| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.12.
Folytatódnak a megkezdett fejlesztések 2026-ban is

Több területen is egyszerre történnek fejlesztések és beruházások Magyarkanizsa községben. A helyi önkormányzat a 2026-os költségvetésébe számos tételt felvett, amelyek ezt tükrözik is. Ilyenek például a gazdasági ágazatokat erősítő projektek, vagy a turizmus-, illetve az infrastruktúra-fejlesztések és a helyi közösségek kezdeményezéseinek a megvalósítása is.  


A 2026-os évben is folytatandó beruházásokat már az elmúlt évben ...

   2026.02.11.
Jónak ígérkeznek a 2025-ös horgosi borok

A tavalyi szárazság ellenére is ízesnek ígérkeznek a termelők szerint az 2025-ös horgosi borok. A kevés csapadék miatt szerényebb volt a szüret, de a gyümölcs cukortartalma az eddigi évek legmagasabbja volt. Ennek eredményeként magas alkoholtartalmú, minőségi borok készültek. A homoki nedű egyre közkedveltebb, és egyre többet választják horgosi borokat. 


A Horgos környéki borok számos hazai és nemzetközi díjat nyertek az elmúlt években. ...

   2026.02.11.
Szűrővizsgálatok mindenkinek!

Magyarkanizsa településein is elérhetőek azok az egészségügyi szűrővizsgálatok, melyeket betegkönyvvel bárki igénybe vehet, akinek lakcíme a község területén van. A szűrővizsgálatokat a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és a depresszió megelőzése érdekében szervezik február 24-étől március 20-áig a Magyarkanizsai Egészségház rendelőiben. A program ezúttal egy sikeres önkormányzati pályázatnak köszönhetően valósulhat meg, melynek támogatója ...

   2026.02.10.
Farsangoltak Kispiacon is

Farsangi kreatív kuckó néven tartottak kézműves foglalkozást Kispiacon. A Jókai Mór Művelődési Egyesületben a farsangi szokásokat ismertették meg a gyerekekkel. 


A program közös kézműveskedéssel vette kezdetét, ahol különféle technikával és anyagok felhasználásával farsangi álarcokat és asztali díszeket készítettek a gyerekek. A gyerekek szeretik a farsangi időszakot, hiszen ezek a napok a mulatságról és a hangoskodásról szólnak. 


   2026.02.09.
Kimeríthetetlen zeneszeretet

A magyarkanizsai nyugalmazott zenepedagógus, karnagy, Losoncz Piroska odaadó és szerteágazó munkáját nemrég a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díjjal ismerte el. A pedagógus 2022-ben átvette a Magyar Bronz Érdemkeresztet, de felsorolni is nehéz lenne, mennyi mindent ért el a pályája során, és a hatására hányan léptek a zene útjára. 
* Hogyan került közel a zenéhez, és milyen élmények vezették később a zenetanári pálya felé? 

 
Keresés
 

   2017.11.07.
Vallomások a művészetről

November 9-én 17.00 órától a József Attila Könyvtárban a Magyar Művészeti Akadémia ismert alkotói vallanak a művészeten keresztül életükről, hitvallásukról.
Tamás Menyhért író, költővel és Rátóti Zoltán színművésszel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a MMA levelező tagja beszélget.
A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.
Az est szervezői a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.
A belépés díjtalan.

Tamás Menyhért
író, költő
Hadikfalva (Románia), 1940. július 24.
Szülei a Bácskában való letelepedés után menekültek Dunántúlra. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Érettségi után Budapestre költözött, két esztendeig segédmunkásként dolgozott, majd miután (1961-1963 között elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját) hét évig üzemi lapos újságíróként dolgozott. 1968-ban került a Népszava szerkesztőségébe, előbb irodalmi rovatot, 1987-1990 között a kulturális rovatot vezette, 1990-1991 között pedig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. 1986-2008 között a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1993-1994 között pedig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának tagja. 1996-2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnökségi tagja, 1999-2005 között pedig alelnöke. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él.
Díjak: József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Arany János-díj (2009), Balassi Bálint Emlékkard (2011), Babérkoszorú-díj (2015)
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.

Rátóti Zoltán
színművész
1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Pécsi Györgyi
1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.
Az MMA levelező tagja.
Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012)