| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 November 12-én a Művészetek Házának nagyszínpadán a néphagyomány kedvelőinek és művelőinek énekhangjáé volt a főszerep. Az Élő népzene – népdalkörök találkozóján a helybeli Cifraszűr népdalkórus szervezésében mintegy száz népdalénekes fakadt dalra, továbbadva, áthagyományozva tudását az arra fogékonyaknak, vagy egyszerűen csak a füleknek és lelkeknek becses, gyógyító, örömteli pillanatot ajándékozva. A fellépők, akik egy egész estét betöltő műsor keretében szórakoztatták a közönséget és daloltak saját örömükre, Oromról, Oromhegyesről, Adorjánról, Tóthfaluból, Kispiacról, Palicsról utaztak, hogy a házigazda magyarkanizsaiak mellett ők is részesei legyenek az Élő népzenének, a rendezvény elnevezéséhez hűen. Az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület elnöke, dr. Sarnyai Zoltán köszöntőjében hangsúlyozta, hogy közösségteremtőnek szánták ezt az összejövetelt, és nem attól szépek az effajta rendezvények, mert minden intonáció és dallam makulátlanra, tökéletesre sikeredik, hanem attól, hogy eggyé válik a fellépő és a közönség.
A tizenegy műsorszám között nemcsak népdalok csendültek fel, hanem egy táncos előadás is bemutatásra került, továbbá a citerások, köcsögdudások először saját egyesületükkel szerepeltek, de a későbbiekben a zenei háttért nélkülöző kórusokhoz csatlakozva közös fellépések is születtek.
Bővebben:
Letöltés: Élő népzene – Százan daloltak a Művészetek Házában
„Szebb, ha ketten összedalolnak!
|
|
|
|
|
|
