| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Tizedik alkalommal tartották meg a Neked adom jótékonysági délutánt vasárnap Oromon, a Művelődési Otthonban. Az eseményt a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániai Caritas szervezte, és az oromi iskolás gyerekek léptek színpadra.
A programban az iskolások harmonikáztak, fuvoláztak, gitároztak, valamint közös koreográfiát adtak elő. A felsősök énekkara is színpadra lépett, kórusban adták elő a Vigyázz a madárra című dalt.
A szervezők ... |
|
|
Törvény által átruházott feladat a Vöröskereszt számára az elsősegélynyújtás népszerűsítése. Magyarkanizsa községben már a nyolcadikos tanulók is részt vesznek a négy órás elsősegély tanfolyamon, de a jövőbeli gépjárművezetők is itt kaphatják meg az alapképzést.
Az elsősegélynyújtás az alapvető emberi kultúra része, ami azzal jár, hogy tudjunk magunknak vagy másoknak segíteni, ha bajba kerülnek. A munkatörvény által előírt ... |
|
|
Tizedik alkalommal rendezték meg a Szól a citera találkozót Adorjánon. A helyi Művelődési Otthon szolgált helyszínéül az eseménynek, ahol a térség együttesei léptek színpadra. A rendezvény célja, hogy népszerűsítse a hangszert, és tovább örökítse a citerazene hagyományait.
A környező településekről is több csoport érkezett, hogy bemutassák dalcsokraikat, és közösen ünnepeljék a népi muzsika sokszínűségét. Az oromhegyesi Petőfi Sándor ... |
|
|
A magyar népzene örökségére mutatott rá a Magyarkanizsán péntek este megtartott koncert, az Egy-szólam együttes előadásában. A rendezvény támogatója a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye, a program megvalósításában pedig közreműködött a szegedi Mester Tanoda Alapítvány és a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely.
Az Egy-szólam együttes a pásztorok hangszereit, furulyákat és dudákat szólaltat meg. Ezek a dallamok a magyar ... |
|
|
November 22-én, délelőtt műhelymunkára gyűltek össze a magyarkanizsai Ifjúsági Irodában a fiatalok. A diákok csapatokra osztva egy fiktív befektetési lehetőségért versenyeztek, melyet egy, a mindennapjainkat érintő globális problémára adott megoldásukkal nyerhettek el. Az eseményre Magyarkanizsáról és a környékből érkeztek a résztvevők, akiket Fejsztámer Róbert, a község polgármestere is üdvözölt.
Hubai Dávidtól, az iroda vezetőjétől megtudtuk, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.
A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.
Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.
Bővebben:
Akit a galambok szeretnek…
|
|
|
|
|
|
