| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.17.
Bemutatták a Határtalan édességek című kötetet

A szerzők a határon túli magyar cukrászat elfeledett, ám annál értékesebb örökségét gyűjtötték össze. 
Az egykori magyarkanizsai Longa cukrászda, a szabadkai Bódis és Blaha Lujza cukrászda, valamint az újvidéki Dornstädter története is helyet kapott a Határtalan édességek című kötetben, amelyet kedd délután mutattak be Magyarkanizsán. Bihari Zoltán és Vojtek Éva könyve nem csupán régi cukrászdák történetét idézi fel, a 19. század végéig ...

   2026.09.15.
Nyelvi tanfolyamok Magyarkanizsán

Népszerűek Magyarkanizsán a nyelvi képzések. Milyen tanfolyamokra számíthatnak a különböző korosztályok ezen az őszön? Buzás Hedviget, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény oktatásszervezőjét kérdeztük. 


Szerb és angol tanfolyamot szerveznek óvodások számára, de angol nyelvi képzést az általános iskolásoknak is kínálnak. A felnőttek körében is népszerű a nyelvtanulás. A szépkorúak is nyitottak, mert a szellemi frissességükre ...

   2026.09.14.
Szent Mihály-napi falutalálkozó Oromhegyesen

A falutalálkozó célja a térség hagyományainak és kulturális örökségének megőrzése, valamint a helyi közösség erősítése volt. 


A rendezvény alkalmi műsorral kezdődött, ahol a helyi fiatalok mellett a moholi gyerekek is színpadra léptek. Az ünnepi beszédben Nebojša Rakić alpolgármester az esemény közösségépítő szerepét hangsúlyozta, emellett arról is beszélt, milyen lehetőségeket kínálnak a fiataloknak és a rászorulóknak a Vidékfejlesztési ...

   2026.09.14.
250 éves a martonosi templom

Ünnepi szentmisével, közösségi összefogással és a hitükhöz való ragaszkodással ünnepelték Martonoson a Mária Neve templom búcsúját. Az idei ünnep különleges jelentőséggel bír, a templom fennállásának 250. évfordulóját is megünnepelték. A jeles alkalomból Fazekas Ferenc megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. 


A templombúcsú minden évben fontos esemény a martonosi hívők életében. Idén a kettős ünnep különleges jelentőséggel ...

   2026.09.10.
Magyarázat a Tisza vizének minőségével kapcsolatban

Reagált Magyarkanizsa önkormányzata a nyilvánosságban felmerült kérdésekre. Miután a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) ma délelőtt a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet június 29-ei keltezésű jelentésére hivatkozva azt az állítást tett közzé a közösségi médiában, hogy a magyarkanizsai strand pontonjánál vett vízminta elemzését követően a Tiszát a szóban forgó mintavételi helyen június végén alkalmatlannak minősítették a fürdőzésre, az öntözésre, ...

 
Keresés
 

   2017.11.07.
Vallomások a művészetről

November 9-én 17.00 órától a József Attila Könyvtárban a Magyar Művészeti Akadémia ismert alkotói vallanak a művészeten keresztül életükről, hitvallásukról.
Tamás Menyhért író, költővel és Rátóti Zoltán színművésszel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a MMA levelező tagja beszélget.
A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.
Az est szervezői a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.
A belépés díjtalan.

Tamás Menyhért
író, költő
Hadikfalva (Románia), 1940. július 24.
Szülei a Bácskában való letelepedés után menekültek Dunántúlra. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Érettségi után Budapestre költözött, két esztendeig segédmunkásként dolgozott, majd miután (1961-1963 között elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját) hét évig üzemi lapos újságíróként dolgozott. 1968-ban került a Népszava szerkesztőségébe, előbb irodalmi rovatot, 1987-1990 között a kulturális rovatot vezette, 1990-1991 között pedig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. 1986-2008 között a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1993-1994 között pedig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának tagja. 1996-2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnökségi tagja, 1999-2005 között pedig alelnöke. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él.
Díjak: József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Arany János-díj (2009), Balassi Bálint Emlékkard (2011), Babérkoszorú-díj (2015)
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.

Rátóti Zoltán
színművész
1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Pécsi Györgyi
1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.
Az MMA levelező tagja.
Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012)