült az általunk szervezett események közé.

Oromhegyesen egy nagyon szép faluház is van, ahol a rendezvényeket tartják.

– Régen a Zitzer barakképületben kaptunk helyet, ami igencsak kicsi volt, de szerettük. Az egy szükségmegoldás volt, most viszont, hogy itt a Faluház, sokkal tágasabb terünk van, és a helyi közösségnek köszönhetően birtokba is vehetjük. Itt zajlanak a próbáink, összejöveteleink és a rendezvényeink.

A fennmaradáshoz anyagiakra is szükség van…

– Az egyesület kötelezően tartalékol az előző évről egy kis anyagi eszközt, hogy a Gazdag Ág megszervezése zökkenőmentes legyen. Sokat segít Magyarkanizsa község önkormányzata, Oromhegyes helyi közössége, a Magyar Nemzeti Tanács, és a Bethlen Gábor Alapnál is szoktunk pályázni, hogy fenn tudjunk maradni. Idén még magánvállalkozó is besegített, a Bata-transnak is fontosak vagyunk. Nagyon jó érzés, hogy van kikre számítani, és tudjuk végezni a közösségépítő munkánkat.




Villanyáram nélkül indultak