| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.21.
A néptánccal ismerkedtek meg a kicsik

Élőzenével és tánccal készül ezen a héten a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény az óvodásai számára. Célja a hagyományok átadása és a gyerek interaktív fejlesztése. 
Népdalokkal és a néptánc alapjaival ismerkedhettek meg a legkisebbek. A játékos táncház szinte minden gyereket megmozgatott, hiszen közismert dallamok csendültek fel, amelyeket jól ismert tánclépésekkel tudtak követni.  
A népi kultúra iránt ...

   2025.11.20.
Szépen fejlődnek a kalászosok

Az őszi kalászosok szépen fejlődnek Magyarkanizsa községben, míg az olajrepcével bevetett parcellák nagyobb százaléka ki sem kelt, vagy ha igen, akkor nem biztos, hogy meg tud erősödni. 
Ebből kifolyólag várhatóan a tervezetnél még inkább nőni fog jövő tavasszal a kukoricával és napraforgóval bevetett területek száma, hiszen a gazdák rákényszerülnek ezek termesztésére, az őszi aszályos időjárás miatt. 
Feketéllik a föld Orom határában. ...

   2025.11.19.
Közel húsz díjazott

Az évtizedek óta megrendezett programot most is Vöröskereszt magyarkanizsai szervezete hirdette meg. 
A községbeli óvodások készítettek szebbnél-szebb alkotásokat, különböző technikákkal. A képzőművészeti munkákat a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény előcsarnokában mutatták be és díjazták a legjobbakat. 
Hodik Erzsébet, a Vöröskereszt magyarkanizsai elnöke elmondta: „Mi meghirdettük az óvodákban. Az óvodák nagyon szépen ...

   2025.11.19.
Minden elsőshöz eljut a kiadvány

A Magyar Nemzeti Tanács együttműködve a magyarországi székhelyű Fiatalok a Nemzetért Alapítvánnyal minden vajdasági magyar tannyelvű első osztályos diákot és osztálytanítójukat megajándékoz egy Színezd újra a magyar történelmet! című kiadvánnyal. Az első fecskék, azaz az első kiadványok már meg is érkeztek Tóthfaluba, ahol kedden délelőtt adták át a tanulóknak az Arany János Általános Iskola tóthfalusi kihelyezett tagozatában. 
A nyolc kis ...

   2025.11.18.
A termékfejlesztésben a jövő

Magyarkanizsán is megtartották a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. együttműködésének eredményeképpen október végén elindított Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram tájékoztató fórumát. A Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban megtartott eseményen hétfő délután mintegy ötven érdeklődő gyűlt össze. A mentorok közül is ott voltak négyen, továbbá jelen volt Juhász Bálint, a tartományi ...

 
Keresés
 

   2016.07.18.
Akit a galambok szeretnek…

Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.

Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.

A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.

A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.

Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.


Bővebben:




Akit a galambok szeretnek…