| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
| Oktatás |
  

   2017.02.23.
Diákíró lányregénye az oromi iskolában

Abban ma már nincs semmi rendkívüli, ha egy író és műve általános iskolában mutatkozik be, az viszont, ha az az író történetesen egy 12 éves, hatodikos diáklány, aki 11 évesen regényt írt, ami aztán könyv formájában meg is jelent, egyenesen csodának számít. A csodát meg minden gyerek szereti. Az azonban már nem csoda, hogy ezek után az oromi Arany János Általános Iskola kisdiákjai felettébb kíváncsian és túláradó szeretettel fogadták kortárs írópajtásukat és a könyvbemutató moderátoraként az ifjú írópalántával érkezett Horváth Noémit, a Csóka Művelődési és Oktatási Központ megbízott igazgatóját.

Mivel Szemerédi Fanny könyvének néhány példányát az oromi iskolának adományozta, magától értetődött, hogy a diákok részleteket olvassanak fel a regényből. Az interaktívra sikeredett könyvbemutatón az oromi diákok kérdeztek, Fanny készséggel válaszolt. A kisdiákok ráadásként verses összeállítással is köszöntötték vendégeiket. A bő egy iskolai óra nagyon kedélyesen, kiváló hangulatban telt, az ifjú szerző is láthatóan jól érezte magát, hiszen neki sem éppen mindennapos esemény, hogy gyerekként gyerekeknek mesél regénye születéséről.

Szemerédi Fannynak az oromi volt a sorrendben ötödik, de kétségtelenül az egyik legsikeresebb könyvbemutatója, hiszen kortársai között kellett “íródeákként” bemutatkoznia. Természetesen korábban lakhelyén, Csókán is megtelt a városi könyvtár olvasóterme, az pedig egyenesen hab a tortán, hogy szülővárosában a regényt felvették a kötelező olvasmányok sorába. A könyv nagy érdeklődést váltott ki Zentán, Adán valamint Szegeden is, és őszintén reméljük, hogy a nagyszerű alkotással és szerzőjével mihamarabb megismerkednek vidékünk minden magyar általános iskolájának diákjai.

Bővebben:




Egy "csókai csoda" az oromi általános iskolában