A roma diákok felzárkóztatása Horgoson

A horgosi Bálint-teremben február 18-án este nagy érdeklődés kísérte a horgosi Október 10. Általános Iskola mind aggasztóbb gondjának, a horgosi roma diákok beiskoláztatásának témaköréről tartott szakmai megbeszélést. Az egybegyűlteket: Sós Mihályt és Dr. Sarnyai Zoltánt, az MNT képviselőit, továbbá Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármestert, Dr. Bimbó Mihály alpolgármestert , Dr Lepeš Josip polgármesteri tanácsnokot, Varjú Potrebić Tatjanát, a Regionális Szakmai Pedagógus-képző Központ igazgatóját, a Községi Tanács képviselőit valamint a helyi közösség tanácsának tagjait, akárcsak a helybeli általános iskola igazgatóját, szülői tanácsát, tanárait és tanítóit Takács József faluelnök üdvözölte. Ezt követően Nikičić Goran iskolaigazgató köszönetet mondott az egybegyűlteknek, amiért széles körben fontosnak tartották, hogy hozzájáruljanak ennek a régebbi keletű problémának az enyhítéséhez. Az igazgató hiányolta az óvoda képviselőjének részvételét, a roma diákok felzárkóztatásának és szocializálódásának gondjával ugyanis az óvodának és más intézményeknek, többek közt a rendőrségnek és a Szociális Védelmi Központnak is foglalkoznia kell. Helyzetismertetőjében az igazgató elmondta, hogy a községben ez az egyetlen iskola, amelyben két váltásban folyik a munka, természetesen az oktatásról szóló törvénnyel összhangban. Az iskola a magyarkanizsai önkormányzatnak köszönhetően a hátrányos helyzetű diákokat felkarolhatta, emellett a rászorulók számára tanfelszerelésről, tisztasági csomagról gondoskodik, előadásokat szervez, projektumokkal pályázik a roma diákok beiskoláztatásának eredményessége érdekében, roma koordinátort foglalkoztat. A rendre biztonsági személy ügyel, újabban pedig már kamerákkal ellenőrzik az iskola közeli területet.
Szabó Gyula, a szülői tanács elnöke, a magyarkanizsai középiskola tanára a felzárkózást célzó tagozat mielőbbi beindítását, az ügyeletes szolgálat megerősítését és a kamera rendszer kibővítését szorgalmazta. Táborosi Győző horgosi tanár arra mutatott rá, hogy a roma kisdiákok 90 százaléka nem tud magyarul, tíz percnél tovább képtelen figyelni, ötödikesekként sokan sem írni, olvasni, sem számolni nem tudnak. Mivel nagy a tanuló lemaradása másokhoz képest, csak a fizikai erejével tud kitűnni diáktársai körében. Dobó László helybeli tanár elmondta, hogy a roma diákok sértegetik a pedagógusokat, molesztálják őket, sőt még az ügyelő rendőrt is fenyegetik. Az iskola dolgozói, főként a fiatal tanítónők és tanárnők képtelenek megbirkózni a viselkedés legelemibb szabályait sem ismerő roma gyerekekkel.
Kolompár József, a horgosi roma populáció egyik képviselője elpanaszolta, hogy az égető problémákról csak beszélgetünk, de megoldás, előrelépés nincs.
- Nem szabad a roma gyerekeket diszkriminálni, kerülni őket, mint a leprásokat, mi azt szeretnénk, ha lennének roma orvosaink, tanáraink. EU-s pályázatokkal kell segíteni a roma gyerekek felzárkóztatását, esélyt kell adni nekik, nem pedig diszkriminálni - hangoztatta Kolompár.
Véleménye és minősítése az iskola tanárainak és a szülői tanács képviselőinek erélyes tiltakozását váltotta ki. Lepár Gyöngyi szülő például azt a kérdést tette fel, hogy a magyar és más nem roma nemzetiségű diáknak adott-e a jog és a lehetőség, hogy tanuljon? Érvényesítheti –e ezt a jogát? Meglátása szerint ugyanis ezek a jogok csorbulnak, mert a roma diákok fékevesztett viselkedésükkel nem adják meg a zavartalan oktatás esélyét. A szülők tanácsa azt indítványozta, hogy az iskola kérje az illetékes minisztériumtól az 5-10 tagú elkülönített csoportokban folyó munka megszervezését. Fontolóra kellene venni, hogy az óvodákban két év legyen az iskoláskor előtt kötelezően eltöltött óvodai foglalkozás időtartama. Nagy gond, hogy a roma ovisok nagy százaléka nem jár rendszeresen az iskoláskor előtti tagozatba, ennek a kötelezettségnek csak ímmel-ámmal tesznek eleget, azt is abból a megfontolásból, hogy ne vonják meg tőlük a szociális segélyt.
Elhangzott továbbá, hogy pozitív, követendő példákat kell felmutatni elsősorban a roma diákok szüleinek, és ami ennél is fontosabb, magukat az érintett szülőket is motiválni kell, hogy ők maguk is akarják gyermekük felzárkóztatását és boldogulását. Beigazolódott, hogy szinte minden pozitív törekvés, jóindulatú lépés kudarcba fullad, ha maga a szülő közömbös, mi több elzárkózik a gondok enyhítését célzó igyekezet elől.
