| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
Kezdetét vette a napraforgó betakarítása Magyarkanizsa községben. A termés gyér, az érintettek úgy vélik, hogy jó, ha a hozam holdanként eléri átlagosan a 10-12 mázsát. Az ára jelenleg 40 dinár, viszont várhatóan ez az összeg hamarosan emelkedni fog.
Orom határában az elmúlt pár napban a kombájnok már elkezdték betakarítani a napraforgót. Elsőként mindig a beteg vagy időközben besült parcellákat takarítják be. Az időjárás az utóbbi hetekben ... |
|
|
Tóthfalu ad otthont augusztus 13–17. között a Hagyományok Háza Hálózat-Vajdaság IV. Népi kézműves táborának. A résztvevők nemcsak a mesterségek titkaiba pillanthatnak be, hanem mára szinte feledésbe merült technikákat is kipróbálhatnak.
Eleink mesterségei kelnek újra életre Tóthfaluban, bársonymintázás, nyomódúcok, kosárfonás szerepelnek a palettán, és gyógynövények illata tölti be augusztus 13–17. között a IV. Népi kézműves ... |
|
|
Egyre több helyi lakos látogat ki az oromi Malomfesztiválra, ami annak is köszönhető, hogy számukra ingyenes a belépés, és egyre több külföldi is megfordul ezen, a környéken egyedülálló fesztiválon, melynek hangulata, varázsa rabul ejt mindenkit.
Az egész napos programok egymást érik, este pedig több helyszínen szól a különböző stílusú zene, tehát nincs olyan, hogy valaki ne találjon kedvére valót. A gyermek- és állatbarát rendezvényen anyukák ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Oromot és Csantavért mintegy húsz percnyi autókázás választja el egymástól, ha a nyári utat használják, ám a rossz idő beköszöntével körülményes és hosszadalmas az eljutás A-ból B-be, esetükben Oromról Csantavérre vagy visszafelé. A Szabadka felé vezető autóúton kell átrobogni ahhoz, több kilométeres kitérővel, hogy az utas célba érkezzen. Ezt kiküszöbölendő fognak össze a gazdák tavasszal, hogy mintegy tizenöt traktor segítségével elegyengessék a földes utat, hogy aztán a vásáridény kezdetével zavartalanul és percek alatt érjenek át az egyik faluból a másikba. A távoli időkre nyúlik vissza az, hogy az oromiak Csantavért előnyben részesítik. Valamikor sokat jártak oda, akár vásárra, akár beszerző körútra, de még templomba is. Tavaly felismerték a vezetők, hogy papírformában is nyomatékot kell adniuk a jó viszonynak, éppen ezért novemberben, az oromi falunap alkalmával együttműködési szerződést írt alá a két helyi közösség elnöke. Lékó Róbert, Orom helyi közösségének elnöke, az egyik aláíró fél, fontos lépésnek ítélte meg akkor is és most azt, hogy a falujától karnyújtásnyira lévő Csantavérrel jó és gyümölcsöző kapcsolatot ápoljanak továbbra is, és ezért minden lehetőséget meg is ragad.
Az együttműködés kapcsán a Magyar Szóban jelent meg az oromi helyi közösség vezetőjével készült interjú.
Bővebben:
|
|
|
|
|
|
