A kishorgosi templomdomb környékén folyt ásatáskor régészeti lelőhelyben gazdag terület tárulkozott fel. Jelenleg az arra látogatót egy kereszt fogadja, amelynek tövében valószínűleg a közelben lévő sírhelyekből származó csontokat is találhattak. Vannak ott újonnan kiépített pihenőhelyek is, illetve az egykori templom alapja is látható kövekből kirakva. A helyszínen járt kedden délután Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért ...

„Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható. Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.” (Forrás: ww.sk7.hu)
Az ...

Október 11-én, pénteken reggel kezdődött meg Magyarkanizsán a XIX. Kukoricafesztivál a Tangazdaságban tartott mezőgazdasági szakelőadásokkal. A helybeli középiskola mezőgazdasági szakirányon tanulói diákjai érdeklődve figyelték a többek között a fenntartható kukoricatermesztésről is szóló új ismereteket, melyek minden bizonnyal a későbbiekben nekik is hasznukra lesznek. A délután folyamán a Dobó Tihamér Képtárban folytatódtak a programok, ahol a fesztivál ...

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek ...

„A csodafürdőnek messze dűlőkről,
Csodajárta rétekről jön a vize.
Mint az olaj, csúszik kénes szaga,
S nem tudom betegséget hoz-e, visz-e?”
(Laták István, 1956)

Valamennyien, akik hosszabb-rövidebb ideig élvezhettük a Magyarkanizsai Gyógyfürdő vizének és minden más szolgáltatásának gyógyító és rehabilitációs hatását vagy felüdülést kínáló lehetőségeit, tapasztalatból is tudjuk, mit jelent az idén ...

Őseink nagyon tudták, hogy minden jóért, betevőért, terményért hálát kell adni az égieknek. Az utódok, korunk embere pedig igyekszik megtartani a jó szokást, így a hagyományokhoz híven a horgosiak az idén is megszervezték a Szüreti Napok rendezvényt, immár harmincnegyedik alkalommal. Ami azonban az idők változását mutatta, az volt, hogy ezúttal a must préselése elmaradt, hisz minden előbb beért, így a szőlő sem várta meg a szüreti napokat. Sőt, szombaton délután ...

A kishorgosi templomdomb környékén folyt ásatáskor régészeti lelőhelyben gazdag terület tárulkozott fel. Jelenleg az arra látogatót egy kereszt fogadja, amelynek tövében valószínűleg a közelben lévő sírhelyekből származó csontokat is találhattak. Vannak ott újonnan kiépített pihenőhelyek is, illetve az egykori templom alapja is látható kövekből kirakva. A helyszínen járt kedden délután Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért ...

„Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható. Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.” (Forrás: ww.sk7.hu)
Az ...

Október 11-én, pénteken reggel kezdődött meg Magyarkanizsán a XIX. Kukoricafesztivál a Tangazdaságban tartott mezőgazdasági szakelőadásokkal. A helybeli középiskola mezőgazdasági szakirányon tanulói diákjai érdeklődve figyelték a többek között a fenntartható kukoricatermesztésről is szóló új ismereteket, melyek minden bizonnyal a későbbiekben nekik is hasznukra lesznek. A délután folyamán a Dobó Tihamér Képtárban folytatódtak a programok, ahol a fesztivál ...

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek ...

„A csodafürdőnek messze dűlőkről,
Csodajárta rétekről jön a vize.
Mint az olaj, csúszik kénes szaga,
S nem tudom betegséget hoz-e, visz-e?”
(Laták István, 1956)

Valamennyien, akik hosszabb-rövidebb ideig élvezhettük a Magyarkanizsai Gyógyfürdő vizének és minden más szolgáltatásának gyógyító és rehabilitációs hatását vagy felüdülést kínáló lehetőségeit, tapasztalatból is tudjuk, mit jelent az idén ...

Őseink nagyon tudták, hogy minden jóért, betevőért, terményért hálát kell adni az égieknek. Az utódok, korunk embere pedig igyekszik megtartani a jó szokást, így a hagyományokhoz híven a horgosiak az idén is megszervezték a Szüreti Napok rendezvényt, immár harmincnegyedik alkalommal. Ami azonban az idők változását mutatta, az volt, hogy ezúttal a must préselése elmaradt, hisz minden előbb beért, így a szőlő sem várta meg a szüreti napokat. Sőt, szombaton délután ...