|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Jótékonysági sportnapot szerveztek a magyarkanizsai műfüves focipályán a hatéves bácsföldvári Csányi Martin részére. Az eseményre nyolc, hatfős focicsapat nevezett, amelyek csapatonként minimum 1500 dinárral járulhattak hozzá a kisfiú gyógyulásához. A rendezvény civil kezdeményezésre jött létre.
A torna előtti héten a helyi lakosok karbantartási munkálatokat végeztek a műfüves pályát körülvevő deszkákon. Megjavították a sérült részeket ... |
|
Vajdasági körútja során Magyarkanizsára is ellátogatott Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP politikusa, ahol megtekintette a Birkózóakadémia épületét. Nagy elragadtatással beszélt az épületről, de a sportról is.
- A XXI. században az egyik legcsodálatosabb emberi tevékenység a sport, a legnehezebb ellenfél, önmagunk legyőzésében segít, s egyéni teljesítménnyel lehet sokat tenni a közösség megmaradásáért - mondta Deutsh Tamás.
Az identitásmegőrzéshez ... |
|
A helyi közösség és a vállalatok támogatásával az elkövetkező időszakban a régi iskola épületében mindennap lehetőség adódik a helyieknek arra, hogy kipróbálhassák, megtanulhassák ezt a sportágat, vagy épp versenyeket szervezzenek.
Oromon az 1990-es évekig igen komolyan űzték az asztaliteniszt, több ligában is játszottak, és táborokat is szerveztek a sportolóknak.
Nagy Bata Károly mesélte: „Horgos és Kanizsa voltak a legjobbak, ... |
|
A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.
A későbbiekben a két ...
|
|
A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ... |
|
|
|
|
|
|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Jótékonysági sportnapot szerveztek a magyarkanizsai műfüves focipályán a hatéves bácsföldvári Csányi Martin részére. Az eseményre nyolc, hatfős focicsapat nevezett, amelyek csapatonként minimum 1500 dinárral járulhattak hozzá a kisfiú gyógyulásához. A rendezvény civil kezdeményezésre jött létre.
A torna előtti héten a helyi lakosok karbantartási munkálatokat végeztek a műfüves pályát körülvevő deszkákon. Megjavították a sérült részeket ... |
|
Vajdasági körútja során Magyarkanizsára is ellátogatott Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP politikusa, ahol megtekintette a Birkózóakadémia épületét. Nagy elragadtatással beszélt az épületről, de a sportról is.
- A XXI. században az egyik legcsodálatosabb emberi tevékenység a sport, a legnehezebb ellenfél, önmagunk legyőzésében segít, s egyéni teljesítménnyel lehet sokat tenni a közösség megmaradásáért - mondta Deutsh Tamás.
Az identitásmegőrzéshez ... |
|
A helyi közösség és a vállalatok támogatásával az elkövetkező időszakban a régi iskola épületében mindennap lehetőség adódik a helyieknek arra, hogy kipróbálhassák, megtanulhassák ezt a sportágat, vagy épp versenyeket szervezzenek.
Oromon az 1990-es évekig igen komolyan űzték az asztaliteniszt, több ligában is játszottak, és táborokat is szerveztek a sportolóknak.
Nagy Bata Károly mesélte: „Horgos és Kanizsa voltak a legjobbak, ... |
|
A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.
A későbbiekben a két ...
|
|
A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ... |
|
|
|
|
|