| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A magyarkanizsai Nagy Szebasztián bronzérmet nyert a 67 kilogrammos mezőnyben a törökországi kötöttfogásúbirkózó-emléktornán.
Nagy az első meccsén az albán Zanellit verte, majd a második fordulóban az Európa-bajnok török Kamalt is legyőzte. Az elődöntőben a Spartacus versenyzőjét a török Firat állította meg, a bronzéremért vívott párharcban azonban Nagy az U23-as Eb-n ezüstérmes török Sarijart legyőzte, és megszerezte a 3. helyet.
|
|
|
Lovas hagyományok, sátortábor, gyermekbarát lovak és igazi nyári kalandok – a Tóthfaluban megszervezett lovas élménytábor ezúttal is maradandó élményeket kínál a legkisebbeknek.
A 7–12 éves gyerekeknek szóló programot az Almás–Vasderes Hagyományápoló Egyesület szervezte, a helyszín pedig a régi iskola épülete volt.
A tóthfalusi lovas élménytábort már hatodik alkalommal rendezték meg, idén harminckilenc résztvevővel. ...
|
|
|
Folyamatos a munka Tóthfaluban, a XI. Juhász Népzenei Táborban. A rendezvény célja nemcsak a hangszeres és énekes tudás fejlesztése, hanem a közösségi zenélés örömének átadása is.
A résztvevők Vajdaság számos pontjáról, sőt Magyarországról is érkeztek.
Mintegy 80 gyermek, fiatal és felnőtt népzenész tölti a hetet Tóthfaluban. A Juhászok Civil Szervezet által szervezett táborban idén is a vonós hangszerek, a tambura és ...
|
|
|
A magyarkanizsai vásártér ismét fesztiválhelyszínné válik július 4-én és 5-én, pénteken és szombaton, ekkor tartják ugyanis a Kanizsa Fesztet, amely tárt karokkal várja az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat egyaránt. A délutáni programok mind ingyenesek, kizárólag a koncertekre kell majd jegyet váltani, azt is a helyszínen. A napijegy ára 1000 dinár, míg a kétnapos jegyért 1800 dinárt kell fizetni. Idén bevezettek ... |
|
|
A Magyarkanizsa községhez tartozó Völgyes a tizenhárom település közül egyike a legkisebbeknek. Ez korántsem jelenti azt, hogy onnan ne nőhetnének ki tehetséges emberek, csak talán kicsit többet kell küzdeniük. Nagyvárosba kerülvén meg kell szokniuk a nyüzsgést, a másfajta élettempót és azt, hogy nem fog mindenki ismerősként üdvözölni az utcán. Pósa Kornélt ez nem tartotta vissza attól, hogy az anyaországban tanuljon. Ami azonban ritkább, hogy ő nem felejtette ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1944-ben ártatlanul kivégzett 51 adorjáni magyar áldozatra emlékeztek október 31-én Adorjánon a 2001-ben, a falu temetőjében felállított emlékhelynél. Orcsik Károly katolikus plébános egyházi tiszteletadását és emlékező szavait követően alkalmi dalok hangzottak el az adorjáni asszonykórus előadásába, majd Muhi Alekszandra diáklány szavalta el az ugyancsak adorjáni Bognár Irma erre az alkalomra írt versét. A helyi közösség tanácsának elnöke, Borsos Csaba az áldozatok hozzátartozójaként rója le kegyeletét az emlékhelynél minden év október 31-én. Az áldozatok névsorának felolvasása után a megjelentek az emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Mindenszentek napján a horgosi és a martonosi katolikus temetőben is megemlékeztek a 72 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett magyar áldozatokról. A horgosi megemlékezés előtt Gutási Ákos katolikus plébános szentmisét mutatott be, majd megáldotta az áldozatok emlékhelyét. Alkalmi művelődési műsorral felléptek a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai is. Megemlékező beszédet Vass Zoltán helybeli történész mondott, amelyben egy híres horgosi ember nekrológjából idézett. „Az ember először fizikai értelemben hal meg. Másodszor akkor, amikor szerettei szívéből is kiveszik az emléke, harmadszor pedig, amikor besüppedt sírhantját gaz lepi el.”
A megemlékezés végén a megjelentek a mintegy hetven horgosi és tizenöt környékbeli áldozat nevét tartalmazó emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Martonoson Savelin Zoltán plébános egyházi megemlékezését követően Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez, akinek nagyapja is az áldozatok között van, és aki már több mint egy évtizede küzd a ’44-es áldozatok bűnösségének eltörléséért és a hozzátartozóknak járó állami kárpótlásért. Az alkalmi kultúrműsor és az emlékező szavak után a hozzátartozók és a jelen lévő közéleti személyiségek megkoszorúzták a ’44-es martonosi áldozatok jelképes sírhelyét. Szentmisére a megemlékezés után a temető kápolnájában került sor.
Bővebben:
Az adorjáni ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek
Megemlékezés Horgoson és Martonoson
A megbékélés feltétele a tisztességes kegyeletadás
A Tisza lett a sírjuk
A temetőben kellene nyugodniuk
Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én
|
|
|
|
|
|
