| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.14.
A héten a lábteniszé a főszerep Magyarkanizsán

Ismét megszervezték a több mint 30 éve töretlen sikert arató lábteniszbajnokságot Magyarkanizsán. A tornára ebben az évben neveztek be a legtöbben, összesen 26 páros. A bajnokságot helyi cégek és Magyarkanizsa önkormányzata támogatja. Az eseményen felnőttek és gyerekek egyaránt pályára lépnek majd. 


Minden nap délután négytől folynak a csoportmérkőzések a magyarkanizsai Tisza-parton. A felnőttek hat csoportban versenyeznek, a legjobb 16 ...

   2026.08.14.
Digitális világ Magyarkanizsán is

A magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ Digitális írástudás a korszerű iskolában című projektje részeként csütörtökön műhelyfoglalkozást tartottak az épületben a Kisokos tábor résztvevőinek. Ettől az évtől a központ együttműködésével valósul meg a tábor, így még inkább bővültek a programok, nagyobb hangsúlyt kapott a megfelelő internethasználat. A gyerekek érdeklődéssel hallgatták az előadást, melyet Bagány Igor informatikatanár ...

   2026.08.13.
Összetartozás tábor: 67 fiatal birkózó készül Magyarkanizsán

A magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózó Akadémián nyáron sem áll meg a munka. A héten az Összetartozás táborban vesznek részt a fiatal szerbiai, magyarországi és romániai birkózók.  


A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia a megalakulásától kezdve minden évben megszervezi az összetartozás tábort, amelyen a budapesti akadémián tanulók mellett a vajdasági és a székelyföldi birkózók vesznek részt. Az előző években az Összetartozás ...

   2026.08.13.
Felgyorsította a szőlő érését a kánikula

A termelőknek ilyenkor különösen fontos, hogy megtalálják a megfelelő pillanatot, hiszen a szőlő cukortartalma és savtartalma is folyamatosan változik. Míg a hagyományos szüreti időszakig heteket kellene várni, a vajdasági termelők már javában dolgoznak a szőlőskertekben. 


Az észak bácskai szőlőültetvényeken már megkezdődött a korai szüret. Hogy mikor érik be a szőlő, azt több tényező is befolyásolja: a szőlőfajta, a talaj adottságai ...

   2026.08.13.
Bukovinai dallamok Magyarkanizsán

A Tisza Néptáncegyesület idei táborában a fiatalok nemcsak új tánclépéseket sajátíthatnak el, hanem a közös programokon keresztül a hagyományokhoz is közelebb kerülhetnek. 


Öt napra a néptáncos fiatalok vették birtokba a magyarkanizsai Cserkésztelepet. A nap nagy része a tánclépések elsajátításáról szól, de jut idő a közösségi programokra, táncházakra és természetesen sok-sok önfeledt táncra is. 


Perpauer Dániel, ...

 
Keresés
 

   2017.11.07.
Vallomások a művészetről

November 9-én 17.00 órától a József Attila Könyvtárban a Magyar Művészeti Akadémia ismert alkotói vallanak a művészeten keresztül életükről, hitvallásukról.
Tamás Menyhért író, költővel és Rátóti Zoltán színművésszel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a MMA levelező tagja beszélget.
A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.
Az est szervezői a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.
A belépés díjtalan.

Tamás Menyhért
író, költő
Hadikfalva (Románia), 1940. július 24.
Szülei a Bácskában való letelepedés után menekültek Dunántúlra. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Érettségi után Budapestre költözött, két esztendeig segédmunkásként dolgozott, majd miután (1961-1963 között elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját) hét évig üzemi lapos újságíróként dolgozott. 1968-ban került a Népszava szerkesztőségébe, előbb irodalmi rovatot, 1987-1990 között a kulturális rovatot vezette, 1990-1991 között pedig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. 1986-2008 között a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1993-1994 között pedig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának tagja. 1996-2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnökségi tagja, 1999-2005 között pedig alelnöke. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él.
Díjak: József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Arany János-díj (2009), Balassi Bálint Emlékkard (2011), Babérkoszorú-díj (2015)
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.

Rátóti Zoltán
színművész
1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Pécsi Györgyi
1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.
Az MMA levelező tagja.
Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012)