| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Elkezdődött Magyarkanizsa Község Napjának rendezvénysorozata. A hatnapos, eseményekben gazdag ünnepi megemlékezés a rendkívüli helytörténeti órával vette kezdetét, melyet az általános iskolások számára tartanak meg már évek óta.
A helytörténeti séta minden évben a nyolcadik osztályos tanulókat célozza meg. Az esemény célja a fiatalok helyismeretének és közösségérzetének erősítése. A diákok a városháza épületénél, a nagytemetőben ... |
|
|
Komoly veszélyben vannak a szőlőültetvények Vajdaságban, ugyanis itt is terjed az amerikai szőlőkabóca. Ez a kártevő rovar már Magyarország 22 borvidékéből 17-et elért, és gyors terjedése miatt Vajdaságban is egyre nagyobb az aggodalom.
Az amerikai szőlőkabóca a vajdasági szőlőültetvényekben is károkat okozott és egyre nagyobb veszélyt jelent. A kártevő által terjesztett fitoplazmás betegség akár néhány éven belül teljes terméskiesést is ... |
|
|
A budapesti Udvari Kamaraszínház ezúttal Magyarkanizsára hozta el László király táltos paripája című gyerekelőadását, amit a Művészetek Háza nagytermében láthatott a közönség. Az előadásra a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény növendékei és a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola diákjai is ellátogattak, akiknek nagyon tetszett a darab.
„Volt egy király meg egy lova, és akkor legyőzték a gonoszt. Utána meg az Isten ... |
|
|
Kétnapos tűzoltó képzés zajlik Horgoson a Községi Tűzoltó Szövetség és a Délvidéki Önkéntes Tűzoltó Hálózat szervezésében. A nyolc résztvevő egyesület tagjai csoportos foglalkozásokon vesznek részt, többek között favágási és légzőkészülékes gyakorlatokat végeznek. A képzés témái: a viharkárok utáni kárfelszámolás, légzésvédelem, elsősegélynyújtás és újraélesztés.
Az oktatást magyarországi szakemberek tartják, köztük a ... |
|
|
A fatimai jelenések sorozata 1917-ben, Fatima városának közelében zajlott, összesen hat alkalommal. A római katolikus egyház hivatalos álláspontja szerint a Szűzanya három pásztorgyereknek jelent meg. A legjelentősebb, utolsó jelenés 1917. október 13-án történt, amelyet mintegy hetvenezer ember látott. Erre emlékeznek minden évben Martonoson is, a Szűz Mária neve római katolkus templomban, a Fatimai ünnepség keretein belül. Ilyenkor Martonoson sokkal több ember gyűlik ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1944-ben ártatlanul kivégzett 51 adorjáni magyar áldozatra emlékeztek október 31-én Adorjánon a 2001-ben, a falu temetőjében felállított emlékhelynél. Orcsik Károly katolikus plébános egyházi tiszteletadását és emlékező szavait követően alkalmi dalok hangzottak el az adorjáni asszonykórus előadásába, majd Muhi Alekszandra diáklány szavalta el az ugyancsak adorjáni Bognár Irma erre az alkalomra írt versét. A helyi közösség tanácsának elnöke, Borsos Csaba az áldozatok hozzátartozójaként rója le kegyeletét az emlékhelynél minden év október 31-én. Az áldozatok névsorának felolvasása után a megjelentek az emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Mindenszentek napján a horgosi és a martonosi katolikus temetőben is megemlékeztek a 72 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett magyar áldozatokról. A horgosi megemlékezés előtt Gutási Ákos katolikus plébános szentmisét mutatott be, majd megáldotta az áldozatok emlékhelyét. Alkalmi művelődési műsorral felléptek a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai is. Megemlékező beszédet Vass Zoltán helybeli történész mondott, amelyben egy híres horgosi ember nekrológjából idézett. „Az ember először fizikai értelemben hal meg. Másodszor akkor, amikor szerettei szívéből is kiveszik az emléke, harmadszor pedig, amikor besüppedt sírhantját gaz lepi el.”
A megemlékezés végén a megjelentek a mintegy hetven horgosi és tizenöt környékbeli áldozat nevét tartalmazó emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Martonoson Savelin Zoltán plébános egyházi megemlékezését követően Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez, akinek nagyapja is az áldozatok között van, és aki már több mint egy évtizede küzd a ’44-es áldozatok bűnösségének eltörléséért és a hozzátartozóknak járó állami kárpótlásért. Az alkalmi kultúrműsor és az emlékező szavak után a hozzátartozók és a jelen lévő közéleti személyiségek megkoszorúzták a ’44-es martonosi áldozatok jelképes sírhelyét. Szentmisére a megemlékezés után a temető kápolnájában került sor.
Bővebben:
Az adorjáni ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek
Megemlékezés Horgoson és Martonoson
A megbékélés feltétele a tisztességes kegyeletadás
A Tisza lett a sírjuk
A temetőben kellene nyugodniuk
Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én
|
|
|
|
|
|
