| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.24.
Segítettek az oltásban

Magyarkanizsa község szinte majdnem minden településén jó szolgálatot tesznek az önkéntes tűzoltók. A hivatásosak nincsenek elegen, ezért sokszor az önkéntesek segítenek kisebb és nagyobb tűzeseteknél is. A községben ebben az évben is sok munkájuk akadt, ugyanakkor arra is van erejük, hogy távolabbra is elmenjenek, hisz a tűzoltó ott segít, ahol csak tud. Ahol nagy a baj, ott minden segítő kéz jól jön. A közelmúltban értesülhettünk az országban pusztító ...

   2026.08.24.
Minigolf Magyarkanizsán

Évek óta a magyarkanizsai strandot tartják a legrendezettebbnek és legszebbnek a Tisza szerbiai szakaszán. Igazán bőséges a pluszkínálat is, nem csupán a fürdési lehetőség csalogatja a felfrissülni vágyókat. A közelmúltban egy minigolfpálya is megnyitotta kapuit. Nagy Anikó és Csanádi Bertalan családi vállalkozása, az Amigo egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ahogy a család tagjai mesélték, már régóta kacérkodtak ezzel a lehetőséggel, és az idén belevágtak, ...

   2026.08.24.
A határőrség DNS-e tartja őket össze

A horgosi karaula valamikor a határőrség fontos bázisa volt, most már csak szeméttel van tele. 
Ha átengednék a vadászegyesületeknek, meg lehetne menteni a karaulák épületeit, mondta Srđan Arsić, a horgosi határőrház (karaula) előtt állva, nem tagadva, ma is erős érzelmek kötik a területhez, ugyanis ő volt ennek a karaulának a parancsnoka. Nagyot sóhajtott, majd kiemelte: innen lefelé egészen a Holt-Tiszáig, a másik irányban egészen fel, Királyhalomig, ...

   2026.08.21.
Martonoson is megemlékeztek az államalapításról

Szent István királyra és az államalapításra emlékezett a martonosi közösség tegnap. A Mária Neve római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisén az új kenyeret is megáldották. 


Az ünnep a martonosiak számára nemcsak a történelmi örökség felidézéséről szól, hanem a hit és a hagyományok továbbadásának fontosságára is ráirányítja a figyelmet. 


A martonosiak számára augusztus 20-a évről évre fontos alkalom ...

   2026.08.21.
Szent István királyra és az államalapításra emlékeztek Horgoson is

Az augusztus 20-i ünnep ezúttal is a Havas Boldogasszony-templomban kezdődött. A hívek közösen vonultak be, az új búzából készült kenyeret pedig gyerekek vitték a szentmisére. A kenyér a horgosi közösség összetartozását is kifejezte, az idei évtől ugyanis új hagyományt kezdeményeztek: a kenyeret minden évben más helyi lakos készíti el, így az ünnephez évről évre egy-egy horgosi család is személyesen hozzáteheti a maga részét. 


A szentmisét ...

 
Keresés
 

   2018.03.14.
Beszélgetés Koncz Lázárral

Ebben az évben került megrendezésre a harmincadik Gazdag Ág, az oromhegyesiek legnépszerűbb rendezvénye. Minden évben más-más téma köré csoportosítják a szemlét, amely, mint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Koncz Lázár elmondásából kiderült, igen nagy fejtörést okoz, de hála istennek, mindig volt és van, aki fogja a kezüket, ötleteivel segít. Egykor Bajusz Terike néni volt, aki a forgatókönyvet írta, de rengeteget segített Burány Béla és Bodor Anikó is. Sajnos mára már csak az emléküket őrzik, de a hagyományokat továbbvivő rendezvényt máig áthatja az ő szellemiségük.

Oromhegyesen a művelődési egyesületben természetesen más említésre méltó dolgok is történnek, de hogy hogyan indultak, és hol tartanak most, arról Koncz Lázár mesélt:

– A falu kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az 50-es évek eleje óta működik. Tevékenysége akkor két-három színdarab bemutatásából és havi négy-öt alkalommal tartott mozielőadásból állt. Ez akkor óriási teljesítmény volt, mert még villanyárammal sem rendelkezett a falu. Az áramot egy traktor hajtotta áramfejlesztő szolgáltatta. Az egyesület mai formájában egy televíziós vetélkedő alkalmával 1987-ben alakult.

Hol tartanak ma?

– Ma 55–60 aktív és pártoló tag tartozik az egyesülethez, amely 1995-ben a népdaléneklés, a citeraoktatás és a Gazdag Ág hagyományőrző szemle szervezéséért a Vajdasági Néprajzi Társaság Arnold György-díját, 1997-ben a Durindó vajdasági népzenei szemlén elért eredményéért a Vajdasági Citerások Egyesületének Vass Lajos-oklevelét, 2004-ben Magyarkanizsa község Pro Urbe díját érdemelte ki, és 2010 óta a Gazdag Ág a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye. 2009 óta hagyományt teremtettünk a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok elnevezésű népzenei találkozónkkal, amelyen évről évre egyre színvonalasabb előadásokat hallhatunk a környékbeli és anyaországi egyesületektől, de egy-egy előadóművészt is szívesen látunk köreinkben. 2011 novemberében első alkalommal az András-napi Sokadalmat is megszerveztük, ami egyben kocsonyafesztivál is, 2017-ben pedig az Eszterlánc, a kis táncosok találkozója is bekerült az általunk szervezett események közé.

Oromhegyesen egy nagyon szép faluház is van, ahol a rendezvényeket tartják.

– Régen a Zitzer barakképületben kaptunk helyet, ami igencsak kicsi volt, de szerettük. Az egy szükségmegoldás volt, most viszont, hogy itt a Faluház, sokkal tágasabb terünk van, és a helyi közösségnek köszönhetően birtokba is vehetjük. Itt zajlanak a próbáink, összejöveteleink és a rendezvényeink.

A fennmaradáshoz anyagiakra is szükség van…

– Az egyesület kötelezően tartalékol az előző évről egy kis anyagi eszközt, hogy a Gazdag Ág megszervezése zökkenőmentes legyen. Sokat segít Magyarkanizsa község önkormányzata, Oromhegyes helyi közössége, a Magyar Nemzeti Tanács, és a Bethlen Gábor Alapnál is szoktunk pályázni, hogy fenn tudjunk maradni. Idén még magánvállalkozó is besegített, a Bata-transnak is fontosak vagyunk. Nagyon jó érzés, hogy van kikre számítani, és tudjuk végezni a közösségépítő munkánkat.




Villanyáram nélkül indultak