| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A magyarkanizsai Ifjúsági Iroda, közismert nevén az OZ feladata egybefogni a fiatalokat, közösséget megtartani és építeni. Ennek érdekében az év minden szakában különféle programokat szervez a vezetőség. Erről beszélgettünk Hubai Dáviddal, az iroda vezetőjével, aki elmondta, hogy az első félévük tervezéssel, előkészülettel és munkával telt. Meghatározták a céljaikat, amelyek között az is szerepelt, hogy meglátogassák az általános iskolák nyolcadikosait. ... |
|
|
A magyarkanizsai strand számtalan lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyóknak. Első és legnépszerűbb a Tisza, a homokos, rendezett strand, mellette a sportolási lehetőségek: a homokos röplabdapálya, a SUP-osok, a medencék, az éttermek, a bárok, a kemping, egyszóval minden adott a zavartalan strandidényhez. A közelmúltban azonban aggodalomra adott okot, hogy Zentánál nem szabad fürdőzni, ezért a magyarkanizsaiak is érdeklődtek, hogy vajon ezen a részen biztonságos-e ... |
|
|
Hagyományos ételek elkészítését tanulhatják meg a gyerekek Oromon, ahol péntekig tart a XV. Süti-főzi tábor a Varázsfalatok Egyesület szervezésében.
A részleteket Dobó Mária táborvezető ismertette. Elmondta, 11 gyermek sajátítja el a sütés és főzés alapjait. Házias ételek készülnek a táborban. Az első napon húsos káposztát főztek, majd vaníliás és csokoládés muffinokat sütöttek, emelett házi tésztát is készítettek, kompótot ...
|
|
|
Múlt csütörtök, július 2-a óta énekesek és néptáncosok népesítik be a horgosi Túrú-tanyát a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület szervezésében folyó 14. Talentum Gyermek- és Ifjúsági Néptánctáborban. A tábor egy héten át tart és a résztvevők csütörtök este gálaműsoron mutatják be, mit tanultak ezekben a napokban. A gyerekek ezúttal is a környékből és távolabbi vajdasági településekről érkeztek, sőt Magyarországról is.
|
|
|
Több mint 40 gyermek sátrazik és táborozik a magyarkanizsai vízitelepen. A gyerekek kézműves foglalkozásokon, interaktív csapatjátékokon, valamint természetközéli élményekben vehetnek részt.
Ezen a héten az alsós korosztály táborozik a Tisza-parton, augusztusban pedig a felsősöket várja Magyarkanizsa Község ifjúsági Irodája. Boros Gyevi Szofia, résztvevő: „Van ez az ismerkedős játék, hogy megismerjük egymást és az is egy nagyon jó játék, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.
A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.
Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.
Bővebben:
Akit a galambok szeretnek…
|
|
|
|
|
|
