| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Idén tizenkettedik alkalommal rendezték meg a hagyományos paprikásfőző versenyt Völgyesen, a művelődési ház udvarában, az Alanykalász Művelődési Egyesület szervezésében.
A versenyre több mint 40 csapat nevezett. A helyieken kívül érkeztek versenyzők a környező településekről is. Az oromi Pető Tamás csapata marhapaprikást készített.
„Minden évben el szoktunk jönni, kellemes közösség, nagyon nyitottak, befogadóak. Itt mindenki, ... |
|
|
Ötven éve Isten és a hívek szolgálatában áll Utasi Jenő, tóthfalusi plébános, aki papi szolgálatának szinte teljes idejét Magyarkanizsa községben töltötte, és tölti napjainkban is. Tóthfalu mellett még Oromon is vezette az egyházat, és mindkét település a maga Jenő atyájának tekinti a közvetlen, sokrétű és emberséges plébánost, akinek nevéhez még számtalan világi, maradandó tett is fűződik.
Szombaton, szeptember 13-án a Szent József Római ... |
|
|
Szombaton, szeptember 13-án zajlott le Velebiten, Magyarkanizsa község egyik legkisebb falvában az ajvárfőző verseny. A XII. Ajvár-Bajvívó ajvárfőző verseny a régió legnagyobb gasztronómiai karavánja néven híresült el, és ezen a tájékon Velebiten találta meg az otthonát. Már kora reggel gyülekeztek a település központjában, a helyi közösség melletti téren, ahol a benevezett csapatok minden alapanyagot megkaptak, kivéve természetesen a titkos összetevőt, ami ... |
|
|
A június óta tartó kánikula és a csapadékhiány miatt szárazak a szántóföldek, így kénytelenek lemondani az optimális vetési időpontról a gazdák.
Szerencsére ma már itt-ott volt égi áldás, de a termelők többsége szerint, amíg nem áznak át a földek, addig a munkálatok is váratnak magukra.
A különféle növények betakarítása mellett augusztusban a gazdáknak már a következő aratási időszakra is gondolniuk kell. Mivel a repce a legkorábban ... |
|
|
Angol nyelvi tanfolyamokat minden korosztálynak, minden tudásszinten kínálnak, az óvodás korosztály számára pedig oviangol és oviszerb foglalkozásokat is szerveznek.
Az ovisok 25 órás, játékos tanfolyamon vehetnek részt. A gyerekek dalokon, játékokon és különféle feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a nyelvekkel. Oviangolra szeptember 12-ig lehet jelentkezni, az oviszerb csoportba pedig szeptember 19-ig várják az érdeklődőket. A tandíj havi részletekben ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Közkeletű vélekedés, hogy a középkorban a hírközlés leggyorsabb módja a postagalamb-használat lehetett, már az ókori sumérok és egyiptomiak is használták üzenetszállításra, háziasításuk időszámításunk előtt 3000 körül következett be. A házi galamb őse a szirti (Columba livia) volt, ami a Közel-Keleten akár 250 km távolságba is elrepült naponta ivóvízért. Ennek páratlan hazatalálási készségét felismerve állítólag már a föníciaiak és az egyiptomiak is galambot vittek magukkal a tengerre, hogy híreket küldjenek az otthoniaknak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” szerint a galambposta intézményét a törökök honosították meg Magyarországon. Az örök emlékű szegedi etnográfus megjegyzi, hogy a galambposta első említése éppen Szeged 1552-es ostrománál bukkant fel Magyarországon, amikor is a körülzárt Héder béget Ali budai pasa galambpostával biztatta kitartásra. Ettől kezdve szerepelnek a galambok a szegediek életében, és a XIX. században a galamb vált az itteni férfivilág kártyánál, bornál, később még a futballnál is nagyobb szenvedélyévé.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban, majd szélsebesen hódított teret egész Európában.
A szervezett postagalamb-tenyésztés az Osztrák–Magyar Monarchia területén már a kiegyezést követő években kezdetét vette, amikor 1874-ben megalakult a bécsi székhelyű Osztrák–Magyar Postagalamb Egyesület. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít magába szerte a világban.
Ebben a szenvedélyben, az embert állathoz kapcsoló barátságban találta meg örömét, passzióját Lőrinc Ervin magyarkanizsai építkezési vállalkozó is, aki a sport különlegességéről és varázslatosságáról vallott a Magyar Szó újságírójának.
Bővebben:
Akit a galambok szeretnek…
|
|
|
|
|
|
