| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Zenta és Budapest után kedd este Magyarkanizsán, a József Attila Könyvtárban is bemutatták Molnár Tibor zentai levéltáros Magányos sír című kötetét, amely a Vajdaság és Belgrád területén található, első világháborús osztrák-magyar katonai temetőket, emlékműveket veszi lajstromba.
A szerző a sajtó munkatársainak nyilatkozva elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt kezdett a témával foglalkozni. Miközben az első világégés történéseit kutatta rájött, ... |
|
|
Magyarkanizsa községben 155 iskola-előkészítős gyermeket tartanak számon. A tavalyihoz képest mintegy 30 gyerekkel kevesebb kezdi majd meg szeptemberben iskolás éveit. A községben nagyban folyik a gyermekek orvosi vizsgálata az iskolába iratkozáshoz.
Már nagyban tart az iskola-előkészítős gyermekek orvosi vizsgálata. A vizsgálat kötelező minden olyan gyermek számára, aki ősszel iskolába indul. Az oktatási intézmény és a Magyarkanizsai Egészségház előzetesen ... |
|
|
Az alacsony felvásárlási árak, a gyenge kereslet és az aszály miatt igencsak nehéz helyzetben vannak a termelők. Jelenleg a támogatások összege az, ami biztos pénzt hoz egy-egy gazdaságban.
A területalapú támogatás összegét az illetékes minisztérium három évvel ezelőtt emelte 18 ezer dinárra, előtte 9, míg korábban ettől is alacsonyabb volt. Az összeg emelkedésére nagy szükség volt, vallják a termelők, hiszen a jelenlegi alacsony felvásárlási árakkal ... |
|
|
Az adorjáni Tisza a szabadkai körzeti kupa elődöntőjében a Szerb Liga vajdasági csoportjában szereplő Vrbas felett aratott 2:1-es győzelemmel hangolt a bajnoki idény tavaszi folytatására. A két csapat az elmúlt időszakban kétszer is „összefutott”, a hivatalos összecsapást barátságos mérkőzés előzte meg, akkor 2:2-es eredmény született. A Tisza-partiak ambiciózus tervekkel vágnak neki a Vajdasági Liga folytatásának, céljuk egyértelműen a feljutás.
|
|
|
Idén van Horgos első írásos említésének 950. évfordulója. Az államalapítás után már 1075-ben okiratokban szerepel Horgas halászfalu neve, a felső-magyarországi Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként tűnik fel egy lajstromban. 1230 körül már temploma is volt a falunak, de 1241-ben a Batu kán vezette mongol sereg templomával együtt az egész falut eltörölte a föld felszínéről. A legújabb kutatások szerint a pusztítás ellenére Horgos újjáéledt, s még legalább ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1944-ben ártatlanul kivégzett 51 adorjáni magyar áldozatra emlékeztek október 31-én Adorjánon a 2001-ben, a falu temetőjében felállított emlékhelynél. Orcsik Károly katolikus plébános egyházi tiszteletadását és emlékező szavait követően alkalmi dalok hangzottak el az adorjáni asszonykórus előadásába, majd Muhi Alekszandra diáklány szavalta el az ugyancsak adorjáni Bognár Irma erre az alkalomra írt versét. A helyi közösség tanácsának elnöke, Borsos Csaba az áldozatok hozzátartozójaként rója le kegyeletét az emlékhelynél minden év október 31-én. Az áldozatok névsorának felolvasása után a megjelentek az emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Mindenszentek napján a horgosi és a martonosi katolikus temetőben is megemlékeztek a 72 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett magyar áldozatokról. A horgosi megemlékezés előtt Gutási Ákos katolikus plébános szentmisét mutatott be, majd megáldotta az áldozatok emlékhelyét. Alkalmi művelődési műsorral felléptek a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai is. Megemlékező beszédet Vass Zoltán helybeli történész mondott, amelyben egy híres horgosi ember nekrológjából idézett. „Az ember először fizikai értelemben hal meg. Másodszor akkor, amikor szerettei szívéből is kiveszik az emléke, harmadszor pedig, amikor besüppedt sírhantját gaz lepi el.”
A megemlékezés végén a megjelentek a mintegy hetven horgosi és tizenöt környékbeli áldozat nevét tartalmazó emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Martonoson Savelin Zoltán plébános egyházi megemlékezését követően Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez, akinek nagyapja is az áldozatok között van, és aki már több mint egy évtizede küzd a ’44-es áldozatok bűnösségének eltörléséért és a hozzátartozóknak járó állami kárpótlásért. Az alkalmi kultúrműsor és az emlékező szavak után a hozzátartozók és a jelen lévő közéleti személyiségek megkoszorúzták a ’44-es martonosi áldozatok jelképes sírhelyét. Szentmisére a megemlékezés után a temető kápolnájában került sor.
Bővebben:
Az adorjáni ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek
Megemlékezés Horgoson és Martonoson
A megbékélés feltétele a tisztességes kegyeletadás
A Tisza lett a sírjuk
A temetőben kellene nyugodniuk
Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én
|
|
|
|
|
|
