| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Négynapos kaláka volt az Ilonafalu melletti Baráthok-kútjánál május 11. és 14. között. A tavaly megkezdett felújítás során egy szabadtéri fürdőhelyet alakítottak ott ki az önkéntesek, amely nyáron igen látogatott volt. Most mintegy harmincan dolgoztak a munkálatok folytatásán.
A kaláka folytatására a magyarkanizsaiak mellett érkeztek önkéntesek Bakonyszentlászlóról, Kapolcsról és Budapestről, illetve Szabadkáról, Temerinből, Zentáról, Óbecséről és Felsőhegyről is. A kalákásoknak tavaly is és az idén is a Baráthok-kútja melletti Rekecki-tanyán biztosítottak szállást Ilonafalván.
Az önkéntesek vízhatlan kezelésnek vetették alá a vályúkat, szikkasztó medencét alakítottak ki, a vízben álló pagodára nádtetőt raktak, járdát építettek a fürdőmedencék köré és újrafestették a területet körülvevő kerítést. A tervek szerint ősszel tovább folytatódik a munka.
A munkálatokat a Szerbiai Ifjúsági és Sportminisztérium mellett a községi önkormányzat és Magyarkanizsa helyi közössége támogatta.
Bővebben:
Letöltés: Kaláka tavasszal, kaláka ősszel
Négynapos kaláka az Ilonafalu melletti Baráthok-kútjánál
Móvában csinosodik a Baráthok kútja
Tavaszi kaláka
|
|
|
|
|
|
