| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Horgos adott otthont szerdán a XV. Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató mesemondó délvidéki elődöntőjének.
Az idei elődöntőre 21 mesemondó érkezett, a legtöbben Felsőhegyről, Hajdújárásról, Ludasról és Zentáról – emelte ki Csányi Tamara szervező. Hozzátette, hogy a gyerekek változatos mesékkel készültek, egyetlen történet sem ismétlődött, így a közönség és a zsűri 21 különböző ...
|
|
|
A méztermelés szempontjából, különösen a repceméz tekintetében, eddig inkább közepes, sőt gyengébb évnek ígérkezik az idei Vajdaságban. A legnagyobb gondot idén is az időjárás okozta, ugyanakkor az akácból legalább valamennyi mézet sikerült pergetni, ami az elmúlt évekhez viszonyítva már önmagában is pozitívumnak számít, derült ki a méhészek beszámolóiból.
Az idei tavasz több hullámban hozott lehűlést, erős szelet és helyenként ...
|
|
|
Közeleg a tanév vége. A tanulók és az iskolák számára egyaránt kihívásokkal teli ez az időszak. A diákok azért aggódnak, hogy sikerül-e az érettségi vizsgájuk, és olyan szakra iratkozhatnak-e, amilyenre szeretnének, az iskolák pedig abban reménykednek, hogy az új tanévben is sikerül feltölteniük a diáklétszámot a minisztérium által jóváhagyott szakirányokon.
Papdi István, mezőgazdasági technikus szakon érettségiző tanuló ...
|
|
|
Egyre többen érdeklődnek, hogy mikor virágzik a Tisza. A június közepe táján, 10-e és 15-e között esedékes látványos kérészrajzásra sokan kíváncsiak. Kevés hasonló természeti csodában lehet részünk szűkebb pátriánkban. Az idei kérésznász előjelei már csalhatatlanul mutatkoznak a Tisza egyes szakaszain, különösen ott, ahol a folyóvíz sodrása miatt a meder nem tud eliszaposodni. Ilyen ideális, szilárd aljzatú, agyagos medrű tiszavirág-élőhely a Magyarkanizsa ... |
|
|
Első alkalommal adott otthont Szerbia a balneológia és klimatológia területét érintő témák világkongresszusának.
A banja koviljačai gyógyfürdőben megtartott nemzetközi szakmai találkozón a világ számos országából érkezett kutatók és orvosok osztották meg tapasztalataikat a gyógyvizek, gyógyiszapok és a klímaváltozás egészségügyi hatásai kapcsán.
Dr. Klímó Attila, a Magyarkanizsai Gyógyfürdő főorvosa elmondta: ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
November 9-én 17.00 órától a József Attila Könyvtárban a Magyar Művészeti Akadémia ismert alkotói vallanak a művészeten keresztül életükről, hitvallásukról.
Tamás Menyhért író, költővel és Rátóti Zoltán színművésszel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a MMA levelező tagja beszélget.
A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.
Az est szervezői a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.
A belépés díjtalan.
Tamás Menyhért
író, költő
Hadikfalva (Románia), 1940. július 24.
Szülei a Bácskában való letelepedés után menekültek Dunántúlra. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Érettségi után Budapestre költözött, két esztendeig segédmunkásként dolgozott, majd miután (1961-1963 között elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját) hét évig üzemi lapos újságíróként dolgozott. 1968-ban került a Népszava szerkesztőségébe, előbb irodalmi rovatot, 1987-1990 között a kulturális rovatot vezette, 1990-1991 között pedig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. 1986-2008 között a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1993-1994 között pedig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának tagja. 1996-2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnökségi tagja, 1999-2005 között pedig alelnöke. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él.
Díjak: József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Arany János-díj (2009), Balassi Bálint Emlékkard (2011), Babérkoszorú-díj (2015)
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.
Rátóti Zoltán
színművész
1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Pécsi Györgyi
1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.
Az MMA levelező tagja.
Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012)
|
|
|
|
|
|