Szekeres Valentin horgosi tanító szerint személyre szabott oktatási programra van szükség,mert például ugyanabban a korosztályban akadnak, akik megtanulnak írni, olvasni, mások viszont lemaradnak.
Szőke Rózsa tanítónő elpanaszolta, hogy osztályában akadnak olyan hátrányos helyzetű kisdiákok, főként roma tanulók, akik még a színeket sem ismerik. Éppen ezért számukra különálló programot kell készítenie, mintha összevont tagozatban oktatna. A roma tanulók többsége nem tisztálkodik, sokan tetvesek.

Kiss Iván Anna tanárnő szerint egyértelmű, hogy a roma diákok csak a szociális segély miatt járnak iskolába, jóllehet akadnak köztük olyanok is, akik szépen haladnak.
Dr. Lepes Josip polgármesteri tanácsnok úgy értékelte, hogy minden tényezőnek hozzá kell járulnia a kitűzött cél eléréséhez, az óvodában pedig kétéves előkészítő tagozat beindítása ajánlatos.
Darabán Piroska, a községi tanács szociális kérdésekkel megbízott tagja kiemelte, hogy már négy ehhez hasonló, megoldást kereső megbeszélésen vett részt. Sajnálatos tény, hogy a szociális segélyt nem minden család használja fel rendeltetésének megfelelően. Ugyanakkor mintegy 50 diák az uzsonna mellett egytálételt is kap, s a magyarkanizsai önkormányzat napközis tagozat működtetését is lehetővé tette, emellett ezer újévi csomagról gondoskodott. A sok fáradozást azonban nem igazán méltányolja a roma lakosság.
Otilija Zakić tanárnő szerint nemcsak a jogokat kell követelni, a kötelezettségek teljesítését is számon kellene kérni. A magaviseleti problémák és a kifogásolható higiénia miatt ki kell venni őket és különállóan foglalkozni velük.
Nyilas Mihály polgármester annak a véleményének adott hangot, hogy meg lehet találni a módját, mikor és hogyan megzabolázni a rendetlenkedőket, a javíthatatlanokat pedig megfelelő intézetbe küldeni. Hosszú távú folyamatra kell számítani és társadalmunk minden érdekelt szegmenést be kell vonni. Nem engedhető meg, hogy a horgosi szülők másik iskolába írassák gyermeküket. Egyébiránt minden adott joggal csak úgy élhetünk, ha azzal nem sértjük mások jogát.
Dimovity Zoltán, az iskola roma nemzetiségű pedagógiai asszisztense azt hangsúlyozta, hogy az elsős roma diákokkal foglalkozik az osztálytanítókkal egyetértésben, s tapasztalata szerint az óvodai foglalkozás, a szocializálódási folyamat késlekedése okozza a legnagyobb gondot. Egyúttal a szülők képzése is fontos követelmény.
Mások elvárása, hogy újabb pedagógus asszisztenst alkalmazzon az iskola, a roma szülőket motiválással ösztönözze, ha kell kényszerítő eszközökkel. A korai szülés is nagy baj forrása, 12- 13 éves roma lányok szülnek, ritkán tartanak ismeretterjesztő előadásokat a fogamzásgátlással és a szüléssel kapcsolatban.
Dr. Sarnyai Zoltán, a magyarkanizsai Beszédes József Műszaki és Mezőgazdasági Iskolaközpont igazgatója megerősítette a polgármester javaslatának helytállóságát, nevezetesen azt, hogy jogi eljárás indítható az a szülő ellen, aki elhanyagolja kiskorú gyermekét. Az illetékes szervek a gyermektől is megfoszthatják a szülőket. A törvény ereje is segíthet abban a törekvésben, hogy a fiatalok a társadalom hasznos tagjává válhassanak.
Đorđe Lalić tanár megerősítette, hogy a horgosi iskolában nincs diszkrimináció, a legfőbb gondot az okozza, hogy az induló elsős roma kisdiák még az oktatás nyelvét sem ismeri.
Apró Ottó, a magyarkanizsai község oktatással megbízott osztályvezetője úgy értékelte, a jövő szempontjából biztató, hogy a kicsik rendszeresen járnak iskolába, s arra is rámutatott, hogy az oktatásról szóló törvény minden verbális sértegetés esetén lehetővé teszi a szabálysértési eljárás elindítását.
Takács József, a helyi közösség erőfeszítéseiről számolt be, az elhangzott javaslatokat pedig Nikičić Goran összegezte.
Végezetül Sós Mihály, az MNT oktatási felelőse megdöbbenésének adott hangot, mert mint mondta nem gondolta, hogy ennyire súlyos a helyzet.
- Az MNT adhat ugyan javaslatot, segíthet, de a tartós megnyugtató megoldás csak az illetékes minisztériumtól várható - hangsúlyozta Sós Mihály.
Magyarkanizsa
2011.02.21 Magyarkanizsa önkormányzata