| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.04.24.
Pályázhatnak támogatásokra a községbeli gazdák

A Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Költségvetési Pénzalap programjának köszönve ebben az évben is több területen pályázhatnak a Magyarkanizsa községbeli gazdák. Az önkormányzat 8,5 millió dinárt látott elő erre. 
Magyarkanizsa községben már évekre visszamenőleg pályázhatnak az önkormányzat közreműködésével a termelők. Több kategóriában, például a földutak javítására, a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésére, ...

   2024.04.23.
Nagy érdeklődés a tervezett szakok iránt

Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban. 
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek. 
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ...

   2024.04.19.
Tréfás tanári hangverseny Magyarkanizsán

A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán. 
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők. 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két ...

   2024.04.18.
Kis olimpiai játékokat tartottak Tóthfaluban

A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ...

 
Keresés
 

   2017.07.21.
Helyszíni tudósítás Tusványosról

Július 19-én 28. alkalommal nyílt meg a székelyföldi Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, melyen társadalmi, nemzetpolitikai, világpolitikai és gazdasági vonatkozású előadásokat, beszélgetéseket, az esti órákban pedig koncerteket tartottak számos egyéb, a legkülönbözőbb korosztályoknak szervezett foglalkozás mellett. A szabadegyetem konzervatív világszemléletet követ, nagy hagyományra tekint vissza és egészében felöleli a Kárpát-medencei magyarság problémáit, mindennapjait.

A tábor előadásai 28 sátorban zajlottak egész nap. A megnyitót követően a Lőrincz Csaba-sátor egyik témája a Kárpát-medencei önkormányzatiság volt – erdélyi és más magyarországi, határon túli községek vezetői osztották meg tapasztalataikat a témával kapcsolatban. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere az eseményen kiemelte, a Kárpát-medencei magyar önkormányzatok esetében a legnagyobb kihívásnak az elvándorlás számít. Az önkormányzatok vezetése ennélfogva sokkal több menedzselési technikai tudást igényel – fogalmazott. Nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy az elvándorlás szélesebb, társadalmi jellegű problémának számít, gazdasági okok vezetik, a községeknek azonban meg van kötve a kezük a gazdasági szektor béreinek a nagyságát illetően, nem tud azokra kihatni. Fejsztámer szerint a legfontosabb a kisebbségi közösségek számára az, hogy érdekvédelmi szervezeteik, pártjaik odafigyeljenek az adott térségben zajló folyamatokra akkor is, ha nincsenek döntéshozási helyzetben. Úgy értékelte, a Vajdasági Magyar Szövetség e tekintetben a vajdasági önkormányzatokban magára maradt, egyedül kell a problémák rendezésén dolgoznia.

 Bővebben:




„Mi vagyunk a szabadság, mi vagyunk Európa!”