| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1944-ben ártatlanul kivégzett 51 adorjáni magyar áldozatra emlékeztek október 31-én Adorjánon a 2001-ben, a falu temetőjében felállított emlékhelynél. Orcsik Károly katolikus plébános egyházi tiszteletadását és emlékező szavait követően alkalmi dalok hangzottak el az adorjáni asszonykórus előadásába, majd Muhi Alekszandra diáklány szavalta el az ugyancsak adorjáni Bognár Irma erre az alkalomra írt versét. A helyi közösség tanácsának elnöke, Borsos Csaba az áldozatok hozzátartozójaként rója le kegyeletét az emlékhelynél minden év október 31-én. Az áldozatok névsorának felolvasása után a megjelentek az emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Mindenszentek napján a horgosi és a martonosi katolikus temetőben is megemlékeztek a 72 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett magyar áldozatokról. A horgosi megemlékezés előtt Gutási Ákos katolikus plébános szentmisét mutatott be, majd megáldotta az áldozatok emlékhelyét. Alkalmi művelődési műsorral felléptek a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai is. Megemlékező beszédet Vass Zoltán helybeli történész mondott, amelyben egy híres horgosi ember nekrológjából idézett. „Az ember először fizikai értelemben hal meg. Másodszor akkor, amikor szerettei szívéből is kiveszik az emléke, harmadszor pedig, amikor besüppedt sírhantját gaz lepi el.”
A megemlékezés végén a megjelentek a mintegy hetven horgosi és tizenöt környékbeli áldozat nevét tartalmazó emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Martonoson Savelin Zoltán plébános egyházi megemlékezését követően Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez, akinek nagyapja is az áldozatok között van, és aki már több mint egy évtizede küzd a ’44-es áldozatok bűnösségének eltörléséért és a hozzátartozóknak járó állami kárpótlásért. Az alkalmi kultúrműsor és az emlékező szavak után a hozzátartozók és a jelen lévő közéleti személyiségek megkoszorúzták a ’44-es martonosi áldozatok jelképes sírhelyét. Szentmisére a megemlékezés után a temető kápolnájában került sor.
Bővebben:
Az adorjáni ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek
Megemlékezés Horgoson és Martonoson
A megbékélés feltétele a tisztességes kegyeletadás
A Tisza lett a sírjuk
A temetőben kellene nyugodniuk
Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én
|
|
|
|
|
|
