| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Megszokhattuk már, hogy Tóthfalu az a kis gyöngyszem, ahol mindig történik valami. Ha kell, összefognak és önerőből építkeznek, de pályázatokat is benyújtanak, hogy fiatal és idős karonfogva alkosson valami újat vagy továbbvigye a régit. A NIS pályázatának köszönhetően az idei telet sem töltötték tétlenül, mert egyszerre három tábor is zajlott, és még koránt sincs vége. A Nyers István Akadémia labdarúgói focitáborban, a faluban tanuló zenészpalánták zenetáborban voltak, míg a régi mesterségeket kézművestáborban sajátították el a gyerekek a helybeli asszonyoktól az ifjúsági otthonban.
A gyerekek a szövés, a fonás, a hímzés, a táskakészítés fortélyait lesték és tanulták el az idősebb korosztálytól, érdekes módon örömmel jöttek el a számítógép elől. Zsoldos Rózsa szervező elmondása szerint a harminc gyerek már hónapok óta tanulja ezeket a régi mesterségeket, de a téli szünetben még több idő jutott az effajta foglalkozásokra. A zenészekkel Berec Katinka foglalkozott, aki az akadémia egyik nevelőtanára, nem mellesleg a kántori teendőket is ellátja Tóthfaluban és Oromon.
Bővebben:
Csikós Árpád az egyik példakép
|
|
|
|
|
|
