| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.24.
Csapatépítő nyugdíjasoknak Kispiacon

Kispiacon közel 90 helyi nyugdíjas vett részt az első csapatépítő rendezvényen. A helyi közösség jóvoltából ebéddel és italokkal kedveskedtek nekik, így hálálva meg az idősek aktív szerepvállalását a település életében. 

Már a csütörtök délelőtti órákban készültek a roston sült ételek a kispiaci játszóház udvarában, ahová a nyugdíjasokat várták. Az idősebb generáció tagjai igyekeznek időről időre közös programokat szervezni.  

Bagi Berta nyugdíjas ...

   2026.04.24.
Pusztai látomás a vásznon

Április 21-én este a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tartották meg Bicskei Zoltán Bolondmese című játékfilmjének díszbemutatóját. 
A Szőts István-díjas filmrendező, grafikus, az MMA rendes tagja forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyzi a „pusztai balladát”, amelynek alaptézisei: 
 „A puszta mindent elsimít. A nyugalom Paradicsoma. 

   2026.04.22.
Horgászni szabad, halászni tilos a Tiszán

Már igényelhető a horgászengedély Szerbia-szerte, viszont ebben az évben nem engedélyezett a halászat a Tiszán. Ez idővel halhiányhoz vezethet, ami viszont megemelheti a hal élősúlyának az árát - vélik az érintettek. 

Érkezésünk előtt pár perccel érkezett meg a friss tükörponty a magyarkanizsai halas boltba. A tulajdonos három halastóval és három hivatalos tiszai halásszal dolgozik együtt. Napi szinten legalább öt halfajta kapható, amit egyelőre ...

   2026.04.22.
Már a nyaralást tervezik

Itt a tavasz, és sokan már a nyaralásukat tervezik. Magyarkanizsán olyan szempontból nincs nehéz dolguk az embereknek, hogy van egy utazási iroda, élén egy nagyon kedves és segítőkész vezetővel, aki sok év tapasztalattal a legprofibb utakat keresi meg nekik. 
Danica Farkas Grubinhoz, a New Travel+ magyarkanizsai utazási iroda tulajdonosához sokan fordulnak, most már nemcsak a környékből, hanem távolabbról is. Az ő utazási irodája nem szervez, hanem ...

   2026.04.22.
Összefogásból eredő fejlesztés

Az óvodák világnapjának alkalmából tett látogatást kedden dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke és Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár a martonosi Szivárvány óvodában, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi szerepvállalásának köszönhetően befejeződött az épület hőszigetelése és festése, valamint ...

 
Keresés
 

   2016.07.18.
Akit a galambok szeretnek…

Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.

Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.

A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.

A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.

Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.


Bővebben:




Akit a galambok szeretnek…