| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Törvény által átruházott feladat a Vöröskereszt számára az elsősegélynyújtás népszerűsítése. Magyarkanizsa községben már a nyolcadikos tanulók is részt vesznek a négy órás elsősegély tanfolyamon, de a jövőbeli gépjárművezetők is itt kaphatják meg az alapképzést.
Az elsősegélynyújtás az alapvető emberi kultúra része, ami azzal jár, hogy tudjunk magunknak vagy másoknak segíteni, ha bajba kerülnek. A munkatörvény által előírt ... |
|
|
Tizedik alkalommal rendezték meg a Szól a citera találkozót Adorjánon. A helyi Művelődési Otthon szolgált helyszínéül az eseménynek, ahol a térség együttesei léptek színpadra. A rendezvény célja, hogy népszerűsítse a hangszert, és tovább örökítse a citerazene hagyományait.
A környező településekről is több csoport érkezett, hogy bemutassák dalcsokraikat, és közösen ünnepeljék a népi muzsika sokszínűségét. Az oromhegyesi Petőfi Sándor ... |
|
|
A magyar népzene örökségére mutatott rá a Magyarkanizsán péntek este megtartott koncert, az Egy-szólam együttes előadásában. A rendezvény támogatója a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye, a program megvalósításában pedig közreműködött a szegedi Mester Tanoda Alapítvány és a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely.
Az Egy-szólam együttes a pásztorok hangszereit, furulyákat és dudákat szólaltat meg. Ezek a dallamok a magyar ... |
|
|
November 22-én, délelőtt műhelymunkára gyűltek össze a magyarkanizsai Ifjúsági Irodában a fiatalok. A diákok csapatokra osztva egy fiktív befektetési lehetőségért versenyeztek, melyet egy, a mindennapjainkat érintő globális problémára adott megoldásukkal nyerhettek el. Az eseményre Magyarkanizsáról és a környékből érkeztek a résztvevők, akiket Fejsztámer Róbert, a község polgármestere is üdvözölt.
Hubai Dávidtól, az iroda vezetőjétől megtudtuk, ... |
|
|
A felelősségteljes állattartás értelemszerű kellene, hogy legyen. Sajnos több esetben ez feltételes módban marad, és csak kellene, mert mindenhol vannak olyan gazdák, akik egy idő után nem törődnek egykori házi kedvenceikkel. Magyarkanizsán és a hozzá tartozó tizenhárom településen gyepmesteri szolgálat gondoskodik arról, hogy az utcán kóborló kutyák jó helyre kerüljenek, és ne jelentsenek senkire se veszélyt. A Komunalac Kommunális Szolgáltató Közvállalat ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.
A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.
Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.
Bővebben:
Akit a galambok szeretnek…
|
|
|
|
|
|
