| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


   2026.02.20.
Tizenöt éves a tóthfalui Kaszap István Kollégium

Az elmúlt másfél évtizedben számos generáció nevelkedett itt fel, akik különböző tehetséggondozó programokon, kirándulásokon, vallási eseményeken vehettek részt. 


2011-ben nyitotta meg kapuit először a Kaszap István Kollégium Tóthfaluban. Utasi Jenő, helyi plébánost sokan ismerik, hiszen életet vitt a faluba, megtöltötte gyerekekkel, sporttal, rendezvényekkel és főleg sok szeretettel, közösségi élettel, családi hangulattal. Az Útitárs ...

   2026.02.20.
Gazdálkodjunk okosabban!

Mezőgazdasági lakossági fórumot tartottak február 19-én, csütörtök este Horgoson, a helyi közösség épületében. A Vajdasági Magyar Szövetség az önkormányzatokkal, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével és a falugazdász-hálózattal karöltve szervezi meg idén is a lakossági fórumokat több helyszínen március 19-ével bezárólag. Összesen huszonhét településen hallhatják az érdeklődők a legidőszerűbb és legfontosabb tudnivalókat a mezőgazdaságot ...

 
Keresés
 

   2018.03.14.
Beszélgetés Koncz Lázárral

Ebben az évben került megrendezésre a harmincadik Gazdag Ág, az oromhegyesiek legnépszerűbb rendezvénye. Minden évben más-más téma köré csoportosítják a szemlét, amely, mint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Koncz Lázár elmondásából kiderült, igen nagy fejtörést okoz, de hála istennek, mindig volt és van, aki fogja a kezüket, ötleteivel segít. Egykor Bajusz Terike néni volt, aki a forgatókönyvet írta, de rengeteget segített Burány Béla és Bodor Anikó is. Sajnos mára már csak az emléküket őrzik, de a hagyományokat továbbvivő rendezvényt máig áthatja az ő szellemiségük.

Oromhegyesen a művelődési egyesületben természetesen más említésre méltó dolgok is történnek, de hogy hogyan indultak, és hol tartanak most, arról Koncz Lázár mesélt:

– A falu kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az 50-es évek eleje óta működik. Tevékenysége akkor két-három színdarab bemutatásából és havi négy-öt alkalommal tartott mozielőadásból állt. Ez akkor óriási teljesítmény volt, mert még villanyárammal sem rendelkezett a falu. Az áramot egy traktor hajtotta áramfejlesztő szolgáltatta. Az egyesület mai formájában egy televíziós vetélkedő alkalmával 1987-ben alakult.

Hol tartanak ma?

– Ma 55–60 aktív és pártoló tag tartozik az egyesülethez, amely 1995-ben a népdaléneklés, a citeraoktatás és a Gazdag Ág hagyományőrző szemle szervezéséért a Vajdasági Néprajzi Társaság Arnold György-díját, 1997-ben a Durindó vajdasági népzenei szemlén elért eredményéért a Vajdasági Citerások Egyesületének Vass Lajos-oklevelét, 2004-ben Magyarkanizsa község Pro Urbe díját érdemelte ki, és 2010 óta a Gazdag Ág a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye. 2009 óta hagyományt teremtettünk a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok elnevezésű népzenei találkozónkkal, amelyen évről évre egyre színvonalasabb előadásokat hallhatunk a környékbeli és anyaországi egyesületektől, de egy-egy előadóművészt is szívesen látunk köreinkben. 2011 novemberében első alkalommal az András-napi Sokadalmat is megszerveztük, ami egyben kocsonyafesztivál is, 2017-ben pedig az Eszterlánc, a kis táncosok találkozója is bekerült az általunk szervezett események közé.

Oromhegyesen egy nagyon szép faluház is van, ahol a rendezvényeket tartják.

– Régen a Zitzer barakképületben kaptunk helyet, ami igencsak kicsi volt, de szerettük. Az egy szükségmegoldás volt, most viszont, hogy itt a Faluház, sokkal tágasabb terünk van, és a helyi közösségnek köszönhetően birtokba is vehetjük. Itt zajlanak a próbáink, összejöveteleink és a rendezvényeink.

A fennmaradáshoz anyagiakra is szükség van…

– Az egyesület kötelezően tartalékol az előző évről egy kis anyagi eszközt, hogy a Gazdag Ág megszervezése zökkenőmentes legyen. Sokat segít Magyarkanizsa község önkormányzata, Oromhegyes helyi közössége, a Magyar Nemzeti Tanács, és a Bethlen Gábor Alapnál is szoktunk pályázni, hogy fenn tudjunk maradni. Idén még magánvállalkozó is besegített, a Bata-transnak is fontosak vagyunk. Nagyon jó érzés, hogy van kikre számítani, és tudjuk végezni a közösségépítő munkánkat.




Villanyáram nélkül indultak