| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Több helyen is sérültek a május elsejei fagyok miatt a gyümölcsösök Magyarkanizsa községben. Érintett rész volt Horgos, ugyanakkor Magyarkanizsa területén is több termelő búcsúzhat a terméstől.
Május végéig ugyanakkor a tapasztalatok szerint előfordulhat még fagy, ami kárt okozhat.
A fiatal fák különösen érzékenyek, mivel nincs még akkora lombkoronájuk, hogy a levelek megvédjék a termést. Az idősebb fák jobban tudnak védekezni a ... |
|
|
A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban közlekedésbiztonsági ifjúsági fórumot tartottak az „Autó nélkül az érettségi bálra” elnevezésű kampány keretében. A végzős diákoknak a Közlekedésbiztonsági ügynökség emberei tartottak előadást egy közlekedési balesetben megsérült személy példáján keresztül.
Bajtai Balázs, Magyarkanizsa Község Közlekedésbiztonsági Bizottságának koordinátora ...
|
|
|
Dukai Tivadar kertészetében a virág mellé táp és jó szó is jár
Dukai Tivadar neve Tóthfaluban egyet jelent a virággal, muskátlival, árvácskával, petúniával és a krizantémmal. Az egykori kávépörkölő és üdítőkészítő már évtizedek óta foglalkozik virágtermesztéssel, és nemcsak a környéken, hanem tágabb környezetében is ismerik és elismerik, hiszen a minőség nála garantált, a virágok meg ezer színben pompáznak. Jelenleg a muskátlikat ... |
|
|
Az épület külső renoválására és festésére kerül sor a következő időszakban, amely anyaországi forrásokból és önrészből valósul meg, mintegy 5,5 millió dinár értékben.
A tóthfalui Munkás Szent József-templom viszonylag fiatal épületnek számít, hiszen a XX. század elején, 1902-ben kezdték el építeni, majd 1925-ben került felszentelésre. Az első ilyenhez hasonló, komolyabb felújítást 40 évvel ezelőtt végezték el.
|
|
|
A jogot nem magolni kell, hanem érteni – vallja Nyilas Mihály, akit nemrég a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Úgy véli, a szabályokat csak akkor lehet jól alkalmazni, ha az ember az élethelyzeteket is látja mögöttük. Ez a szemlélet kísérte végig bíróként, ügyvédként és közéleti szereplőként is. Életútinterjúnkban az oromi indulásról, a pályakezdésről, a politikába kerülésről, az oktatásról, a kisebbségi jogokról és a vajdasági ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.
A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.
Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.
Bővebben:
Akit a galambok szeretnek…
|
|
|
|
|
|
