| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Mintegy negyven gyerek részvételével zajlik a Bartók Népművészeti és Kulturális Egyesület néptánctábora Horgoson.
A résztvevők a hagyományos táncok mellett új barátságokat is köthetnek, miközben tapasztalt oktatóktól sajátíthatják el a különböző tájegységek táncait.
Népzene, tánclépések és jókedv tölti meg a horgosi Művelődési Házat. A táborba Vajdaság több településéről érkeztek fiatalok, akik ...
|
|
|
A magyarkanizsai vásártér adott otthont szombaton a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő rendezvénynek, a Kanizsa Fesztnek. Ahogy a főszervező, dr. Forró Lajos fogalmazott, a tizedik után már nem is lényeges, hogy épp hanyadik fesztivál zajlik, de azt azért elmondta, hogy másfél évtizede szeretne valamit visszaadni annak a közösségnek, Magyarkanizsának, melytől ő maga is oly sokat kapott. A Kanizsa Feszt idén egynapos volt, de ebbe az egy napba is belefért ... |
|
|
Magyarkanizsa községhez, kataszterileg Oromhoz tartozik Konczék birtoka, amely a határban, festői környezetben található. A többgenerációs családi gazdaságban mindig akad munka, hisz nagy területet művelnek, és több évtizede foglalkoznak növénytermesztéssel. A nyár kellős közepén egy pillanatnyi idő sincs pihenésre, hisz a kalászosok aratása után következhet majd a többi kultúra betakarítása is. A gazdaság egyik női tagjával, Gyöngyivel beszélgettünk, aki ... |
|
|
A település számára ez a nap kiemelt jelentőségű, hiszen hagyományosan az aratás ünnepéhez kapcsolódik. A kulturális műsor mellett ezúttal is köszöntötték az elmúlt egy évben született kispiaci babákat.
A nagy hőség ellenére hamar megtelt a kispiaci művelődési ház. A színpadon a legkisebbektől a felnőttekig, néptáncosok és népdalénekesek léptek fel, a nézőtéren pedig kispiaciak és környékbeliek is együtt ünnepeltek. A Péter-Pál-napi ...
|
|
|
A hónap utolsó vasárnapján ismét megrendezték a jószág- és kirakodóvásárt Kispiacon. A nyári meleg ezúttal sem tartotta távol a vásárlókat, bár az árusok szerint kevesebben voltak a megszokottnál. A hőség érezhető volt, a vásártéren ennek ellenére számos árus kínálta portékáit, a látogatók pedig bőséges választékból válogathattak. A helyiek mellett a környező településekről is érkeztek látogatók.
A kispiaci vásárban szinte ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.
A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.
Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.
Bővebben:
Akit a galambok szeretnek…
|
|
|
|
|
|
