| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A rendezvényen kirakodóvásár, karácsonyi műsor, valamint ünnepi ételek és italok várták a látogatókat vasárnap este a Művelődési Házban.
A kézművesvásár mellett megtekinthető volt Horgos mézeskalácsfaluja is, amely idén is nagy sikert aratott.
Az ünnepi műsorban a helyi óvodások, a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület növendékei, valamint a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai léptek fel. Hagyományos finomságok, mákos ... |
|
|
Ünnepi hangulat és közösségi összefogás jellemezte a magyarkanizsai Városháza előtti teret december 24-én. A délelőtti órákban 14 bográcsban rotyogott a halászlé, a hagyományokhoz híven idén is ingyen osztották a lakosságnak.
A kezdeményezést idén is egy helyi magánvállalat szervezte, amelynek köszönhetően karácsony előtt sokak asztalára kerülhetett ünnepi étel. A helyiek hosszú sorokban, türelmesen várakozva érkeztek a Városháza előtti ... |
|
|
A helyiek közösen ünnepelték a karácsony közeledtét kedd délután. Ünnepi műsor, finom falatok, hangulatos, meghitt légkör várta a látogatókat.
Kispiac ünnepi hangulatba öltözött, és a helyiek a közösségi ház előtt gyülekeztek, hogy együtt készüljenek az ünnepekre. A gyerekek különleges karácsonyi műsorral lepték meg a közönséget, énekeltek és verseket adtak elő.
Báló Simon is a fellépők között volt: „Évente szoktak ... |
|
|
A Tisza Sportlövő-egyesület 1969-től öregbíti Adorján hírnevét. Már a klub első hivatalos versenyén, 1970-ben megszületett az első aranyérem, hiszen a Takács László, Jaksi István, Törteli András alkotta fiúcsapat légfegyver kategóriában megnyerte Vajdaság bajnokságát. Az első sikereket további 1. helyek és érmek követték, melyek közül az egyik legjelentősebb Baráth Zsolt eredménye, aki 2006-ban aranyérmet nyert egyéniben az országos bajnokságon. Az elmúlt ... |
|
|
A kiskonyhákban nagy csodák szoktak születni. A nagy konyhákba viszont ritkán van bepillantásunk, csak az elkészült remekműveket látjuk, a folyamatról azonban nem sok fogalmunk van. A magyarkanizsai Cseszkó Ibolya ezen változtatott, gondolt egy nagyot és meg is valósította. Néhány évvel ezelőtt arra lettem figyelmes, hogy sütikészítő műhelymunkát hirdetett a helyi könyvtár pincéjében, ami bár igencsak tágas, mégse volt adott minden, ami a cukrászremekek készítéséhez ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.
A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.
Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.
Bővebben:
Akit a galambok szeretnek…
|
|
|
|
|
|
