| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.04.
Névadójára emlékezett az oromhegyesi Arany János iskola

A Vajdaságban csak az oromhegyesi általános iskola viseli Arany János nevét. Igaz, az intézménynek három épülete van, így minden évben március 2-án, a költő születésnapján, idén a hétvége miatt már elsején, három tagozaton is megemlékeznek a költőről az iskolanapi ünnepségek keretében: Oromhegyesen, Oromon és Tóthfaluban. 
Az idei központi rendezvényt Oromhegyesen tartották, ahol egy nagyszerű, zenés-táncos-humoros produkcióval rukkoltak ki ...

   2024.03.04.
Gazdag Ág több mint három évtizede

Tiszta udvar, rendes ház - ez volt a 36. Gazdag Ág témája. Az Oromhegyesen megszervezett hagyományőrző rendezvényen idén 11 vajdasági csapat vett részt, vetélkedett egymással. 
Kiállítás, anekdotamesélés, népdalok - mindez a Gazdag Ágon. Minden csapat más-más témát dolgozott fel, a kispiaciak az idén a régi ólakkal, azon belül is a tyúkólakkal foglalkoztak. 
A magyarkanizsai csapat témája a polgári udvar volt. Az ehhez kapcsolódó eszközöket, ...

   2024.03.04.
Megújul a tóthfalui kultúrotthon

Tóthfaluban átadták a helyi kultúrotthon felújított szanitáris objektumát, mely beruházás támogatója Magyarkanizsa önkormányzata volt. Az épületen legalább negyven éve nem voltak nagyobb felújítások, pedig egyre nagyobb volt az igény a falu polgárai részéről, hogy az objektum nagyterme különféle események helyszíne legyen. 
Ezentúl megfelelő higiéniai körülmények között szervezhetnek különféle rendezvényeket, de azon lesznek, hogy a közeljövőben ...

   2024.02.28.
Lakossági fórum Oromon

Az oromi gazdáknak tartottak fórumot az időszerű mezőgazdasági pályázatokról. Az érdeklődők, elsősorban állattenyésztők és földművesek a helyi művelődési otthonban részletes tájékoztatót hallgathattak meg, és a kérdéseiket is feltehették az illetékeseknek. 
Dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Alap igazgatóját és Tóbiás Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjét Erdélyi Olivér, Orom Helyi Közösség ...

   2024.02.27.
Sor a falugazdászoknál

Április elsejéig kérhetik a szerbiai bejegyzett gazdaságok a növénytermesztés után igényelhető hektáronkénti 18 ezer dinár juttatást. 
Továbbra is több órát kell várakozni a termelőknek a falugazdász irodákban, hogy fel tudják újítani a vetésforgót és igényelhessék a növénytermesztők a területalapú támogatást. Az első információk szerint a termelőknek erre egy hónap áll rendelkezésükre, viszont az illetékes minisztérium a támogatás igénylésének ...

 
Keresés
 

   2017.11.07.
Vallomások a művészetről

November 9-én 17.00 órától a József Attila Könyvtárban a Magyar Művészeti Akadémia ismert alkotói vallanak a művészeten keresztül életükről, hitvallásukról.
Tamás Menyhért író, költővel és Rátóti Zoltán színművésszel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a MMA levelező tagja beszélget.
A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.
Az est szervezői a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.
A belépés díjtalan.

Tamás Menyhért
író, költő
Hadikfalva (Románia), 1940. július 24.
Szülei a Bácskában való letelepedés után menekültek Dunántúlra. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Érettségi után Budapestre költözött, két esztendeig segédmunkásként dolgozott, majd miután (1961-1963 között elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját) hét évig üzemi lapos újságíróként dolgozott. 1968-ban került a Népszava szerkesztőségébe, előbb irodalmi rovatot, 1987-1990 között a kulturális rovatot vezette, 1990-1991 között pedig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. 1986-2008 között a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1993-1994 között pedig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának tagja. 1996-2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnökségi tagja, 1999-2005 között pedig alelnöke. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él.
Díjak: József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Arany János-díj (2009), Balassi Bálint Emlékkard (2011), Babérkoszorú-díj (2015)
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.

Rátóti Zoltán
színművész
1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Pécsi Györgyi
1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.
Az MMA levelező tagja.
Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012)