| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

   2026.01.19.
Túrós lepény készült az oromi Varázsfalatok kis konyhájában

Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta. 
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken. 
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ...

   2026.01.19.
A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent

Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára. 
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével. 
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: ...

 
Keresés
 

   2018.03.14.
Beszélgetés Koncz Lázárral

Ebben az évben került megrendezésre a harmincadik Gazdag Ág, az oromhegyesiek legnépszerűbb rendezvénye. Minden évben más-más téma köré csoportosítják a szemlét, amely, mint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Koncz Lázár elmondásából kiderült, igen nagy fejtörést okoz, de hála istennek, mindig volt és van, aki fogja a kezüket, ötleteivel segít. Egykor Bajusz Terike néni volt, aki a forgatókönyvet írta, de rengeteget segített Burány Béla és Bodor Anikó is. Sajnos mára már csak az emléküket őrzik, de a hagyományokat továbbvivő rendezvényt máig áthatja az ő szellemiségük.

Oromhegyesen a művelődési egyesületben természetesen más említésre méltó dolgok is történnek, de hogy hogyan indultak, és hol tartanak most, arról Koncz Lázár mesélt:

– A falu kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az 50-es évek eleje óta működik. Tevékenysége akkor két-három színdarab bemutatásából és havi négy-öt alkalommal tartott mozielőadásból állt. Ez akkor óriási teljesítmény volt, mert még villanyárammal sem rendelkezett a falu. Az áramot egy traktor hajtotta áramfejlesztő szolgáltatta. Az egyesület mai formájában egy televíziós vetélkedő alkalmával 1987-ben alakult.

Hol tartanak ma?

– Ma 55–60 aktív és pártoló tag tartozik az egyesülethez, amely 1995-ben a népdaléneklés, a citeraoktatás és a Gazdag Ág hagyományőrző szemle szervezéséért a Vajdasági Néprajzi Társaság Arnold György-díját, 1997-ben a Durindó vajdasági népzenei szemlén elért eredményéért a Vajdasági Citerások Egyesületének Vass Lajos-oklevelét, 2004-ben Magyarkanizsa község Pro Urbe díját érdemelte ki, és 2010 óta a Gazdag Ág a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye. 2009 óta hagyományt teremtettünk a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok elnevezésű népzenei találkozónkkal, amelyen évről évre egyre színvonalasabb előadásokat hallhatunk a környékbeli és anyaországi egyesületektől, de egy-egy előadóművészt is szívesen látunk köreinkben. 2011 novemberében első alkalommal az András-napi Sokadalmat is megszerveztük, ami egyben kocsonyafesztivál is, 2017-ben pedig az Eszterlánc, a kis táncosok találkozója is bekerült az általunk szervezett események közé.

Oromhegyesen egy nagyon szép faluház is van, ahol a rendezvényeket tartják.

– Régen a Zitzer barakképületben kaptunk helyet, ami igencsak kicsi volt, de szerettük. Az egy szükségmegoldás volt, most viszont, hogy itt a Faluház, sokkal tágasabb terünk van, és a helyi közösségnek köszönhetően birtokba is vehetjük. Itt zajlanak a próbáink, összejöveteleink és a rendezvényeink.

A fennmaradáshoz anyagiakra is szükség van…

– Az egyesület kötelezően tartalékol az előző évről egy kis anyagi eszközt, hogy a Gazdag Ág megszervezése zökkenőmentes legyen. Sokat segít Magyarkanizsa község önkormányzata, Oromhegyes helyi közössége, a Magyar Nemzeti Tanács, és a Bethlen Gábor Alapnál is szoktunk pályázni, hogy fenn tudjunk maradni. Idén még magánvállalkozó is besegített, a Bata-transnak is fontosak vagyunk. Nagyon jó érzés, hogy van kikre számítani, és tudjuk végezni a közösségépítő munkánkat.




Villanyáram nélkül indultak