| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Lékó Lajossal, Magyarkanizsa Pro Urbe-díjasával. Magyarkanizsán a község napján osztották ki a Pro Urbe díjakat azoknak a szervezeteknek és magánembereknek, akik munkájukkal hozzájárultak a város vagy a község jobbá tételéhez. A legrangosabb elismerés a Pro Urbe érdemrend, ami pénzjutalommal is jár. Ennek büszke tulajdonosa idén Lékó Lajos, aki azt vallja, olyan magyarkanizsai ő, aki Tóthfaluban fejti ki tevékenységét. A tóthfalusi születésű, négy unokával büszkélkedő nagytata több éve nyugdíjas, de a szíve csücskében lévő Magyarkanizsa mellett a tóthfalusi élet aktív résztvevője.
A beszélgetés a Magyar Szó magyarkanizsai irodájában zajlott, amelyről érdekesmód két mondatváltás után kiderült, Lékó Lajos irodája volt valamikor, ugyanis a régi betegbiztosító helyén kiépült első montázsépület, amit négy érdekközösség használt, háromnak ő volt az irányítója, így otthon érezve magát mesélt az eddig elért eredményeiről, amelyek kapcsán úgy ítélhették meg, hogy 2016-ban ő a legméltóbb az érdemrend átvételére.
Bővebben:
Letöltés: Tóthfalusi fejlesztések a Pro Urbe-díjas szemével – Beszélgetés a Pro Urbe érdeméremben részesült Lékó Lajossal
Csapatmunka éltető közösségben
|
|
|
|
|
|
