A község települései

Magyarkanizsa mint község(=járás) és községi(=járási) székhely a Tisza jobb partján fekszik, vagyis Szerbia és Montenegró legészakibb részén, egy fokkal van közelebb az északi sarkhoz, mint az egyenlítőhöz. Ez a területi-közigazgatási egység keletről a Tiszával határos, vagyis Törökkanizsa községgel, délről Zentával, nyugatról Szabadkával, északról pedig határvonala a jugoszláv-magyar országhatárral azonos. Területe összesen 399 négyzetkilométer.
A mai Magyarkanizsa község 1960. január 1-jén három korábbi község - Magyarkanizsa, Horgos és Martonos - egyesítésével jött létre, és 13 településből áll, ezek:

Adorján
Horgos
Magyarkanizsa
Kishomok
Kispiac
Martonos
Orom
Oromhegyes
Tóthfalu
Újfalu
Velebit
Vojvoda Zimonjić
Völgyes

Ezek részben a Tisza mellett, részben az árvízmentes löszteraszon, részben pedig az Orompartnak is nevezett löszfennsíkon helyezkednek el.

Nagyobb településeink földrajzi helyzete:

Az egyes települések lélekszáma:

Mivel Magyarkanizsa az ország legészakibb kiszögellő része, mind közlekedési, mind áruforgalmi szempontból határ menti községnek, a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb gócának, "kapujának" számít, és nemzetközi szinten is különleges szerepe van. Területén található a jugoszláv-magyar határ vasúti és közúti átkelőhelye is, Horgosnál. A horgosi közúti átkelő egész Szerbia vonatkozásában is a legforgalmasabbak egyike. A Tisza menti vasútvonal folyamatban levő felújítása a szabadkai átmenő áruforgalmi gócot is tehermentesíthetné. Ennek a vasútnak óriási gazdasági hatása lehetne és lesz is.
Kanizsa ugyanakkor folyami község is. A révet, folyami átkelőhelyét már egy 1093-ból származó okirat is megemlíti. Magyarkanizsa 910 éves története során, minden államiság keretében különleges kiváltságokat élvezett ennek a körülménynek jóvoltából. A révnél országos jelentőségű utak keresztezték egymást. A magyarkanizsa-törökkanizsai híd megépülése ezt a közlekedési, áruforgalmi jelentőséget csak tovább fokozta.
Ezen halad át szinte az egész észak-bánáti és észak-bácskai utas- és áruforgalom. Sajnos a Tisza folyami hajózási lehetőségei kihasználatlanok.
Kanizsa az ún. pannóniai gabonatermesztő, intenzív állattenyésztő régió északkeleti részén fekszik, a Pannóniai-belgrádi Gazdasági Körzethez tartozik. A központi gázvezeték kiépülésével nagyon fontos energetikai szerepet is kapott. Mivel jelentős belső energiaforrásokkal, földgázzal, kőolajjal is rendelkezik, elvárható lenne, hogy ezek közvetlenebbül szolgálják községünk fejlődését.

Dr. Papp György

Térképek >>