| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Tűzgyújtás, törvények, helyes viselkedés a természetben, játékos tanulás - javában zajlik a Cserkésztábor Oromon. A rendezvény keretmeséje Robin Hood kalandos világa. A résztvevő gyerekek más-más vajdasági településekről érkeztek.
A Cserkésztáborba mintegy 40 általános iskolás diák érkezett Szabadkáról, Magyarkanizsáról és Horgosról. A foglalkozások alkalmával a gyerekek megtanulhattak csomót kötni, tábortüzet rakni, de játékokban és kézműves ... |
|
|
A megszokottól jóval hamarabb veszi majd kezdetét a szüret a horgosi szőlészetekben. Bizonyos fajták ugyanis már napokon belül teljesen beérnek. Azon részeken, ahol az időjárási körülmények is megfeleltek, a gyümölcs jól termett.
Nemrég végezték el a növény kacsolását Horgoson, máris hozza az új, egészséges hajtásokat. Ez azt jelenti, hogy a szőlő egészséges és kedvezett neki az időjárás. Eső pont akkor volt, amikor a gyümölcsnek szüksége volt ... |
|
|
Jól termett a sárga és az őszibarack is, ott, ahol nem fagyott el. Magyarkanizsa község több településén nem lett sárgabarack, de ahol teremni tudott, ott első osztályú termett.
Hasonló a helyzet az őszi barack esetében is, édes és minőségi áruról beszélhetünk, ott, ahol volt elég csapadék, és nem érte komolyabb kár.
Bíró Ilonka gyümölcsészetében már több mint egy hónapja kezdetét vette az őszibarack betakarítása. Ezen a részen nem volt ... |
|
|
Javában tart a Vöröskereszt Nyári Tábora, Magyarkanizsán. A sátortábor hétfőn kezdődött és péntekig tart. A gyerekek játszva tanulnak a Vöröskereszt munkájáról, a véradás fontosságáról, de megtanulnak újraéleszteni, sérüléseket ellátni és kötözni is.
A kedd délelőtti órákban a magyarkanizsai Tisza-parton a táborozók az újraélesztést tanulták. Összesen húsz 11 és 14 év közötti gyerek érkezett elsajátítani az elsősegélynyújtás szabályait. ... |
|
|
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte július 18-án este Noszán az Észak-bácskai Homokháti Kistérség Településfejlesztési Egyesület. Szabadka és Magyarkanizsa község öt települése – Hajdújárás, Ludas, Királyhalom, Kispiac és Horgos – alapította az egyesületet, hogy összefogja és segítse a falvak lakosságát az érvényesülésben, a fejlődésben.
Mint a noszai művelődési házban megtartott ünnepi közgyűlésen elhangzott, sikeresen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
November 9-én 17.00 órától a József Attila Könyvtárban a Magyar Művészeti Akadémia ismert alkotói vallanak a művészeten keresztül életükről, hitvallásukról.
Tamás Menyhért író, költővel és Rátóti Zoltán színművésszel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a MMA levelező tagja beszélget.
A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.
Az est szervezői a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.
A belépés díjtalan.
Tamás Menyhért
író, költő
Hadikfalva (Románia), 1940. július 24.
Szülei a Bácskában való letelepedés után menekültek Dunántúlra. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Érettségi után Budapestre költözött, két esztendeig segédmunkásként dolgozott, majd miután (1961-1963 között elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját) hét évig üzemi lapos újságíróként dolgozott. 1968-ban került a Népszava szerkesztőségébe, előbb irodalmi rovatot, 1987-1990 között a kulturális rovatot vezette, 1990-1991 között pedig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. 1986-2008 között a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1993-1994 között pedig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának tagja. 1996-2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnökségi tagja, 1999-2005 között pedig alelnöke. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él.
Díjak: József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Arany János-díj (2009), Balassi Bálint Emlékkard (2011), Babérkoszorú-díj (2015)
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.
Rátóti Zoltán
színművész
1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Pécsi Györgyi
1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.
Az MMA levelező tagja.
Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012)
|
|
|
|
|
|
