| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Tisza Sportlövő-egyesület 1969-től öregbíti Adorján hírnevét. Már a klub első hivatalos versenyén, 1970-ben megszületett az első aranyérem, hiszen a Takács László, Jaksi István, Törteli András alkotta fiúcsapat légfegyver kategóriában megnyerte Vajdaság bajnokságát. Az első sikereket további 1. helyek és érmek követték, melyek közül az egyik legjelentősebb Baráth Zsolt eredménye, aki 2006-ban aranyérmet nyert egyéniben az országos bajnokságon. Az elmúlt ... |
|
|
A kiskonyhákban nagy csodák szoktak születni. A nagy konyhákba viszont ritkán van bepillantásunk, csak az elkészült remekműveket látjuk, a folyamatról azonban nem sok fogalmunk van. A magyarkanizsai Cseszkó Ibolya ezen változtatott, gondolt egy nagyot és meg is valósította. Néhány évvel ezelőtt arra lettem figyelmes, hogy sütikészítő műhelymunkát hirdetett a helyi könyvtár pincéjében, ami bár igencsak tágas, mégse volt adott minden, ami a cukrászremekek készítéséhez ... |
|
|
A Csigabiga Észak-vajdasági Gyógypedagógusok Egyesülete több évtizedes múltra tekint vissza. Célja egyebek között a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, életminőségének javítása. Magyarkanizsán is igen sokrétű a tevékenységük. Mindezekről, valamint az időszerű programjaikról Pakai Bózsó Tímea, az egyesület elnöke számolt be.
– Gyakran szervezünk olyan programokat, ahol ezeknek a gyerekeknek lehetőségük van kibontakozni, és ... |
|
|
December 20-án, szombaton délután a Magyarkanizsai Ifjúsági Iroda szervezésében eddig még nem látott rendezvény zajlik majd. A Vajdasági Perspektíva konferencia első ízben hívja Magyarkanizsára az érdeklődőket. A rendezvényről Hubai Dávid, az iroda vezetője számolt be.
– Az volt a célunk, hogy hidat építsünk a vajdasági vállalatok és a fiatalok között. Sokszor elbeszél egymás mellett a két oldal: a cégek munkaerőt keresnek, a fiatalok ... |
|
|
Gazdag képanyaggal illusztrálva dolgozza fel a Tisza-menti település történelmét az első írásos emléktől napjainkig.
Bemutatták a Magyarkanizsa című kétnyelvű kiadványt Magyarkanizsán kedd délután a József Attila Könyvtárban. A könyv októberben jelent meg, amely gazdag képanyaggal illusztrálva dolgozta fel a Tisza-menti település történelmét az első írásos emléktől napjainkig. A kiadvány Magyarkanizsa önkormányzatának támogatásával valósult ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1944-ben ártatlanul kivégzett 51 adorjáni magyar áldozatra emlékeztek október 31-én Adorjánon a 2001-ben, a falu temetőjében felállított emlékhelynél. Orcsik Károly katolikus plébános egyházi tiszteletadását és emlékező szavait követően alkalmi dalok hangzottak el az adorjáni asszonykórus előadásába, majd Muhi Alekszandra diáklány szavalta el az ugyancsak adorjáni Bognár Irma erre az alkalomra írt versét. A helyi közösség tanácsának elnöke, Borsos Csaba az áldozatok hozzátartozójaként rója le kegyeletét az emlékhelynél minden év október 31-én. Az áldozatok névsorának felolvasása után a megjelentek az emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Mindenszentek napján a horgosi és a martonosi katolikus temetőben is megemlékeztek a 72 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett magyar áldozatokról. A horgosi megemlékezés előtt Gutási Ákos katolikus plébános szentmisét mutatott be, majd megáldotta az áldozatok emlékhelyét. Alkalmi művelődési műsorral felléptek a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai is. Megemlékező beszédet Vass Zoltán helybeli történész mondott, amelyben egy híres horgosi ember nekrológjából idézett. „Az ember először fizikai értelemben hal meg. Másodszor akkor, amikor szerettei szívéből is kiveszik az emléke, harmadszor pedig, amikor besüppedt sírhantját gaz lepi el.”
A megemlékezés végén a megjelentek a mintegy hetven horgosi és tizenöt környékbeli áldozat nevét tartalmazó emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Martonoson Savelin Zoltán plébános egyházi megemlékezését követően Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez, akinek nagyapja is az áldozatok között van, és aki már több mint egy évtizede küzd a ’44-es áldozatok bűnösségének eltörléséért és a hozzátartozóknak járó állami kárpótlásért. Az alkalmi kultúrműsor és az emlékező szavak után a hozzátartozók és a jelen lévő közéleti személyiségek megkoszorúzták a ’44-es martonosi áldozatok jelképes sírhelyét. Szentmisére a megemlékezés után a temető kápolnájában került sor.
Bővebben:
Az adorjáni ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek
Megemlékezés Horgoson és Martonoson
A megbékélés feltétele a tisztességes kegyeletadás
A Tisza lett a sírjuk
A temetőben kellene nyugodniuk
Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én
|
|
|
|
|
|
