| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Tisza már alig fér a medrében, de a községben most mégsem az áradása okoz gondot, hanem az, hogy hatalmas területeket – réteket, szántókat, kaszálókat – árasztott el a belvíz. „Nem lépsz kétszer ugyanabba a folyóba”– tartja a mondás, de kétévente térdig gázolhatunk a belvízben, akarjuk ezt vagy sem. Azoknak a földművelőknek meg, akik a napokban szántóföldjeiket szerették volna megközelíteni a magyarkanizsai rétben, már az első kísérlettől is végképp elmehetett a kedvük-merszük. Kérdéseket vet fel bennünk, hogy mi változik, és mi marad. Milyen a korábbiakhoz viszonyított helyzetünk? Valóban bölcsnek, és módfelett derűlátónak kell lennie annak a szántóvetőnek, aki a víz- és sártenger látványától továbbra is derűsen néz az egekre, a hantra, és a tavaszi mezőkre. A belvíz rendszeresen gondot okoz a rét egyes területein, erről, valamint arról, hogy milyen károkat okozott a februári esőzés, kérdeztük Balázs Tibor magyarkanizsai termelőt, akinek 10 hold szántóföldje van a rétben.
Bővebben:
Attól függünk, hogy az idő miként fordul
Nincs belvízkészültség
|
|
Fotó: Puskás Károly építészmérnök
|
|
|
|
