| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.13.
Bemutatták Molnár Tibor első világháborús temetőkről szóló kötetét

Zenta és Budapest után kedd este Magyarkanizsán, a József Attila Könyvtárban is bemutatták Molnár Tibor zentai levéltáros Magányos sír című kötetét, amely a Vajdaság és Belgrád területén található, első világháborús osztrák-magyar katonai temetőket, emlékműveket veszi lajstromba.
A szerző a sajtó munkatársainak nyilatkozva elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt kezdett a témával foglalkozni. Miközben az első világégés történéseit kutatta rájött, ...

   2025.03.12.
Megkezdték az iskola-előkészítős gyermekek egészségügyi felmérését

Magyarkanizsa községben 155 iskola-előkészítős gyermeket tartanak számon. A tavalyihoz képest mintegy 30 gyerekkel kevesebb kezdi majd meg szeptemberben iskolás éveit. A községben nagyban folyik a gyermekek orvosi vizsgálata az iskolába iratkozáshoz.
Már nagyban tart az iskola-előkészítős gyermekek orvosi vizsgálata. A vizsgálat kötelező minden olyan gyermek számára, aki ősszel iskolába indul. Az oktatási intézmény és a Magyarkanizsai Egészségház előzetesen ...

   2025.03.11.
Jól jön a támogatás a gazdáknak

Az alacsony felvásárlási árak, a gyenge kereslet és az aszály miatt igencsak nehéz helyzetben vannak a termelők. Jelenleg a támogatások összege az, ami biztos pénzt hoz egy-egy gazdaságban.
A területalapú támogatás összegét az illetékes minisztérium három évvel ezelőtt emelte 18 ezer dinárra, előtte 9, míg korábban ettől is alacsonyabb volt. Az összeg emelkedésére nagy szükség volt, vallják a termelők, hiszen a jelenlegi alacsony felvásárlási árakkal ...

   2025.03.11.
A feljutás a cél

Az adorjáni Tisza a szabadkai körzeti kupa elődöntőjében a Szerb Liga vajdasági csoportjában szereplő Vrbas felett aratott 2:1-es győzelemmel hangolt a bajnoki idény tavaszi folytatására. A két csapat az elmúlt időszakban kétszer is „összefutott”, a hivatalos összecsapást barátságos mérkőzés előzte meg, akkor 2:2-es eredmény született. A Tisza-partiak ambiciózus tervekkel vágnak neki a Vajdasági Liga folytatásának, céljuk egyértelműen a feljutás.

   2025.03.11.
Horgos, a folytonosan újjáéledő település

Idén van Horgos első írásos említésének 950. évfordulója. Az államalapítás után már 1075-ben okiratokban szerepel Horgas halászfalu neve, a felső-magyarországi Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként tűnik fel egy lajstromban. 1230 körül már temploma is volt a falunak, de 1241-ben a Batu kán vezette mongol sereg templomával együtt az egész falut eltörölte a föld felszínéről. A legújabb kutatások szerint a pusztítás ellenére Horgos újjáéledt, s még legalább ...

 
Keresés
 

   2017.11.07.
Vallomások a művészetről

November 9-én 17.00 órától a József Attila Könyvtárban a Magyar Művészeti Akadémia ismert alkotói vallanak a művészeten keresztül életükről, hitvallásukról.
Tamás Menyhért író, költővel és Rátóti Zoltán színművésszel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a MMA levelező tagja beszélget.
A est végén a vendégekkel kötetlen beszélgetésre is alkalma lesz a közönségnek.
Az est szervezői a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár.
A belépés díjtalan.

Tamás Menyhért
író, költő
Hadikfalva (Románia), 1940. július 24.
Szülei a Bácskában való letelepedés után menekültek Dunántúlra. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Érettségi után Budapestre költözött, két esztendeig segédmunkásként dolgozott, majd miután (1961-1963 között elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját) hét évig üzemi lapos újságíróként dolgozott. 1968-ban került a Népszava szerkesztőségébe, előbb irodalmi rovatot, 1987-1990 között a kulturális rovatot vezette, 1990-1991 között pedig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. 1986-2008 között a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1993-1994 között pedig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának tagja. 1996-2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnökségi tagja, 1999-2005 között pedig alelnöke. 2010 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él.
Díjak: József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Arany János-díj (2009), Balassi Bálint Emlékkard (2011), Babérkoszorú-díj (2015)
Verseiben, regényeiben a bukovinai székelyek tragikus élményeit, a Kárpát-medencei kisebbségek sorsközösségeit örökíti meg. Műveiből számos hangdráma készült.

Rátóti Zoltán
színművész
1960-ban született. 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt majd 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004-2011 között a Nemzeti Színház színésze. 2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt. 2016-től ismét a Nemzeti Színház művésze. Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Pécsi Györgyi
1958-ban született. 1976-1980 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1980-1984 között tanított, majd Budapesten dolgozott könyvtárosként. 1984 óta jelennek meg művei. 1990-től a Széphalom Könyvműhely szerkesztője, 1993-1996 között pedig igazgatója volt. 1996-1998 között szabadfoglalkozású volt. 1998 óta az Új Könyvpiac szerkesztője, 2002 óta felelős szerkesztője. Főleg a határon túli kortárs magyar irodalommal, költészettel foglalkozik.
Az MMA levelező tagja.
Díjak: Pro Literatura-díj (2000); Kölcsey-díj (2002); József Attila-díj (2005); Székelyföld-díj (2009), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Hídverő-díja (2012)